Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)

1998-03-01 / 1. szám

Szemészet 135. évfolyam (1998) 29 A Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Szemklinikájának (igazgató: Salacz György egyetemi tanár) közleménye Ideghártya-leválás volt koraszülöttekben: kamasz- és fiatal felnőttkor Récsán Zsuzsa, Salacz György Problémafelvetés: Az életben maradó koraszülöttek számának növekedésével a szemorvos egyre gyakrabban talál­kozhat a retinopathia praematurorum (ROP) késői szövődményeivel. Módszer, betegek: 1992-1996 között 9 volt koraszülöttet (életkor: 14-31 év, születési súly: 850-1300 gramm) ope­ráltunk ideghártya-leválás miatt. Eredmények: Hagyományos sclera bedomborításos módszerrel 8 esetben sikerült a retinát visszafektetni (követési idő: 3 év—6 hó, átlag: 18,8 hó), a látásélesség myopiás korrekcióval (-6,0 —9,0 D sph) 7 szemben nem változott (5/50-5/6), 1 szemben jelentősen javult (2 mou-5/12). Valamennyi társzemben az erezett-nem erezett periféria hatá­rán találtunk degeneratív elváltozásokat, 2 szemben nem történt preventív lézerkezelés, a követési idő során az egyik­ben retinaleválás alakult ki. A 9. betegünk (31 éves, születési súly: 900 gramm) egyetlen látó szemén membránlefej­tést és szilikonolaj-utántöltést végeztünk. A retina a követési idő során (13 hó) fekvő, a látásélesség 2 той. Következtetés: A retinopathia praematurorum nemcsak az üjszülöttkort érintő probléma, hanem az egész életet vé­gigkísérő elváltozás. A koraszülöttek hosszú távú, gondos követésével a retinaleválás-okozta látáskárosodás az esetek jelentős részében megelőzhetővé válhat. Kulcsszavak: regrediált ROP, retinaleválás COMPLICATIONS OF RETINOPATHY OF PREMATURITY: II. RETINAL DETACHMENT IN ADOLESCENTS AND YOUNG ADULTS Problems: The incidence of late complications of retinopathy of prematurity (ROP) is increasing with the higher survival rate of preterm infants. Patients and Methods: Nine formerly preterm patients (age: 14-31 years, birth weight: 850-1300 g) with retinal detachment (RD) were operated on between 1992 and 1996. Results: Eight cases were successfully treated by conventional scleral buckling procedure. Follow-up period ranged from 6 months to 3 years (the mean: 18.8 months). All patients were myopic (-6,0 —9.0 D sph). After the operation the visual acuity did not change in 7 eyes (5150-5/6) and it significantly improved in 1 case (from finger counting at 2 m to 5112). All of the fellow eyes were affected, degeneration was detected in the border zone between vascularized and поп-vascularized retina. Preventive laser coagulation was not applied in 2 eyes and one of them developed RD. The 9. patient (age: 31 years, birth weight: 900 g) with fractional RD underwent membrane peeling and silicon oil exchange. During the 13-month follow-up-period the retina was attached, visual acuity was finger counting at 2 m. Conclusions: ROP is a life-long disease. Serious visual deterioration caused by retinal detachment could be preven­ted in most of the cases during the accurate and long-term follow-up. Key words: regressed ROP, retinal detachment Bevezetés A retinopathia praematurorum (ROP) 1987-es kiegészítő nemzetközi klasszifikációja részletesen leírja a spontán reg­rediált esetek hátsó pólusi, ill. perifériás elváltozásait.1 A késői szövődményekről magyar nyelvű közlemények is je­lentek meg.2,3,4,8,9 A fiatal felnőtteken vagy esetleg már gyermekkorban megjelenő ideghártya-leválás akár rhegmatogen vagy trac­­tiós jellegű - az ismert ritka késői szövődmények közé tar­tozik. Közleményünkben a retinaleválás miatt operált volt koraszülött betegeinket mutatjuk be. Az életben maradó koraszülöttek számának növekedésével a szemorvos egyre Közlésre érkezett: 1997. június 2. Közlésre elfogadva: 1997. november 28. gyakrabban találkozhat a retinopathia praematurorum (ROP) késői szövődményeivel. Tanulmányunkkal szeret­nénk felhívni a figyelmet a hosszú távú követés jelen­tőségére. Módszer Az 1992-1996 között végzett retrospektív tanulmányban azokat az eseteket vizsgáltuk, melyekben a volt koraszü­lötteket ideghártya-leválás miatt operáltuk. Műtét előtt az anamnézis felvételét és a látásélesség vizsgálatát követően valamennyi beteg mindkét szemét réslámpával megvizs­gáltuk, a szemnyomást applanálva ellenőriztük, majd a szemfeneket indirekt binokuláris szemtükörrel, hármas tü­körrel, illetve Volk-lencsével gondosan átnéztük. Rhegma­togen ideghártya-leválás esetén a hagyományos sclera be­­domborítás módszerét alkalmaztuk. Tractiós retinaleválás Récsán Zsuzsa: Ideghártya-leválás volt koraszülöttekben: kamasz- és fiatal felnőttkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom