Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-06-01 / 2. szám
135. évfolyam (1998) 97 3. táblázat. Perifériás retina-degenerációk: 10 sérült szem, 5 társszem (összes eset: 254). A zárójelben a társszemben talált elváltozás szerepel Perifériás degeneratio (társszem) Esetszám Százalék % Cystoid 2(2) 0,7 (0,7) Rácsos 3(1) 1,1 (0,3) Utcakő 3(1) 1,1 (0,3) White without pressure 2(1) 0,7 (0,3) kedó degeneratív elváltozások területében szintén megfigyelhető volt lyukképződés. A periférián talált retina-degenerációkat a 3. táblázat ismerteti. Az ideghártya-leválás jelentkezésének ideje mind a 65 esetben meghatározható volt (4. táblázat). 2 éven belül vált le a retina 56 betegben (86,1%), közülük 36 szemben (55,3%) a tompa szemsérülést követő 6 héten belül. A többi 9 eset (13,8%) 3 és 28 év közötti időszak alatt következett be. A levált retinájú szemek közül 20 (30,7%) volt myopiás (—1,0 és -16 D között), közülük négy nagy fokban (>-10 D) rövidlátó. Az ideghártyában észlelt szakadások típusát és helyét az 5. táblázat mutatja. Leggyakoribb az ora serrata dialysis volt (47,3%), többségük a felsó-nasalis kvadránsban fordult elő. 360 fokos óriás szakadást egy szemben (1,3%), 270 fokban kiterjedőt (csak felül-temporálisan fekvő retina) 2 szemben (2,6%) észleltünk. A tompa traumával bizonyos összefüggésben 8 szemben találtunk maculalyukat. Három szemben a maculalyuk primeren traumás eredetűnek volt tekinthető. Retinaleválás nem alakult ki, a periférián egyéb eltérést nem láttunk. Öt esetben a maculalyuk mellett a periférián is megfigyelhető volt szakadás egyidejű retinaleválással. így azt már nem lehetett megítélni, hogy a maculalyuk közvetlenül a tompa ütés következménye-e, vagy másodlagosan keletkezett az ideghártya leválása során. Ultrahanggal végig zárt tölcséres ablatiót (ún. „T” forma, PVR D stádium) 3 betegben figyeltünk meg. Műtét előtt 3 szemben nem volt látható szakadás. Megfelelő külső bedomborítást alkalmazva műtét közben ezen esetekben is sikerült megtalálni az ideghártyában keletkezett lyukat. A hátsó szegmentumon 65 beteg 65 szemén 90 műtét történt. A szakadás típusát és az alkalmazott műtéti megoldást a 6. táblázat mutatja részletesen. Nem végeztünk beavatkozást, ha a műtéttől jelentős funkciójavulás nem volt várható (inveterált, zárt tölcséres ablatio eseteiben - 2 beteg), ill. ha a beteg nem egyezett bele a felajánlott kezelésbe (2 beteg). Jó anatómiai eredményt (körben fekvő retina, vagy a periférián körülírt, lézerkoagulumokkal lezárt, a követési idő során progressziót nem mutató leválás) 54 esetben (83%) értünk el. A vitrectomiák során 22 esetben ültettünk be szilikonolajat. bebocsátást 15 esetben végeztünk, 2 betegben szekunder glaucoma kialakulása miatt. A műtét után 36 beteg (55,3%) látása javult. 0,1, illetve gyengébb posztoperatív látásélességet 29 szemben kaptunk. Műtét előtt hosszabb ideig fennálló retinaleválás 7, maculalyuk 4, maculán áthaladó chorioidea ruptura 1, a maculában kialakult pigmentzavar 1, subretinalis vérzés a macularis régióban 1, valamint a traumától független ismert amblyopia egy szem esetében rontotta a műtét után várható funkcionális eredményeket. Operáció után proliferativ vitreoretinopathia 4, a maculát zsugorító membrán (pucker) 1, maculalyuk 1, krónikus szemnyomás-emelkedés 2, arteria centralis retinae occlusio 1 szemben akadályozta a látásélesség javulását. Az első beavatkozásként választott hagyományos bedomborításos módszer 34 beteg 21 szemén volt sikeres (7. táblázat). A tompa ütést megelőzően két szemben történt ablatio ellenes műtét (radier plomb rögzítése - 9 hónapja, és sclera resectio - 16 éve). A contusio következtében a régi - addig zárt - szakadások megnyíltak, a retina ismét levált. Hagyományos műtéti módszerrel mindkét esetben sikerült zárni a szakadást. Reoperáció 9 szemen 12 alkalommal történt. Ismételten hagyományos módszert két esetben választottunk (a plomb helyzetének korrekciója), mindkét szemben a retina visszafeküdt. Vitrectomiát 7 szemen alkalmaztunk, 5 esetben szilikonolaj-feltöltéssel. Egy szemben a pneumatikus retinopexiát követően néhány nappal a periférián többszörös szakadás, ill. maculalyuk jött létre. Hat szemben a szakadás mérete (óriás szakadás: 2), centrális elhelyezkedése (patkó: 1, patkó és maculalyuk: 1), ill. a kialakult proliferativ vitreoretinopathia (2 szemben az óra serrata szakadás előtt a demarkációs vonalnak megfelelően húrszerűen kifeszülő subretinalis köteg: 1, ún. pucker: 1) miatt került sor vitrectomiára. Két betegben a második vitrectomia során szilikon fel-, ill. utántöltés, 1 betegben pedig a kiegészítő vitrectomia után folyadék/levegő/C3Fg gáz cserét végeztünk. Vitrectomiával 5 szemben sikerült a retinát visszafektetni. A funkcionális eredményeket illetően 23 4. táblázat. A tompa szemsérülés és a retinaleválása között eltelt idő (65 eset) Idő Óra serrata dialysis Óriás szakadás Kerek lyuk Patkószakadás Többszörös szakadás a periférián Patkó + maculalyuk Összesét (%) 24 órán belül 3 4 2 _ _ 1 10(15,4) 1 nap - 6 hét 13 4-5 2 2 26 (40) >6 hét - 6 hónap 6 1-1 1 1 10(15,4) >6 hónap - 1 év 4-1--1 6 (9,2) >1 év - 2 év 2-1 1--4(6,1) 2 év után 4 2-3--9(13,8) Összesen 32 11 4 10 3 5 65 (100%) Tompa szemsérülés és következményei a szem hátsó szegmentumában
