Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)

1996-02-01 / 1. szám

Szemészet 133 (1996) 41-43

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Sz. Szemészeti Klinika (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) és az Erlangeni Friedrich-Alexander Universität Szemészeti Klinika *(igazgató: Gottfried О. H. Naumann) és Bőrgyógyászati Klinika **(igazgató: M. Hornstein) közleménye

Lézer tyndallometria excimer lézeres fotoablatio és ultraibolya-B expozíció után

Nagy Z. Zs., Seitz В. * Simon M. jr**, Maldonaldo M. *, Nguyen N. X. *

Bevezetés: Az excimer lézer fotorefraktív hatása a 193 nm hullámhosszúságú ultraibolya-C és a stromális kollagén interakcióján alapszik. A szerzők megfigyelték, hogy excimer lézerkezelést követő szoláris expozíció után a hegesedés mértéke fokozódott, az elért refraktív hatás csökkent. Jelen vizsgálat alkalmával arra kerestek választ, hogy a különböző ablatiós mélységű fotorefraktív kezelés (PRK), illetve a posztoperatív UV-B expozíció okoz-e kvantitatív különbséget a tyndallometria eredményében a kezelt és kezeletlen szemek között.

Anyag és módszer: 12 db pigmentált csincsillanyúlon 4 fős csoportosításban a jobb szemeken - 5,0 D-ás; -15,0 D- ás és -30,0 D PRK kezelést végeztek az Aesculap Meditec MEL 60 (Heroldsberg, Németország) excimer lézerkészülékkel. A kezelés utáni 1., 3. és 10. posztoperatív napon tyndallométerrel (Laser Flare Cell Meter, FC-1000, Ko wa, Tokyo, Japan) meghatározták az elülső csarnok proteintartalmát. Az excimer lézerkezelés után 21 nappal 1 J/cm2 energiájú UV-B besugárzást alkalmaztak a nyulak felében, majd a 3., 6. és 10. napon ismét meghatározták a tyndallometriás értékeket.

Eredmények: Az excimer lézerkezelés után alacsony dioptriaérték esetén nem észleltek statisztikailag szignifikáns különbséget a kezelt és kezeletlen szemek között. Az UV-B expozíció után a csarnokvíz proteintartalma jelentősen megemelkedett, amely a vér-csarnokvíz-gát károsodását jelezte. Az előzetesen fotoablált szemekben az emelkedés mértéke nagyobb volt, mint a kezeletlen szemekben. Az emelkedés mértéke az ablatiós mélységgel összefüggést mutatott.

Következtetés: Az UV-B sugártartomány szekunder módon a vér-csarnokvíz-gát károsodását okozhatja. Az előzetesen fotoablatióval kezelt szemek érzékenyebben reagáltak az ultraibolya-sugárzásra. A PRKkezelést követő 1-3 hónapban tanácsos a fokozott UV-B expozíciótól (napozás, szolárium) tartózkodni, amely a vér-csarnokvíz-gát sérülését, gyulladásos infiltrációt, továbbá szubepitheliális hegesedést és refrakciós változást okozhat. Kulcsszavak: fotoablatio, ultraibolya-B sugárzás, expozíció, tyndallometria, vér-csarnokvíz-gát

Laser tyndallometry following excimer laser photoablation and ultraviolet-B exposure

Background: The photorefractive effect of excimer lasers is based on the interaction of 193 nm ultraviolet-C light and the stromal collagen. Authors have recently observed

in post-PRK patients that stromal haze increased and achieved refractive effect regressed following solar exposure. The aim of this study was to determine the quantitaive changes in tyndallometry following different excimer ablation depth and subsequent ultraviolet-B exposure in PRK treated and non-treated eyes.

Materials and methods: During the experiment twelve chinchilla rabbits was used, 4 animals received a -5,0 D treatment, 4 animals a -15,0 D and 4 animal a -30,0 D treatment on the right eyes. The PRK treatments were carried out whith the Aesculap Meditec MEL 60 excimer laser (Heroldsberg, Germany). The 1st, 3rd and 10th day following PRK the protein concentration of the anterior chamber was determined with a Laser Flare Cell Meter, Kowa, Tokyo, Japan. Twenty-one day following PRK in half of the rabbits an UV-B irradiation was applied using a dermatological chamber set at 1 J/cm2. The tyndallometry values were determined at the 3rd, 6th and 10th postirradiation days.

Results: There was no difference in the tyndallometry results between the treated and untreated eyes using mild ablation depth. After UV-B exposure the protein content of the aeqeous humour significantly increased, indicating the temporary damage of blood-aqueous-barrier (BAB). The increase was higher in the previously photoablated eyes. The change in tyndallometry values showed a correlation with the applied ablation depth.

Conclusion: The UV-B exposure may damage the BAB. The previous photoablation rendered the eyes more sensitive to the damaging effect of UV-B radiation. Patients should be advised to wear an UV-filtered sunglass and stay away from UV-B exposure at least the first 1-3 months following PRK treatments.

Keywords: photoablation, Ultraviolet-B radiation, exposition, tyndallometry, blood-aqueous barrier

A 90-es évek második felére az excimer lézerrel történő fotorefraktív sebészeti beavatkozás az alacsony dioptriaértékű fénytörési hibák tartományában klinikailag elfogadott és széles körben alkalmazott eljárássá vált. Ismeretes, hogy az excimer lézer fizikai működési elve a 193 nm ultraibolya-C tartományba eső elektromágneses sugárzás és a stromális corneaszövet interakcióján alapszik. Kétségtelen tény, hogy a beavatkozás utáni primer reepithelisatio 2-4 nap alatt lezajlik [1,2], azonban mivel a cornea avascularis szövet a teljes corneális sebgyógyulás ennél jóval hosszabb ideig (hónapokig) tart. Tapasztalataink alapján az excimer lézerkezelés utáni 1-3 hónap alatt nem hanyagolható el a környezeti napsugárzásból származó szekunder ultraibolya-B sugárzás (280-320 nm) szerepe, amely fokozott hegesedéshez és az elért refrakciós hatás csökkenéséhez vezethet [3]. A jelenség okát valójában nem ismerjük, hátterében több tényező szerepelhet, mint például: szekunder gyulladásos jelenségek (vér-csarnokvíz-gát sérülése), termális hatások, a napfény corneára gyakorolt szárító hatása, a szubablatív dózisú ultraibolya-sugárzás károsító effektusa az újonnan szintetizálódó stormális kollagén rostokra.

Jelen vizsgálat alkalmával a vér-csarnokvíz-gát kvantitatív változását kívántuk megvizsgálni lézeres tyndallometer segítségével különböző dioptriaszámú (ablatiós mélységű) myopiás fotoablatiót követő első 10 napban, illetve a lézerkezelést követő 1 hónapon belül történő UV-B expozíció után. Arra kerestünk választ, hogy a 193 nm-es UV-C excimer lézersugár károsítja-e a vér-csarnokvíz-gátat, illetve akárosodás mértéke és afotoablatiós