Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-03-01 / 1. szám
22 Szemészet gyak után, gyermek visustábla felhasználása) értékeltük. A szülő felvilágosítása: Minden esetben igen gondosan tájékoztattuk a szülőket a szem állapotáról, a saját tapasztalatunk és a nemzetközi adatok rövid ismertetése után a műtét várható eredményéről. A műtét indikációja, módszere: 1. Rhegmatogen leválás: a szakadásnak megfelelően a sclerára Lincoff-szivacsot varrtunk fel, kiegészítő cryopexiát és Schepens-punctiót végeztünk. 2. ROP IV: a cryokezeléssel összefüggésbe hozható, körülírt serosus retinaleválás esetén vagy ha tractiós retinaleválás nem érintette a maculát (ROP IV A), műtétet nem végeztünk, az observatio mellett döntöttünk. Ha a leválás a hátsó pólust is magába foglalta (ROP IVB), vagy teljessé vált (ROP V akut szak), cerclage műtét (2,5 mm-es szilikon szalag felvarrása az ekvátorra kvadránsonként 1-1 rögzítő varrattal, egyesítés Watzke-gyűrűvel temporalisan alul) történt kiegészítő cryopexiával (az esetleg még aktivitást mutató sáncnak megfelelően az avascularis zónában), Schepens-punctióval. Jó anatómiai eredmény esetén a szalagot 1 éves korban eltávolítottuk. 3. ROP V: membranectomiát csak akkor végeztünk, ha az aktív proliferációs szak befejeződött. 1993 és 1995 között pars plicata technika alkalmazása: a limbustól 1,5 mm-re elkészített sebeken keresztül lensectomia a vitrectomiás készülékkel. A retrolentalis lemez és egyéb proliferativ membránok eltávolítása után szilikonolaj implantáció, Ando-iridectomia. 1996-ban open-sky membranectomia: Flieringa-gyűrű felvarrása a sclerára, az ekvátoron temporalisan sclera punctio a subretinalis folyadék lebocsátásához, a szarukorong kimetszése motoros trepánnal (átmérő: 7,5-8,0 mm), VI és Xllh-nál sphincterotomia, zárt tokos cryoextractio, a retrolentalis lemez eltávolítása után a retina mobilizálása (a hátsó pólus, ill. a papilla felé közeledve a manipuláció viszkoelasztikus anyag alatt történt), szilikonolaj-implantáció, a sphincter pupilláén ejtett metszések egyesítése, a szarukorong visszavarrása. Eredmények ROP ambulanciánkon 1993 és 1996 között 32 csecsemő 39 szemében találtunk ideghártya-leválást, mely miatt 17 csecsemő 22 szemén végeztünk műtétet. (1. és 2. táblázat). Három beteg kivételével klinikánkon vagy más intézetben korábban cryopexia történt. Mindhárom beteg ROP V stádiummal került klinikánkra, egy szemen membranectomiát alkalmaztunk (2. táblázat, 10. beteg). Tizenöt csecsemőn műtétet nem végeztünk. 1. táblázat. Klinikánk ROP ambulanciáján 1991-1996-ban 32 beteg 39 szemében észleltünk ideghártya-leválást retinaleválás (szem) operált nem operált összes rhegmatogen 1 2 3 serosus-6 6 ROP IV A-3 3 ROP IV В 3-3 körkörös leválás (ROP V akut szak) 7 7 ROP V késői forma 11 6 17 Összes 22 17 39 Rhegmatogen retinaleválás (1. beteg, bal szem) a temporális kvadránsokban végzett cryopexia után 4 hónappal alakult ki. A szakadás Illh-nál közvetlenül a cryopexia okozta hegek előtt jött létre. A társszemben hasonló módon történt cryopexia. Korábban a rutinellenőrzések során egyik szemben sem találtunk rendellenes gyógyulásra utaló eltérést. Limbus parallel plomb beültetés után az érintett oldalon a retina visszafeküdt, a hátsó póluson enyhe pigmentzavar maradt vissza. Két esetünkben műtét nem történt, mindkettőben a szakadás és a következményes retinaleválás 2 héttel a zóna 1 retinopathia miatt körkörösen végzett transscleralis cryopexia után vált láthatóvá. Az egyik szemben maculalyuk, a másikban több nagy szakadás volt megfigyelhető a cryonyomoktól centrálisán. Serosus vagy a maculát nem érintő körülírt tractiós retinaleválás (ROP IV A) miatt műtétet nem végeztünk. A serosus retinaleválás spontán megszűnt, a hátsó póluson pigmentepitheliopathia alakult ki. A ROP IV A esetek az értölcsér elhúzottságával gyógyultak. Részleges (ROP IVB) vagy teljes leválás (ROP V akut szak) miatt 8 beteg 10 szemén végeztünk cerclage műtétet. A retina 4 szemben feküdt vissza. A 4. betegünket szülei külföldre vitték, ahol az általunk is operált oldalon a súlyos dragged papilla és macula ectopia miatt vitrectomiát végeztek ( a társszemben végig zárt tölcséres retinaleválás alakult ki). Három hónappal később klinikánkon a kontrolivizsgálat során körkörös ideghártya-leválást találtunk, benne többszörös szakadással. Az 5. betegünk látása (társszem: ROP V) a súlyos agykárosodás (hydrocephalus) miatt érdemben nem volt megítélhető. Nyolcadik betegünk mindkét szemében a cerclage műtét után 4 héttel a retinában több, szekunder szakadás mutatkozott. ROP V miatt 11 csecsemő 14 szemén alkalmaztunk membranectomiát, 12 esetben pars plicata membranectomiát végeztünk lensectomiával, és szilikonolaj-beültetéssel, 2 esetben a műtét open-sky technikával történt. Három szemre korábban cerclage szalagot varrtunk fel (7, 8, 9. beteg). A műtét előtt készült ultrahangleletet összevetettük a műtét után kialakult anatómiai eredménnyel (3. táblázat): ha a retina szélesen nyitott tölcsérként volt leválva 2 eset közül 1 szemben, a csak a hátsó harmadában zárt tölcsér alakot mutató formákban 5 eset közül 3 szemben sikerült a retinát visszafektetni. A többi esetben a retina nem feküdt vissza. Tárgylátást 2 esetben sikerült elérnünk (9., 13. beteg). A 11. betegben a retina csak a műtét után 3 héttel simult vissza teljesen. Ezt követően a hátsó póluson enyhe pigmentzavar és a négy nagy értörzs durva kihúzottsága, torz lefutása vált megfigyelhetővé, a fényérzés bizonytalan volt. A 12. betegnek a szülők megfigyelése szerint is van fényérzése, de a fényt nem követi a gyermek. A szemfeneket vizsgálva feltűnő volt a fekvő retina érszegénysége. Három évvel a műtét után papillo-retinális membrán vált láthatóvá, a papillától nasalisan és a hátsó póluson pigmentkicsapódások jelentek meg, a nagy értörzsek elhúzottsága kifejezettebbé vált. A követési idő során egyetlen esetben sem észleltünk szemnyomás-emelkedést. Open-sky membranectomia után a visszaültetett szarukorong rendben gyógyult. Récsán Zsuzsa