Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-03-01 / 1. szám
32 Szemészet 2. ábra. Az erezelt-nem erezett periféria határán rácsos degeneratio iivegtesti membránok, kötegek keletkezhetnek. Rhegmatogen vagy tractiós retinaleválás egyaránt kialakulhat.1 Az anamnézis (alacsony születési súly) felhívja a figyelmet arra, hogy várhatóan kiknél találkozhatunk ezekkel az eltérésekkel. A ROP-os szemekben észlelt retinaleválásról az 1960-as évek közepén jelentek meg az első közlemények.13 A lyukak általában kerekek, vagy hasítékszerűek és többnyire a retina perifériás, elvékonyodott, kevésbé differenciált, avascularis részén alakulnak ki. Fluoreszcein angiográfiás vizsgálatok alapján ezt úgy magyarázzák, hogy az avascularis periférián a retinát állandó húzó hatás éri a shuntmaradványok és az extraretinalis szervült fibrovascularis proliferáció felől.7 A lyukképződésben szerepe lehet még az abnormális vitreoretinalis felszínnek, a következményes degeneratív elváltozásoknak, a myopiának.” Csaknem valamennyi betegünk rövidlátó. A regrediált sáncnak megfelelően kialakult degeneratív területekben a lyukak atrófiás jellegűek voltak, üvegtesti húzó hatást a rhegmatogen ideghártya-leválások esetében nem tapasztaltunk. Közleményünknek nem célja a preventív lézerkezelés részletes taglalása. A preventív lézerkezelés indikációjának felállítása azért nehéz, mert nincs átfogó, prospektiv tanulmány, mely a kérdést vizsgálná. Ugyanakkor ismert, hogy a kezelés ellenére is leválhat a retina, a kezelésnek lehetnek szövődményei. Klinikánkon minden egyes esetet külön mérlegelünk. Valamennyi rhegmatogen leválásban szenvedő betegünk társszemében találtunk lyukképződésre hajlamosító degeneratív elváltozásokat. Két szemben nem végeztünk preventív lézerkezelést, az egyikben az első észlelés után egy évvel kialakult retinaleválás, a másikban jelenleg is fekvő az ideghártya. A lézerkezelt szemekben nem jött létre retinaleválás. A rhegmatogen retinaleválás kezelésében a hagyományos sclera bedomborításos módszerrel jó eredményeket lehet elérni.11 Vannak, akik ezt a módszert egyidejű sclera resectióval egészítik ki, tekintettel a megrövidült perifériás retinára és az azt érő húzó hatásra.5 Klinikánkon a hagyományos sclera bedomborítást alkalmazva valamennyi rhegmatogen leválás esetén sikerült a retinát visszafektetni. Reoperációra egy betegünkön került sor, újonnan keletkezett lyuk miatt. Látásjavulást csak azon betegeink esetében nem sikerült elérni, akikben a macula hosszabb ideje érintett, ill. ectopiás volt. A tractiós retinaleválás kezelése nem könnyű feladat. Regrediált ROP-os szemekben a retina felszínén membránképződés a perifériás érelváltozásokhoz kapcsolódóan már az újszülött korban megfigyelhető. Az elektronmikroszkópos vizsgálatok azt mutatták, hogy a membránok gliasejtekből származnak. Amikor egy membrán elválik a retina felszínéről, új képződik alatta. Egy idő után a retinát többszörös membránok boríthatják, az ideghártyán általában az érárkádokon, vagy a közép periférián tapadnak. A membránok feszesek, bennük lyukak keletkezhetnek, melyek a retinában kialakult lyukak gyanúját kelthetik. A membránok zsugorodása tractiós retinaleváláshoz vezet.6 Egy eset alapján nem lehet következtetéseket levonni. Machemer a betegek gyakori és rendszeres ellenőrzését javasolja, mert a membránok bár lassú, de állandó képződése miatt sikeres műtét után is leválhat a retina. Fontosnak tartja, hogy a vitrectomia során valamennyi érabnormalitást igyekezzünk megkeresni és kezelni.6 A fejlődő technikai lehetőségek következtében egyre több kis súlyú koraszülött marad életben. A gondos neonatológiai ellátás várhatóan növelni fogja az enyhébb, spontán regrediáló esetek arányát. Közleményünkkel a rendszeres, alapos szemészeti ellenőrzésre szeretnénk felhívni a figyelmet: A retinopathia praematurorum nemcsak az újszülöttkort érintő probléma, hanem az egész életet végigkísérő elváltozás. Fontosnak tartjuk a betegek (illetve szüleik) gondos tájékoztatását, milyen panaszok várhatók, mikor forduljanak azonnal orvoshoz. Bizonyos esetekben mérlegelhető a preventív lézerkezelés. Irodalom 1. An international classification of retinopathy of prematurity. The International Committee for the Classification of Late Stages of Retinopathy of Prematurity. Arch Ophthalmol 105, 906-912 (1987). 2. Hatvani I.. Alberth B.: A ciliaris blokk glaucoma kezelésében szerzett tapasztalataink retrolentalis fibroplasiában, Szemészet 123, 34-39 (1986). 3. Horváth A., Szabó /., Kovács B., Gaál J.: Retinopathia prematurorum miatt gondozott koraszülöttek nyomonkövetéses vizsgálata, Szemészet 131, 179-184 (1994). 4. Kovács M„ Molnár L.: Adatok a koraszülöttek fénytöréséhez, Szemészet 122, 188-191 (1985). 5. Lemmen K. D., Heiman K.: Zur Therapie der Netzhautablösung als Spätkomplikation der chronischen Retinopatia praematurorum. Fortsch Ophthalmol 85, 501-502 (1988). Récsán Zsuzsa