Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)

1996-02-01 / 1. szám

5 0 Szemészet 133 (1996)- a domináns szem közeli látóélességét,- a szubdomináns szem közeli látóélességét, majd a vizsgálatot megismételtük különböző erősségű Bangerter-fóliákkal történő homályosítás esetén is. (Az alkalmazott standardfóliák az eredeti látóélességet annak 60, 30, ill. 10%-ra csökkentik. Gyártó - Ryser Optik. St. Gallen, Svájc.) c) A térlátás vizsgálatát végezve a szubdomináns szem elé szintén egyre homályosabb előtétlencse (Bangerter-fólia) került. A Láng-teszttel végzett vizsgálatok eredményét a következőkép­pen értékelhetjük: — pozitív (a sztereoszkópos ábrák jól kiemel­kednek, minden részletükben jól megfigyelhetőek)- kérdéses (határozott kiemelkedés észlelhető, de az ábrák egyes részletei már nem ítélhetők meg pontosan)- negatív (kiemelkedés már nem látható) Eredmények Eredményeinket az I. táblázatban foglaltuk össze. Megállapí­tottuk, hogy a kiindulási, átlagosan П. Csapody-érték a látáséles­séget 60%-ra csökkentő fólia hatására átlagosan IV. Csapody­­értékre változott. A látóélességet 30%-ra csökkentő fólia mellett Csapody VI, a 10%-os mellett X. Csapody-értéket találtunk. Ha a Csapody-értékek helyett decimális notációt használunk, látha­tó, hogy a homályosabb fóliákhoz - a várakozásnak megfelelően- alacsonyabb közeli vízusértékek tartoznak. I. táblázat A szubdomináns szem átlagos közeli látóélessége és Lang-teszt­­eredmények alakulása a szubdomináns szem különböző mértékű „ködösítése” mellett A Bangerter-fólia Talált közeli látóélesség Lang-teszt által megengedett eredménye látóélesség Csapody Decimális 100% II. 1,0 13+ 60% IV. 0,6 13+ 30% VI. 0,4 12+, 1? 10% X. 0,2 4? A Lang-teszt eredményét nem befolyásolta, ha a szubdomináns szem látóélességét 60%-ra csökkentettük. A 30%-nyi látást meg­engedő fólia mellett is csak egy esetben találtunk bizonytalansá­got: a vizsgált a sztereoszkópos kép egyes részleteinek elmosó­dásáról számolt be, de a kiemelkedő ábra egészét még látta. A szubdomináns szem látóélességének 10%-ra való csökkentése már nehezen egyeztethető össze a kétszemes együttlátással: 13 vizsgált személy közül már csak 4 jelzett sztereoszkópos effek­tust, finomabb részleteket megítélni azonban már nem tudtak. Diszkusszió Vizsgálataink során arra kerestünk választ, hogy a Lang­­teszttel talált pozitivitás mögött milyen fokú, minőségű kétsze­mes kapcsolat feltételezhető. Ép szemű, fiatal felnőttek esetében úgy találtuk, hogy a szubdomináns szem látásának csaknem felére történő csökkentése a Lang-teszt pozitív eredményét nem befolyásolja. Ugyanakkor megállapítottuk, hogy 0,1 körüli vízus mellett Lang-pozitivitást már nem várhatunk. Fentiek alapján a vizsgálat gyakorlati szempontból hasznosítható eredményei és konklúziói a következők: 1. A Lang-teszt nem igényli a két szem maximális együttmű­ködését, hiszen a pozitív eredményhez a szubdomináns szem hatvanszázalékos teljesítménye is elegendő lehet. A Lang­­pozitivitás tehát annyit (és nem többet) jelent, mint: dichoptikus* körülmények [4] között a nem domináns szem legalább 0,2 vízusértéknyi teljesítménnyel támogatja a teljes értékű domináns szem munkáját. 2. Lang-negativitás esetében joggal feltehető, hogy a nem­domináns szem tényleges látása - dichoptikus körülmények között — a 0,2 alatti tartományba esik. E tény persze nem jelenti azt, hogy monokuláris körülmények között e szem látóélessége- ne lehetne akár 100%-os! 3. Óvodások szűrővizsgálata során talált Lang-poziti vitás nem mentesít a monokuláris látóélesség vizsgálatától. Nem kancsal­ságból eredő, azaz korrespondeális átépülés és szuppresszió által nem kísért refrakciós vagy anizometropiás amblyopia esetén a Lang-teszt pozitív lehet! Kísérleti célú megfigyeléseink összegzése nem lenne teljes, ha megelégednénk a Lang-teszt értékeléséhez kapott információk­kal. Felmerül azonban annak lehetősége is, hogy célszerű lenne egy olyan sztereoszkópos vizsgálati módszernek kifejlesztése, amely a nem domináns szemtől is fokozott együttműködést feltételezne. Ennek egyik lehetséges módja a random dot minta képelemeinek apróbbá tétele lehetne. Dr. Süveges Ildikó professzomőnek e munkához nyújtott értékes útmutatását a szerző ezúton is tisztelettel köszöni. Irodalom 1. deDecker W'.: Heterotropia, 88-90. о. (Újabb eredmények a szemé­szetben, 1991/2.) 2. Kaufmann H.: Strabismus, 141. о. (F. ENKE Verlag, Stuttgart 1986.) 3. Kávássy A., Horváth L.: Ötéves gyermekek szemészeti szűrővizsgá­lata, „Szemészet” szerkesztősége által közlésre elfogadva. 4. Lagreze H' D.. Sireteanu R.: Fehler der monokularen Lokalisation bei Schieiamblyopie, Klin. Mbl. Augenheilk, 20/, 92-96. (1992) 5. Lang J.: Mikrostrabismus, 41. o. (Bücherei des Augenarztes, Heft 62. F. ENKE Verlag, Stuttgart 1982.) 6. Lang J. Mikrostrabismus, 27. o. (Bücherei des Augenarztes, Heft 62. F. ENKE Verlag, Stuttgart 1982.) 7. Radnót M.: A szemészet alapvonalai, 232. о. Medicina 1978. Cím: Dr. Kávássy Attila 8000 Székesfehérvár, Zsolnai u. 60.

Next

/
Oldalképek
Tartalom