Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-12-01 / 4. szám
Szemészet 135. évfolyam (1998) 229 A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinika (igazgató: Kovács Bálint egyetemi tanár)', Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet (igazgató: Tekeres Miklós egyetemi tanár)2, a Zala Megyei Kórház Szemészeti Osztály (osztályvezető főorvos: Szalczer Lajos)3, és a Kaposi Mór Megyei Kórház Szemészeti Osztály (osztályvezető főorvos: Horváth Miklós)4 közleménye Retrobulbaris érzéstelenítés okozta légzésleállás: életet fenyegető és halállal járó esetek Cseke István1, Tátrai Ildikó2, Pámer Zsuzsanna1, Szalczer Lajos3, Horváth Miklós4 Cél: A szerzők a régiójukban egy év alatt bekövetkezett négy (egy ízben fatális kimenetelű), retrobulbaris injekciót követő apnoéval járó eset adatait dolgozták fel. A jelenség természetét, lefolyását és patomechanizmusát tanulmányozták, hogy a hasonló szövődményeket biztonsággal kivédhessék. Módszer: Az érzéstelenítő beadásának módjára, eszközeire, személyi és technikai jellemzőire vonatkozó információkat retrospektív adatgyűjtéssel nyerték. Vizsgálták a rosszullét jellegzetességeit. Felhasználták az exitussal járó esetnél az igazságügyi orvosszakértő vizsgálata során nyert patológiai és toxikológiai adatokat és egy másik eset kapcsán az orbita CT-vizsgálatának eredményét is. Eredmények: A rosszulléteknek számos közös jellegzetességét állapították meg. Az alkalmazott vizsgálatokkal a látóidegen anatómiai eltérést, sérülést kimutatni egyik esetben sem sikerült. A nemzetközi irodalomban is egyedülállóan, a retrobulbarisan adott érzéstelenítőt a liquorból is kimutatták. A három sikerrel reanimált beteg idegrendszeri maradványtünet nélkül gyógyult. Következtetés: Az esetek felhívják a figyelmet arra, hogy az irodalomban szereplő, de talán nem kellően tudatosult kép felismeréséhez előzetes felkészülés, monitorozás szükséges. A szemészeti érzéstelenítés legsúlyosabb szövődményének, az akut légzésleállásnak a kivédését elsősorban az arról való tájékozottság, a beteg folyamatos ellenőrzése és a reanimáció alapjainak ismerete teszi lehetővé. Kulcsszavak: retrobulbaris érzéstelenítés, légzésbénulás, beteg-monitorozás, reanimáció RESPIRATORY ARREST AFTER RETROBULBAR BLOCK: LIFE-THREATENING AND LETHAL CASES w Purpose: The authors describe four cases of apnea following retrobulbar block. The cases occurred during a oneyear-period in the authors’ region and one case was fatal. The authors analyze the nature, course and possible pathomechanism of the complications to aid in the successful management of similar cases. Methods: Information regarding methods, devices, personnel, and technical features of the retrobulbar injections were retrospectively collected. The authors analyzed the characteristics of the incidents and studied the pathologic and toxicologic data from the forensic medical investigation of the lethal case. Orbital CT scanning of another of the four cases was also carried out. Results: The authors identified numerous common characteristics of the complications. No morphologic or functional lesions, or malformations of the optic nerve were detectable. As a first in the literature, the anesthetic could be detected in the cerebrospinal fluid. The three patients with successful reanimation recovered without permanent neurologic symptoms. Conclusion: These cases highlight the need of acute awareness of the possibility of apnea after retrobulbar injection and the necessity of monitoring the patient as well as a basic knowledge of the reanimation. Keywords: retrobulbar anesthesia, respiratory arrest, patient monitoring, reanimation Bár a helyi érzéstelenítésnek újabb módszerei is terjedőben vannak,810 a retrobulbaris érzéstelenítés ma is a leggyakrabban alkalmazott vezetéses érzéstelenítési mód a szemmegnyitó és a szemgolyón végzett műtéti beavatkozások során. Noha az eljárást biztonságosnak tartják és a legfejlettebb országokban is alternatívája a narcosisnak,7 mégis vannak ismert helyi (szemészeti) és általános szövőd-X • I 2 *5 menyei. A súlyos vagy életet veszélyeztető általános komplikációk három fő típusba sorolhatók. 1. Oculocardialis reflex, mely a nervus vagus közvetítette, bradycardiában, arrhythmiában, vérnyomásesésben, collapsusban nyilvánul meg. 2. Allergiás reakció. 3. Légzésleállást okozó központi idegrendszeri-agy törzsi bénulás az alkalmazott helyi érzéstelenítő liquortérbe kerülése miatt. Az elmúlt 15 év nemzetközi szemészeti és anaesthesiologiai irodalmában számos retrobulbaris érzéstelenítő okozta légzésleállással járó esetről számoltak be, többnyire egy ezrelék körüli gyakoriságot megjelölve (haCseke István: Retrobulbaris érzéstelenítés okozta légzésleállás: életet fenyegető és halállal járó esetek
