Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)
1997-05-01 / 2. szám
122 Szemészet 134 (1997) Mindkét oldalon ép elülső segmentumot találtunk. Az üvegtestben mindkét oldalt pigmentsejteket és hátsó üvegtesti leválást észleltünk. A funduson jobb oldalon a papilla nasalis részét fedő másfél papillányi gömbszerű, nem mobilis, áttetsző cisztát találtunk, amelynek területében érmaradvány sejthető (1. ábra). A macula területében epiretinalis membrán tűnt elő. Szőkébb retinalis erek, a periférián körben csontsejt alakú pigmentek láthatók. Bal oldalon ép papilla, macula, szűkebb retinalis erek és a periférián körben csontsejt alakú pigmentek észlelhetők. A-B-scan ultrahanggal a nervus opticus echója előtt 1,8 mm átmérőjű, magas felszíni reflektivitású, belsejében echomentes képlet látható, amely cisztának felel meg (2. ábra). Az egy éves követési idő alatt a ciszta nagysága nem változott, panaszokat nem okoz. Megbeszélés Az intravitrealis cisztát elsőként Tansley írta le 1899-ben. Az azóta megjelent számos közlemény ellenére a ciszta eredete a mai napig sem tisztázott. Etiológiai feltételezések:- embrionális üvegtesti maradvány [3, 5, 6]- pigmentepithelból származik, amit szövettani feldolgozás is megerősít [8]- traumás eredetű [6, 11]. A ciszta lehet pigmentált [4, 6, 10] vagy áttetsző [9]. Leggyakrabban a ciszta szabadon lebeg az üvegtestben [4, 6, 10, 11], de leírták elülső - a lencse hátsó felszínéhez tapadó [5] és hátsó - a papillához rögzülő [9] - formáját is. Az üvegtesti ciszták többsége tünetmentes. Az optikai tengelybe eső nagyobb méretű, erősen pigmentált ciszták látásélesség csökkenést, úszkáló homályt okozhatnak. Irodalmi adatok szólnak üvegtesti ciszta vitrectomiával történőeltávolításáról [8]Argon [2] ésYag-lézer destrukciójáról [10]. A szerzők megegyeznek abban, hogy kezelés csak a panaszt okozó ciszták esetén szükséges, a tünetmentes cisztáknál observáció javasolt. Esetünket a két betegség rendkívül ritka összekapcsolódása miatt tartottuk bemutatásra érdemesnek. Irodalom 1. Asiyn-Vogel M. N.. EI-Hifnawi Е-S., Laqua H.: Ultrastructural features of a solitary vitreous cyst. Retina. 16, 250- 254 (1996). 2. Awan K. J.: Biomicroscopy and argon laser photocystotomy of freefloating vitreous cysts. Ophthalmology 92, 1710-1711 (1985). 3. Duane’s Ophthalmology on CD-ROM 1995. 4. Flynn W. J., Carlson D. W.: Pigmented vitreous cyst. Arch. Ophthalmol. 112, 1113 (1994). 5. Lisch W.: Posterior vitreos cyst. Am. J. Ophthalmol. 110, 326(1990). 6. Lusky M„ Weinberger D., Kremer /.: Vitreous cyst combined with bilateral juvenile retinoschisis. J. Pediatr. Ophthalmol. Strabismus. 25, 75-76 (1988). 7. Newsome D. A: Retinitis pigmentosa, Usher’s Syndrome, and other pigmentary retinopathies in retinal dystrophies and degenerations, edited by D. A. Newsome, Raven Press, New York, Chapter 10, 161 — 194 (1988). 8. Orellana J„ О Mailay R. E., McPherson A. R., Font R. L: Pigmented free-floating vitreous cysts in two young adults. Electron microscopic observations. Ophthalmology 92, 297-302 (1985). 9. Perera C. A.: Bilateral cyst of the vitreous. Report of a case. Arch. Ophthalmpl. 16, 1015-1017 (1936). 10. Ruby A. J., Jampot L. M.: Nd:YAG Treatment of a posterior vitreous cyst. Am. J. Ophthalmol //0, 428-429 (1990). 11. Steinmetz R. L Straatsma B. R. Rubin M. L: Posterior vitreous cyst. Am. J. Ophthalmol. 109, 295-297 (1990). Cím: Dr. Kis Krisztina Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház, Szemészeti Osztály 1145 Budapest, Uzsoki utca 29.
