Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)

1996-08-01 / 3. szám

Szemészet 133 (1996) 189 A szemészet oktatása Belgiumban Beszámoló külföldi tanulmányúiról 1996. június 1-15 közön a TEMPUS SMART program kere­tében oktatói ösztöndíjasként a genti Rijksuniversitat Szemészeti klinikáján (igazgató: Prof. J. J. de Laey) tanulmányúton vettem részt. Utazásom célja a szemészeti oktatás tanulmányozása, és a hazai rendszerrel történő összehasonlítása volt, amiről 3 oldalas gigol nyelvű beszámolót kellett írni a Brüsszeli TEMPUS Iroda számára. Az alábbiakban röviden összefoglalom a graduális és psztgraduális oktatás terén szerzett tapasztalataimat, melyek apján a hazai viszonyok ismeretében mindenki lemérheti a lönbségeket. A graduális oktatás során a szemészet oktatása az V. évfolya­­non, egy félévben történik. Az elméleti tudásra fektetik a hang­súlyt, így gyakorlati oktatásuk nincs is. Az orvostanhallgatók Égyetemi tanulmányaik alatt betegeket nem hogy nem vizsgái­nk, de nem is látnak. A leggyakoribb kórképek ismertetése aellett a sürgősségi ellátást igénylő szembetegségekre hívják fel ■figyelmet. A leggyakoribb betegségekről diaképckel vetítenek .2 előadások során. Örömmel láttam, hogy a flamand nyelvű zemészet tankönyv mellett a nálunk is ismert és elterjedt angol iyelvű tankönyveket használják (Vaughan-Asbury: General Dphthalmology, Hollwich: Ophthalmology.) A záróvizsga írás­ban (multiple choice test) történik, sikertelen vizsga esetén, illetve ha valaki a jegyén javítani szeretne, szóban újra vizsgáz­hat. A VI. évfolyamra csaknem mindenki eldönti, milyen szak­mára specializálódik. Ha valaki szemésznek készül, vagy a későbbiekben szüksége lesz szemészeti ismeretekre (pl. neurológus, belgyógyász, gyermekgyógyász, diabetológus) a VI. évben lehetősége van rövid, 8-10 órás szemészeti kurzusokra jelentkeznie, hogy gyakorlati ismereteket szerezzen. A kurzusok különböző témakörökből (pl. oftalmoszkópia) ún. kiscsoportos foglalkozások (3^1 fő) keretében zajlanak. Ami a postgraduális oktatást illeti, az a hazainál sokkal szervezettebb, alaposabb és hatékonyabb. A szakorvosképzés egyértelműen a klinika feladata, a kisebb szemészeti osztályok erre nem akkreditáltak. Gentben 6 „staff member” mellett 14 (!) rezidens dolgozik. A szakvizsga, és az arra történő felkészülés jelentőségével minden rezidens maximálisan tisztában van. A gyakornokok 3 havonkénti forgó rendszerben dolgoznak, hogy a különböző diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat megis­merjék, megtanulják. Szabad idejükben, illetve a munka befeje­zésekor sietnek a könyvtárba, ami gyakorlatilag állandóan nyitva van (ez Európa egyik legnagyobb szemészeti könyvtára, amiből a folyóiratokat illetve könyveket kivinni nem szabad, de a könyvtárban nagyteljesítményű fénymásoló mindenkinek sza­badon rendelkezésére áll). Hetente egy-két alkalommal délután (akár estébe nyúlóan is) a klinika idősebb oktatói bizonyos témakörökből (pl. fluoreszcein angiográfia, szemészeti patoló­gia, szemészeti genetika) továbbképzéseket tartanak. A kedd délutánonként rendezett referátumokon az elmúlt hét érdekesebb eseteit ismertetik, közösen megbeszélik. Havonta egy alkalom­mal más-más szemészeti klinikán rendeznek tudományos ülést (este 6—9-ig!), általában felkért előadókkal. A szemészeti szakvizsga előfeltétele legalább egy megjelent közlemény, de a rezidensek többsége 3^1 közleménynek is szerzője illetve társszerzője, mire szakvizsgázni megy. A szak­vizsga a nálunk megszokottnál „komolyabb” formában zajlik. A jelöltnek 4 bizottság előtt kell számot adnia tudásáról különböző témakörökből (pl. külső szembetegségek, lencse és cataracta, glaukóma, strabismus, retinabetegségek, neuro-ophthalmologia). A szakvizsgán osztályzat nincs, csak „megfelelt”/„nem megfe­lelt” minősítés. Szakvizsga után a legtöbb szemész privát sze­morvosként a saját rendelőjében dolgozik tovább. Aki a klinikán akar maradni, annak szigorú követelményeknek kell megfelel­nie, (pl. évenként 5 közleményt kell írnia, előadásokat kell tartania stb.) A megfelelő klinikai munkát 5 évenként egy bizott­ság egyénenként értékeli, ez alapján döntenek kinevezésekről, de esetenként elbocsátásokról is. Összefoglalva úgy gondolom, hogy a graduális oktatás terén nincs szégyellni valónk, azonban ami a posztgraduális oktatást illeti... Bíró Zsolt POTE Szemészeti Klinika

Next

/
Oldalképek
Tartalom