Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-08-01 / 3. szám
Szemészet 135. évfolyam (1998) 173 Debreceni Orvostudományi Egyetem, Szemklinika (igazgató: Berta András egyetemi tanár) Az optikai koherencia tomográfia szemészeti alkalmazásáról Békési László, Bíró Attila, Berta András Bevezetés: A szerzők célja egy új, Magyarországon még nem alkalmazott non-invazív, non-kontakt szemészeti diagnosztikus eljárás, az optikai koherencia tomográfia bemutatása. A módszer segítségével az átlátszó szövetek eltérő optikai denzitású rétegei egymástól kétdimenziós képben ábrázolva elkülöníthetőek. In vivo szövettani részletességgel csaknem 10 mikrométeres tengelyirányú felbontásban vizsgálható a retina. Eszköz és módszer: A szerzők a Humphrey-Zeiss optikai koherencia tomográffal végeztek vizsgálatokat. Eredmények: A készülék segítségével könnyű a különböző retinaleválások elkülönítése, jól vizsgálhatóak az epiretinalis membránok és a choroidealis neovascularisatio is. Pontosan megmérhető a retinalis idegrostréteg vastagsága is. Következtetés: Az optikai koherencia tomográfia igen jól használható a retina különféle betegségeinek differenciáldiagnosztikájában és a körfolyamatok lefolyásának monitorozásában. Kulcsszavak: optikai koherencia tomográfia, retina, látóidegfő, macula, retinalis idegrostréteg OPTICAL COHERENCE TOMOGRAPHY IN OPHTHALMOLOGY Introduction: We describe optical coherence tomography, a new, noninvasive, noncontact diagnostic modality in ophthalmology that has not been reported in Hungary. This diagnostic method allows a distinction between transparent tissue layers of different optical density, presenting them in two-dimensional pictures. In vivo the retina can be evaluated in a histological resolution of 10 micrometers. Material and Method: We performed several examinations using the Humphrey-Zeiss optical coherence tomograph. Results: Optical coherence tomography provides easy differentiation between neurosensory and serous retinal detachments; epiretinal membranes and choroidal neovascularization can also be detected. The thickness of the nerve fiber layer can also be accurately measured. Conclusion: Optical coherence tomography is an extremely valuable diagnostic modality in the differential diagnosis of certain retinal diseases and in monitoring the progress of various pathologies. Keywords: optical coherence tomography, retina, optic nerve head, macula, nerve fiber layer 1982 óta Carmen A. Puliafito és James G. Fujimoto kísérleteket folyattak a rövid és az ultrarövid lézerimpulzusok szemre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A femtoszekundumos impulzusidejű lézerek fejlesztése közben derült ki az alacsony koherenciájú interferometria orvosi diagnosztikában való alkalmazhatósága. Az interferometria mérési elvét alkalmazó non-invazív diagnosztikus eljárás az optikai koherencia tomográfia elnevezést kapta.10 Az első sikeres in vivo mérésekről 1991-ben számoltak be.7 Széles körű klinikai bevezetése jelenleg is zajlik. A módszer igen sok területen alkalmazható: használható az embrió fejlődésének nyomon követésétől, az arteria coronariák szöveti szerkezetének tanulmányozásán át, egészen a szemfenéki diagnosztikáig. Segítségével a szövetek átlátszó, de eltérő optikai denzitású rétegei egymástól kétdimenziós képben elkülöníthetők, a szövetekről in vivo fénymikroszkópos feloldóképességű optikai metszet nyerhető, azaz a felületi elváltozásokból „optikai biopszia” vételére alkalmas. Közlésre érkezett: 1998. március 14. Közlésre elfogadva: 1998. június 14. A szemfenéki kórképek diagnosztikájában a direkt és indirekt ophthalmoscopia önmagában nem ad minden esetben elegendő információt, így kiegészítő vizsgálatokra van szükség (nagy törőerejű és nagy látószögű lencsékkel végzett vizsgálatok, sztereofotográfia, A- és В-képes ultrahang, fluoreszcein angiográfia, indocianin-zöld angiográfia stb.). A jelenleg alkalmazott képalkotó eljárásoknak a hátsó szegmentum területében igen rossz a mélységi (tengelyirányú) felbontása. A fluoreszcein angiográfia esetében erről gyakorlatilag nem is beszélhetünk. В-módú ultrahang esetében a felbontás az akusztikus hullámhossz függvénye, ami az általában használatos 10 MHz-es vizsgálófejek esetében 150 pm-es feloldóképességet eredményez. Magas frekvenciájú ultrahang alkalmazásánál ez az érték mintegy 20 pm-re csökkenthető, de az ilyen hullámok penetranciája kicsi, a szemben 4—5 mm után elnyelődnek, s ez nem teszi lehetővé a hátsó szegmentum vizsgálatát. A CT és az MRI felbontása a 100 pm-es nagyságrendbe tartozik. A scanning lézer-ophthalmoscopia és a scanning lézer-tomográfia is csak mintegy 300 pm-es felbontással bír. Ezzel szemben az alacsony koherenciájú interferometria alkalmazásán alapuló optikai koherencia tomográfiával 10 pm-es tengelyirányú Békési László: Az optikai koherencia tomográfia szemészeti alkalmazásáról
