Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-03-01 / 1. szám
135. évfolyam (1998) 53 Eredmények A Ewing-tesztek részletes eredményét a 2. táblázat tartalmazza. A parasympathicus tesztek közül a 30/15 hányados a CG csoportban szignifikánsan elmaradt a kontrollcsoport eredményétől (Mann-Whitney U teszt, p=0,01). Bár a légzési arrythmiát jellemző beat-to-beat variation és a Valsalva-hányados nem különböztek statisztikailag szignifikánsan, mindkét érték alacsonyabb volt CG-ban, mint a kontrollcsoportban. A sympathicus tesztek (a felállást követő systolés vérnyomásváltozás és a tartós kézizomfeszítést követő diastolés vérnyomásváltozás) eredménye mindkét csoportban normális volt. A két csoport között szignifikáns különbség nem mutatkozott. A CG csoport és a kontroll személyek systemás gyógyszerelése nem különbözött értékelhetően. Megbeszélés A cardiovascularis autonóm reflexek számos, neuropathiával járó systemás betegségben károsodnak. Ilyen betegségek a diabetes mellitus, az alkoholos és a nem alkoholos krónikus májbetegségek valamint a súlyos hypertonia (9-14). A 30/15 hányados különösen érzékeny teszt, amely már korán jelzi az autonóm neuropathia kialakulását.8 Noha a Ewing-féle protokollba tartozó tesztek normálérték-taríományai jól ismertek, magunk az értékelés során nem ezeket, hanem hanem az életkorban megfelelő kontrollcsoport eredményeit tekintettük összehasonlítási alapnak. Ennek az volt az oka, hogy betegeink életkora - miként az a CG-ban szenvedőkön általános7 - előrehaladott volt. Az autonóm funkciókat vizsgáló tesztek eredménye pedig időskorban eltér a fiatalkoritól, amelyen a normálértékek alapulnak.9'14 Eredményeink azt mutatják, hogy CG-s betegcsoportunkban parasympathicus neuropathia alakult ki. A CG- csoportban az érzékeny 30/15 hányados szignifikánsan elmaradt az életkorban megfelelő kotrollcsoport értékétől. A másik két parasympathicus teszt eredménye is alacsonyabb volt, noha a kontrollcsoporthoz viszonyítva a különbség nem volt szignifikáns. A sympathicus reflexek viszont nem károsodtak. Mivel az ismerten autonóm neuropathiát eredményező betegségeket a vizsgálatba való felvétel előtt kizártuk, a résztvevők systemás gyógyszerelésében nem mutatkozott különbség, és a vizsgáltak a teszt előtti 24 órában nem használtak gyógyszert, a csoportok között megmutatkozó különbséget csak a pseudoexfoliativ anyag systemás termelésével és lerakódásával magyarázhatjuk. Az eredmény jól kiegészíti azt a korábbi vizsgálatunkban felfedezett jelenséget, hogy a bőr capillaris keringése CG-ban csökken és szabályozása lassul, romlik.6 Jelen adataink arra utalnak, hogy a perfúziózavar kialakulásában a pseudoexfoliativ anyagnak betudható érfalkárosodáson túl egyes vascularis reflexek károsodása is szerepet játszhat. E változások gyakorlati jelentőségét jelenleg még nem ismerjük pontosan. Szerepük lehet abban, hogy a pseudoexfoliativ syndroma nagyon gyakori a TIA-n átesettek között17,18 és hogy a syndroma előfordulása statisztikailag szignifikáns asszociációt mutat a hypertoniával, az angina pectorissal, a myocardialis infarctussal és a stroke-kal.16 2. táblázat. Ewing-tesztekkel nyert eredményeink CG (átlag±SD) Kontroll (átlagiSD) p* Légzési arrythmia (beat-to-beat variation ütés/min) 13,50±8,68 18,13± 15,42 0,25 Valsalva-hányados 1,53±0,28 1,69±0,45 0,33 30:15 hányados 1,15±0,15 1,45±0,42 0,01 Diastolés vérnyomásnövekedés (sustained handgrip teszt, Hgmm) 18,45±6,81 20,52± 10,67 0,71 Felállás utáni systolés vémyomáscsökkenés (Hgmm) 3,54±15,28 7,89±9,18 0,37 *Mann-Whitney U teszt Tudomásunk szerint CG-ban a cardiovascularis autonóm reflexeket korábban nem vizsgálták. Sűrűn találtak azonban parasympathicus cardiovascularis neuropathiát az ocularis hypertensiv és nyitott zugú glaucomás személyek között, főként, ha a csamokzug szűk volt (2-4). E közleményekben azonban nem teljesen egyértelmű a vizsgáltak gyógyszerelése, a tesztet megelőző gyógyszermentesség kérdése, sőt a pseudoexfoliativ anyag jelenléte sem volt egyértelműen kizárva, így az adatokat bizonyos fenntartással kell fogadni. Eredményeink egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy a cardiovascularis autonóm reflexek tudományos célú vizsgálata előtt a cukorbetegséghez, májbetegségekhez stb. hasonlóan a pseudoexfoliativ syndroma kizárása is célszerű, amihez szemészeti szakvizsgálat szükséges. Irodalom 1. Asano N., Schlötzer-Schrehardt U., Naumann G. O. H.: A histopathologic study of iris changes in pseudoexfoliation syndrome. Ophthalmology 102, 1279-1290 (1995). 2. Clark С. V: Autonomic neuropathy in ocular hypertension. Lancet 2, (8448): 185—187 (1985). 3. Clark С. V: The prevalence of autonomic neuropathy in the primary glaucomas. Doc Ophthalmol 74, 277-285 (1990). 4. Clark С. V, Mapstone R.: Systemic autonomic neuropathy in openangle glaucoma. Doc Ophthalmol 64, 179-185 (1986). 5. Helbig H., Schlötzer-Schrehardt U., Noske W, Kellner U., Foerster V/ H., Naumann G. O. H.: Anterior-chamber hypoxia and iris vasculopathy in pseudoexfoliation syndrome. German J Ophthalmol 3, 148-153 (1994). 6. Holló G., Lakatos P., Farkas К.: Az endothelinek és a glaucoma II. A vér endothelin-1 szintje és a perifériás vasospasmus. Szemészet 134, 203-207 (1997). 7. Holló G., Vargha P., Follmann P., Süveges I.: Az argon lézer trabeuloplastica szerepe a pseudoexfoliativ glaukóma kezelésében. Szemészet 133, 211-216 (1996). 8. Jermendy Gy., Ferenczi J., Hernandez E., Farkas К., Nádas J.: Daynight blood pressure variation in normotensive and hypertensive NIDDM patients with asymptomatic autonomic neuropathy. Diabetes Res. Clin. Pract. 34, 107—114 (1996). 9. Jermendy Gy., Kempler P., Kerényi Zs., Keresztes К., Tamás Gy., Tislér A.: Autonóm neuropathia klinikai képe, diagnosztikája és terápiája. In: Kempler P (szerk.): Neuropathiák, Springer, Budapest 73-118 (1996). A SYSTEMÁS VÉRKERINGÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSA CAPSULARIS GLACOMÁBAN
