Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-08-01 / 3. szám
Szemészet A Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szemészeti Klinikájának (igazgató: Hatvani István egyetemi tanár)' és Péterffy Kórház Idegosztályának (osztályvezetőGács Gyula)2 közleménye Újabb ismeretek a nervus opticus bántalmazol* Szilvássy Ildikó,1 Gács Gyula2 E rövid áttekintésben vázolni igyekeztünk az opticus neuropathiák osztályozásában, patogenezisében, diagnózisában, de legfőképp terápiájában született vagy kialakulóban lévő új eredményeket. Mégegyszer kiemeljük az óriássejtes arteritis korai diagnózisának lehetőségét és fontosságát, az AlON „konzervatív decompressiójának" ígéretes voltát, a neuritis nervi optici és a sclerosis multiplex kezelésének már bizonyított, de továbblépésre indító eredményeit, az alkoholos neuropathia folsav-hiányos eredetét, valamint a Leberes családok manijészten még nem érintett tagjainak reménybeli védelmét. Kulcsszavak: opticus neuropathia, óriássejtes arteritis, opticus neuritis kezelése, alkoholos retrobulbaris neuritis kóreredete és kezelése OPTIC NEUROPATHIES: AN UPDATE Significant progress has been made regarding the classification, pathogenesis, diagnosis, and treatment of optic neuropathies. We overview these new data concerning each type of optic neuropathy (vascular, inflammatory, toxic, nutritional, and hereditary). We emphasize the significance of early diagnosis of giant cell arteritis; the conservative decompression treatment of the nonarteritic AION; the results of the optic neuritis treatment trials; the role of folate deficiency in the pathogenesis of alcoholic optic neuropathy; and the newest information regarding the pathologic process in Leber’s optic neuropathy that might lead to preventive measures. Keywords: optic neuropathy, arteritic and nonarteritic anterior ischemic optic neuropathy (AION), treatment of optic neuritis 135. évfolyam (1998) 189 Az utóbbi néhány évben az opticus neuropathiák diagnózisában, patomechanizmusában, kórlefolyásában és kezelésében jelentős új ismeretek születtek egyrészt nagy randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok, másrészt modem genetikai, immunológiai, laboratóriumi kutatások eredményeként. Ezen eredmények befolyásolják mindennapi diagnosztikus és terápiás munkánkat, de további vizsgálatokra is ösztönöznek. Az opticus neuropathiákat, mint az idegrendszert érintő kórformákat általában, 5 fő patogenetikai csoportba sorolhatjuk (1. táblázat). 1. A compressiós neuropathiákat e referátum keretében nem tárgyaljuk. 2. Vascularis eredetű opticus neuropathiák. A vascularis eredetű ún. ischaemiás opticus neuropathia leggyakoribb formája az AION (Anterior ischaemic optic neuropathy). Logikusan léteznie kell PION-nek is (Posterior ischaemic optic neuropathy), melynél azonban a szemfenéki elváltozás hiánya miatt a diagnózis eleve bizonytalan, s ez jelentősen behatárolja a róla szerzett eddigi ismereteinket, a neuritis retrobulbaris differenciál diagnózisában mindenesetre szerepe van. Közlésre érkezett: 1997. december 10. Közlésre elfogadva: 1998. április 1. ♦Referátum Brooser Gábor professzor Úr 70. születésnapja tiszteletére Az AION - mint az jól ismert - a nervus opticus elülső részének akut vérellátási zavara miatt kialakuló ischaemiás infarctus. A beteg típusosán 50 év feletti, hirtelen kialakult, fájdalommentes látásromlást panaszol. A fájdalommentesség lényeges differenciál diagnosztikai szempont az opticus neuritissei szemben. A féloldali látásromlás néhány óráig vagy néhány napig progrediálhat. A diagnózis alapja a sápadt papilla-duzzanat és a horizontális, többnyire alsó látótérkiesés. Az AION egy sor általános betegség mellett jelenhet meg (2. táblázat), mégis a leglényegesebb és első diagnosztikus lépésünk az arteriöses, azaz az óriássejtes arteritis által okozott, valamint a nonarteritises AlON elkülönítése. Az óriássejtes arteritis leggyakoribb szemészeti következménye az AION, ennél lényegesen ritkább az arteria centralis retinae occlusio. Sajnos gyakran a látásvesztés az első diagnózishoz vezető tünet is, pedig ha idős beteg újkeletű fejfájásánál gondolunk az óriássejtes arteritisre, a látásromlást többnyire megelőzhetjük. Típusos esetben a fejfájás kínzó, éjszaka is jelentkezik. A beteg hangulata nyomott, a tarkóizmok, trapeziusok nyomásérzékenyek, a masseterek fájdalma rágási nehézséget okoz. Mérsékelt anaemia, subfebrilitas, sőt láz is kísérheti. Az ismeretlen eredetű láz egyik okaként is számon tartjuk az óriássejtes arteritist. A diagnózist a magas süllyedés majd az érbiopsia bizonyíthatja. Néhány diagnosztikai buktató azonban még kellő gondosság mellett is lehetséges. A süllyedés az esetek 3-17%-ában nem látványosan magas vagy egyéb betegség is jelen van, mely szintén magas süllyedést okozhat (pl. PCP). Alapos gyanú esetén ezért a szteroid-kezelést azonnal el kell kezdeni, hogy a látásromlást megelőzhessük. Szilvássy Ildikó: Újabb ismeretek a nervus opticus bántalmairól
