Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)

1998-03-01 / 1. szám

58 Szemészet О 0 fokú СИ 1 fokú Ш 2 fokú В 3 fokú H 4 fokú 1. ábra. A szemhéjduzzanat alakulása súlyossági fok szerint a Taleum® szemcsepp alkalmazása során 2. ábra. A conjunctiva hyperaemia alakulása súlyossági fok szerint a Taleum' szemcsepp alkalmazása során dl 0 fokú EH 1 fokú Ш 2 fokú H 3 fokú H 4 fokú 3. ábra. A conjunctiva erezett ség alakulása súlyossági fok szerint a Taleum® szemcsepp alkalmazása során szülői segítséggel betegnaplóban naponta rögzítették, szin­tén 0^4 fokú skála alapján. Kísérő betegségként 19 esetben rhinitis, 3 esetben asth­ma bronchiale, 2 esetben ekzema fordult elő. A Taleum® szemcseppet 4 héten keresztül naponta négy­szer alkalmaztuk. A négyhetes terápiás időszak alatt hetente értékeltük és re­gisztráltuk a klinikai tüneteket. Minden esetben réslámpával ellenőriztük a korábban észlelt elváltozások alakulását, vala­mint kikérdeztük a szülőket és a gyermekeket tapasztalataik­ról. A vizsgálatban nem vehettek részt, illetve abból kizártuk azokat, akik lokális vagy általános szteroid- vagy antihiszta­­min-tartalmú gyógyszert kaptak. A négyhetes időszak alatt 3 betegnél vált szükségessé általános tünetek miatt antihiszta­­min kezelés alkalmazása. Mindezek alapján a vizsgálati kri­tériumoknak 27 gyermek felelt meg. A terápia hatásosságá­nak értékelése a betegnaplóban rögzített adatok, valamint a klinikai vizsgálati jegyzőkönyv adatai alapján történt. Eredmények Az első vizsgálatkor a klinikai tünetek közül leggyak­rabban mérsékelt fokú conjuntiva hyperaemiát és erezettsé­­get, enyhe fokú könnyezést, mérsékelt, ill. kifejezett papil­laris hypertrophiát találtunk. Szemhéjduzzanat, chemosis, váladékozás nem, vagy csak enyhe fokú volt. Keratitis punctatát 2 esetben észleltünk. Az értékelésnél külön ele­meztük az objektív és a szubjektív tüneteket. Szemhéjduzzanat (1. ábra) az első észleléskor az esetek csaknem felében fordult elő (7 enyhe, 1 mérsékelt, 3 kifeje­zett fokú). A 2. héten már csak 1 enyhe eset volt megfi­gyelhető, amely a 3. hétre megszűnt. Conjunctiva hyparaemiát (2. ábra) minden esetben ész­leltünk az első vizsgálatkor. 8 esetben enyhe, 14 esetben mérsékelt, 4 gyermeknél kifejezett, 1 esetben súlyos fokú volt. A tünet javulása lassú tendenciát mutatott, a 4. héten még 2 enyhe és 1 mérsékelt fokú volt megfigyelhető. A conjunctiva erezettség alakulása (3. ábra) a hyper­­aemiához hasonló volt. Mérsékelt és kifejezett fokú chemosist (4. ábra) 4 eset­ben észleltünk, melyek a 2. hét végére szűntek meg. 22 gyermeknél tapasztaltunk könnyezést (5. ábra), en­nek mértéke az 1. héten alig csökkent, a 3. héten azonban már csak 1 gyermeken észleltük. Váladékozás (6. ábra) az első vizsgálatkor 9 esetben for­dult elő, nagyrészt enyhe fokban. Mértéke az 1. héten nem változott, a 2. hétre már csak 2 enyhe esetet regisztráltunk, melyek a 3. hétre megszűntek. A legszembetűnőbb a papillaris hypertrophia (7. ábra) volt, mely jelentkezéskor 12 esetben kifejezett, 10 gyerme­ken mérsékelt volt, az esetek több mint felében a panaszok és a klinikai tünetek megszűnése után is enyhe fokban megmaradt. Keratitis punctata (8. ábra) csak 2 gyermeken fordult elő, mely az 1. illetve 2. héten gyógyult. A betegnapló elemzése alapján a szubjektív tünetek kö­zül a mérsékelt vagy súlyos fokú viszketés, pirosság, mér­sékelt fénykerülés, enyhe váladékozás volt a leggyakoribb. A gyermekek által leírt tünetek korrelálnak az általunk ész­lelt klinikai elváltozásokkal. Gaál Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom