Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)
1996-05-01 / 2. szám
Szemészet 133 (1996) 91-97 A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemészeti Klinikájának (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) közleménye Tapasztalatok és lehetséges szövődmények a különböző típusú fénytörési hibák excimer lézeres fotokeratectomiája kapcsán Nagy Z. Zs., Süveges Ildikó, Németh Füst Agnes Közlésre érkezett: 1995. XI. 30. Közlésre elfogadva: 1996. II. 5. Bevezetés: Az excimer lézeres fotorel'raktív keratectomia technikai kivitelezése alapján biztonságosnak tekinthető eljárás, azonban mint minden sebészeti eljárásnak ennek a beavatkozásnak is lehetnek nemkívánt mellékhatásai. A szerzők 221 szem fotorefraktív kezelésével kapcsolatos eredményeiket és a kezelés lehetséges, valamint általuk tapasztalt szövődményeit tekintik át. Beteganyag és módszer: A preoperative felállított betegcsoportok a következők voltak: 1. csoport: 0 -6,0 D; 2. csoport: -6,1 -9,0 D; 3. csoport: -9,1 D feletti fénytörési hibájú szemek; 4. csoport: hypcrmetropiás szemek; 5. csoport: asztigmiás szemek. A kezeléseket az Aesculap Meditec MEL 60 excimer lézerkészülékkel végezték. A betegcsoportonkénti átlagos követési idő 8 hónap volt. Eredmények: A preoperatív kivizsgálás során hibát okozhat a pupillatágításban történő objektív fénytörésmeghatározás elmulasztása különösen hypermetropiás szemek esetén. Műtét közben előfordulhat a beteg szemének elmozdulása, illetve a helytelen centrálás asztigmiát, illetve elégtelen refrakciós változást okozhat. A beavatkozás legfontosabb, átmenetinek bizonyuló mellékhatásának a posztoperatív szubcpitheliális hegesedést tartják, mely összefüggést mutatott az ablatiós mélység növekedésével. Az ablatiós mélység növekedése esetén magasabb volt a regresszió valószínűsége is. Az említett nemkívánt mellékhatások hátterében legnagyobb valószínűség szerint a posztoperatív corneális kollagénszerkezet remodelleződése áll. Következtetések: A 221 szem tapasztalatai alapján megállapítják, hogy az excimer lézerkezelés minden betegcsoporlban alkalmas a szaruhártya fénytörésének emmetropia irányába való megváltoztatására. A kezelésre jelentkezők megfelelő kivizsgálásával, illetve az operatőr gyakorlottságával a pre- és intraoperativ hibalehetőségek elkerülhetők. Legfontosabb szövődmény az átmeneti jellegű subepitheliális homály volt. Kulcsszavak: fotorefraktív excimer lézer, posztoperatív törőerőváltozás, szövődmény, haze, regresszió, szteroid, plazminogén/plazmin rendszer Experiences and possible complications during the photorefractive treatment of different refractive errors Introduction: The technical designing of photorefractive excimer laser keratectomy is judged to be a safe method although as in every surgical procedure it might have some unwanted side effects. Authors present the experiences with 221 eyes treated with photorefractive keratectomy (PRK) and review the possible experienced complications. Patients and methods: The following patient groups have been preoperatively established: group I.: 0 -6,0 D; group 2: -6,1 -9,0 D; group 3.: refractive failure above - 9,1 D; group 4.: hyperopic eyes; group 5.: eyes with myopic astigmatism. All PRK treatments were carried out with the Aesculap Meditec MEL 60 excimer laser. The average follow-up time was 8 months in the different patient groups. Results: Preoperatively all patients should be examined in cycloplegia and dilation, especially the hyperopic population. Postoperative astigmatism or undercorrection can be induced by the intraoperatively sudden eye movement of the patient or dccentration of the ablation mask. The most important, transient side effect was the subepithelial haze which correlated with the photoablation depth. The most probable cause of this unwanted side-effect is the stromal remodelling of the post-PRK cornea. Conclusion: According to the experiences with the 221 PRK eyes authors conclude that excimer laser was able to change the corneal refractive power toward emmetropia in every patient group. With appropriate preoperative assessment and practice the pre- and intraoperative sideeffects can be avoided. The temporary subepithelial haze was the most important complication of the photorefractive procedure. Keywords: photorefractive excimer laser, postoperative refractive change, complication, haze, regression, steroid, plasminogen/plasmin A klinikai gyakorlatba a 90-es évek elején bevezetett fotorefraktív és fototerápiás célra egyaránt alkalmas excimer lézerkészülékek méltán vonták magukra a szemorvosok érdeklődését világszerte. Az ArF extrém ultraibolya tartományban működő excimer lézerkészülék volt az első a világon, amely nem a cornea perifériás, hanem a centrális részén kezeli a fénytörési hibákat [1]. Ma, világszerte százezres nagyságrendű excimer lézeres kezelési számról beszélhetünk, kutatók százai foglalkoznak a refrakciós hatáshoz képest elhanyagolható, azonban viszonylag alacsony százalékban mégiscsak megjelenő szövődmények, - amelyek a látásélességet nem, azonban a látásminőségét csökkenthetik-értékelésével és megszüntetésük lehetőségeivel [2,3, 4, 5, 6, 7, 8, 9). Saját kezelt beteganyagunkon magunk is értékeltük a preoperatív és posztoperatív hiba lehetőségeket, továbbá a szövődményes esetek számát és típusát, amelyről az alábbiakban számolunk be. Beteganyag és módszer 1992 októbere és 1994 októbere közölt 147 beteg 221 szemén végeztünk fotorefraktív excimer lézeres beavatkozást az Aesculap Meditec MEL 60 típusú lézerkészülékkel. A követési idő betegcsoportonként átlagosan 8 hónap volt (I. táblázat). A kezelt betegcsoportok a következők voltak: 1. csoport: 0 -6,0 D; 2. csoport:-6,1 -9,0 D; 3. csoport:-9,1 D feletti fénytörésű szemek: 4. csoport: hypermetropiás szemek; 5. csoport: asztigmiás szemek. Preoperative az egyes betegcsoportokban a legjobb visus eléréséhez szükséges korrekció alapján az átlagos fénytörési hiba
