Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)
1997-08-01 / 3. szám
168 Szemészet 134 (1997) megoszlásukat tekintve 19,47% 71 éves, vagy annál idősebb, 65,68% 51-70 év közötti, 14,85% 31-50 év közötti volt. Vizsgáltuk a diabétesz fennállási idejét, az antidiabetikus kezelés módját, egyéb általános betegségeket és a beutalás módját. A szemészeti vizsgálat során Snellen E táblával a visust, mydriasisban direkt és indirekt oftalmoszkóppal a szemfenéki eltéréseket vizsgáltuk. A betegek szemészeti statusa alapján a következő csoportokat hoztuk létre:- diabeteszes retinopathia nem látható- háttér retinopathia- nem papillából kiinduló neovascularisatio (NVE)- papillából kiinduló neovascularisatio (NVD)- részleges tractios leválást okozó súlyos retinopathia. Fluoreszcein angiográfiát (FLAG) végeztünk minden olyan esetben, amikor a szemfenéki kép alapján a pontos diagnózis felállításához, illetve a kezelés indikációjához azt szükségesnek tartottuk. így FLAG történt 79 betegnél (24,16%-ban) már az első vizsgálat során, mely magas aránynak tűnhet, főleg ha a beavatkozás anyagigényességét, árát tekintjük. Eredmények nincs háttér NVE papillaproliferatio tractio 2. ábra. A retinopathia diabetica megoszlása a vizsgált betegcsoportban Háromszázhuszonhét DM-ben szenvedő beteg 651 szemét vizsgáltuk diabeteszes retinopathia szempontjából. Kettő szem korábban elszenvedett sérülés, egy pedig inveterált retinaleválás miatt nem volt vizsgálható. A beutalók túlnyomó részét (34,25%) szemész, illetve (16,82%) belgyógyász szakorvos állította ki, míg néhány esetben háziorvos, sebész és nőgyógyász volt a beutaló orvos. A betegek általános anamnézisének vizsgálata során a DM mellett az alábbi elváltozásokat találtuk. Hypertoniában 130 beteg (39,75%), érszűkületben 77 beteg (23,54%), ischaemias szívbetegségben 23 beteg (7,03%) szenvedett. Kettő beteg Kimmelstiel-Wilson syndroma következtében dialízis kezelésre szorult. Egy 17 éves nőbeteg IDDM-a terhessége következtében felborult, mindkét szemfenéken súlyos proliferativ retinopathiát találtunk. Az IDDM-ban szenvedők közül inzulin kezelés mellett 17 beteg (70,83%) calcium dobesilat készítményt is szedett. NIDDM esetében 133 beteg (3,89%) inzulin kezelést kapott az oralis antidiabetikumok mellett, illetve helyett. Csupán egy beteg vércukra volt diétával egyensúlyban tartható. Ebben a betegcsoportban calcium dobesilat készítményt 188 beteg (62,05%-a) szedett. A retinopathia megoszlását a 2. ábra mutatja. Láthatjuk, hogy legtöbb esetben háttér retinopathia az első ízben észlelt status. A háttér retinopathiás csoportban 97 betegnél (20,68%) maculopathia is súlyosbította a helyzetet. A vizsgálatra került betegek esetében elvégzett beavatkozások fajtáját (AL, vitrectomia), illetve gyakoriságát mutatja a 3. ábra. Öt esetben (0,77%) a fényérzés nélküli szemen észlelt inveterált tractios ideghártyaleválás miatt beavatkozást nem terveztünk. A fenti kezelések mellett grid pattern fotokoagulációt végeztünk a maculopathiák 19,59%-ban. Azon esetekben, ahol nem indikáltuk az AL kezelést (240 szem), ott 17,92%-ban nem volt kimutatható retinopathia, 82,08%-ban enyhe háttér retinopathiát találtunk, mely az összes háttér-retinopathiában szenvedő szem 42,19%-át jelenti. NVE diagnózisa (36 szem) miatt 80,55%-ban focalis scatter, 19,45%-ban panretinalis AL kezelést indikáltunk. Papilla proliferáció esetében (87 szem) 96,55%-ban nem indikált AL focalis AL panretinalis AL vitrectomia 3. ábra. A vizsgálatra került betegek szemészeti kezelésének megoszlása panretinalis kezelést kezdtünk, tractios ideghártyaleválás esetén vitrectomiát ajánlottunk fel (3,45%). IDDM-ban szenvedő betegeinknél a DM 50%-ban 16, vagy több éve volt ismert. Huszonnégy beteg 47 szemét vizsgáltuk, egy szem sérülés miatt nem volt vizsgálható. A visus 37 szem (78,22%) esetében 0,6, vagy annál jobb volt. Tizenhat szem (34,04%) esetében nem volt AL kezelésre szükség, 16-nál (4,04%) panretinalis kezelés volt indokolt, 2 szemnél NVE, 14-nél NVD miatt. Tíz háttér-retinopathiában, 4 NVE-ben szenvedő szemen focalis, illetve körülírt scatter AL kezelést végeztünk (29,79%). Egy szem súlyos retinopathiája miatt vitrectomiát végeztünk. Egy tizenhét éves terhes betegnél, aki sem belgyógyászati, sem szülészeti, sem szemészeti ellenőrzésen nem jelent meg rendszeresen, mindkét oldalon súlyos, papillából kiinduló érújdonképződést találtunk, mely sürgős panretinalis AL kezelés szükségességét vetette fel. A kezelésbe a beteg eleinte nem egyezett bele, majd jobb szemen panretinalis AL kezelést kezdtünk a beteg igen rossz kooperációja mellett.
