Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)

1998-03-01 / 1. szám

135. évfolyam (1998)

1 táblázat. A szövődmények számszerinti megoszlása

Aspirin

Kumarin felfügg, foly.

Hepatop.

Ossz.

N=200

Suffusio

4

1

2

1

8 (4%)

Hyphaema

1-1-2(1%)

Retrob. haem.

1-1-2(1%)

Uveitis ant.

12

2

5

1

20 (10%)

Tensio T

3

1--4 (2%)

Tokruptura

1-1-2 (1%)

ban már több antikoagulált beteget találtunk, mint az egész 1995-ös évben, (1. ábra). A görbe a kivetített tendenciát mutatja.

A betegek fele 30 és 70 éves kor között volt, de jelentős arányban fordultak elő 70 év felettiek is. Figyelemre méltó, hogy a legidősebb korcsoportban sem csökkent a férfiak aránya a nőkhöz képest, holott ez várható lett volna (2. ábra).

A tartós antikoaguláns-terápiát indokló betegségek között leggyakrabban cardialis eredetűek fordulnak elő. A szív és a nagyerek saját betegségeik mellett gyakran embóliaforrásként is szerepelnek. Külön csoportba tartozik a máj-L I kontroll SEI anticoag.

5. ábra. A vérzéses szövődmények százalékos megoszlása

betegség, ahol a patológiás folyamat része az antikoagulált állapot (3. ábra). Betegeinket az alábbiak szerint csoportosítottuk: 71% aspirin- 25% kumarinterápiában részesült, 4% májbeteg volt. A Syncumart szedők 1/3-ának 50%, 2/3- ának 30% körüli volt a protrombinszintje. A vizsgált időszakban heparinra átállított betegünk nem volt (4. ábra).

Eredmények

Az irodalom értékelése alapján3 - mely nem ad egységes irányelvet az antikoagulált betegek szürkehályog-műtétjével kapcsolatban - és saját korábbi tapasztalatainkat figye49

lembe véve a műtéteket a beállított véralvadásgátló-kezelés folytatása mellett végeztük el, lokális érzéstelenítésben hagyományos extracapsularis technikát alkalmaztunk.

A vérzéses szövődmények száma mindegyik csoportban alacsony volt, és az egyes csoportok nem különböztek lényegesen egymástól (1. táblázat). Összehasonlítva az eredményt a nem antikoaguláltak kontrollcsoportjával, nem találtunk szignifikáns emelkedést (6. ábra). A vérzéses szövődmények száma - véleményünk szerint - tovább csökkenthető az aspirinterápia műtét előtt 1 héttel történő felfüggesztésével, mint egyszerűen kivitelezhető módszerrel, mely nem növeli a tromboembóliás szövődmények kockázatát.

Következtetés

Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a tartósan antikoagulált betegek cataractaműtétje nem jár több vérzéses szövődménnyel, mint a nem antikoaguláltaké. A súlyosabb általános betegség miatt elkezdett véralvadásgátlókezelést a cataractaműtét miatt nem szükséges módosítani.

Irodalom

1. Altman R, Rouvier J, Grufinkel E, et ül.: Comparison of two levels of anticoagulant therapy in patients, with substitute heart valves. J Thorac Cardiovasc Surg 101, 427—431 1991.

2. Brigden M. L.: Oral anticoagulant therapy: newer indications and an improved method of monitoring. Postgrad Med 91, 285-296 (1992).

3. Burkhard D.: Managing the anti-coagulated cataract surgery patient Cataract and Refr. Surgery Euro Times Vol 1 /Issue 5/Oct. (1996).

4. Cedric J. Carter: New developments in acute anticoagulation therapy Postgraduate Medicine 1996 Vol 99/No 6/June (1996).

5. Fihn S. D., McDonell Marrin D. et al.: Risk factors for complications of chronic anticoagulation: a multicenter study. Ann Intern Med 1993 118. 511-520 (1993).

6. Hirsh J.: Use of warfarin (coumarin). Heart Dis Srtoke 2, 209—216 (1993).

7. Hull R, Hirsh J, Jay R. et al.: Different intensities of oral anticoagul therapy in the treatment of proximal-vein thrombosis. N Engl J Med 307, 1676-1681 (1982).

8. Landefeld C. S., Beyrth R../.. Anticoagulant-related bleeding: clinical epidemiology, prediction and prevention. Am J Med 95. 315-328 (1993).

9. Le D. T, Weibert R. T., Sevilla B. K. , et al: The international normalized ratio (INR) for monitoring warfarin therapy: reliability and relation to other monitoring methods. Ann Intern Med 118, 511-520 (1993).

10. van der Meer F J., Rosendaal FR., Vandenbrucke J. P. . et al.: Bleeding complications in oral anticoagulant therapy: an analysis of risk factors. Arch Intern Med 153, 1557-1562 (1993).

11. Saour J. N.. Sieck J. O., Mamo L. A. et a!.: Trial of different intensities of anticoagulation in patients with prosthetic heart valves. N Engl J Med 322, 428^432 (1990).

12. Turpie A. G., Gunstensen J., Hirsh J., et: Randomised comparison of two intensities of oral anticoagulant therapy after tissue heart valve replacement. Lancet (8597) 1242-1245 (1988).

A szerző címe: Dr. Németh Ilona Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház, Szemészeti Osztály 1125 Budapest, Diósárok u. 1.

Tartós antikoaguláns-terápiában