Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)
1996-08-01 / 3. szám
Szemészet 133 (1996) 145-153 A Semmelweis Orvostudomány i Egyetemi, sz. Szemészeti Klinika (igazgató: Dr. Süveges Ildikó egyetemi tanár) közleménye A szem vérkeringése glaukómában Klinikai vizsgálati lehetőségek, eredmények és azok gyakorlati értelmezése* Holló Gábor Közlésre érkezett: 1996. január 30. Közlésre elfogadva: 1996. április 30. Az összefoglaló közlemény részletesen ismerteti, és rendszerezi a látóidegfő és a hozzá kapcsolódó struktúrák vérkeringésére vonatkozó klinikai vizsgálati módszereket, a glaukómás szemekre vonatkozó eredményeket valamint a gyakorlat számára levonható következtetéseket. Kulcsszavak: látóideg, vérkeringés, glaukóma Ocular circulation in glaucoma Clinical techniques, results and their interpretation In this review publication the clinical methods of the evaluation of blood perfusion of the optic nerve head and the anatomically related structures are discussed in detail. Results in glaucoma are also summerized. Keywords: optic nerve head, perfusion, glaucoma Az utóbbi évtizedekben a glaukóma vasculáris eredetének vizsgálata egyre inkább az érdeklődés előterébe került. Bebizonyosodott, hogy a glaukómás szemek legalább 15%-ában a szemnyomás a normális értékhez képest nem emelkedett. A glaukóinának ez a típusa a normális nyomású glaukóma (normal tension glaucoma, NTG). Az ilyen szemeken különösen gyakran és halmozottan mutathatók ki helyi vérellátási zavarok [10, 12, 20]. Egyre több és jobban értelmezhető adat mutat arra, hogy a glaukómás beteg vérkeringése nem pusztán a szemben kóros, hanem szisztémásán is. A NTG betegek jelentős részében a test perifériáján kórosan fokozott vasoconstrictiós hajlamot észlelhetünk [34], sűrűn fordul elő közöttük a fejfájás, az alacsony vérnyomás, a myocardiális ischaemia [25, 26, 34, 37], fokozott a vérplazmájuk viszkozitása, a vörösvértestjeik aggregációja [15], és gyakoriak körükben az autoimmun eltérések [5, 48]. Legújabban a NTG betegeken az agyi kiserek ischaemiás károsodását is kimutatták [43]. Azt azonban, hogy pontosan mi történik a látóideget ellátó kiserekben, még nem tudjuk. Ennek részben az az oka, hogy a változások hátterében finom biokémiai eltérések állnak, melyek feltárása még gyermekcipőben jár. Másrészt alátóidegdistalis szakasza nagyon bonyolult és variabilis vérellátási rendszerrel rendelkezik. Ennek következtében a károsodás helyének klinikai vizsgálata sem egyszerű. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a csarnokzugban és a lamina eribrosaban észlelhető biokémiai és morfológiai elváltozások [21], valamint a kórosan magas szemnyomás szerepét figyelmen *A közlemény a szerzőnek az Amsterdami Glaucoma Centrumban 1995-ben tett tanulmányútja (OTKA W 015196) keretében készült kívül kellene hagyni. A vasculáris eredetű NTG ugyanis - minden valószínűség szerint - a nyitott zugú glaukóma külön csoportját alkotja [20]. A közlemény részletes áttekintést ad a glaukómában észlelhető keringési változásokról (I. és II. táblázat). A jelen munkában kizárólag a klinikai vizsgálati lehetőségekkel és az emberi szemen nyert adatokkal foglalkozom, a kísérleti eredményekre csupán a legszükségesebb esetben hivatkozom. Az eredmények elemzéséhez azonban mindenek előtt a papilla érellátásának jellegzetességeit és a szem perfúziójának élettanát kell áttekinteni. A látóidegfőérellátásának anatómiája - a klinikum tükrében A látóideg és a szemgolyó vérellátása (I. ábra és I. táblázat) az arteria carotis internaból ered. Ennek megfelelően ezen nagyér keringésének romlása a szem vérellátását is csökkenti, aminek - egyebek mellett - NTG-t utánzó állapot lehet a következménye [14]. 1. ábra. A látóidegfő és a látóideg intraorbitális szakaszának artériás vérellátása. 1: retina, 2: retinális idegrostréteg, 3: chorioidea, 4: sclera, 5: a látóidegfő prelamináris szakasza, 6: a látóidegfő lamináris szakasza, 7: a látóidegfő retrolamináris szakasza, 8: subarachnoidealis tér, 9: arteria ophthalmica, 10: arteria centralis retinae, 11: hátsó rövid ciliaris artériák, 12: a látóidegfőt ellátó ciliaris ágak, 13: a pia mater artériás rendszere, 14: anasztomózis az arteria ophthalmica és a pialis artériák között, 15: anasztomózis az arteria centralis retinae és a pialis artériák között, 16: anasztomózis a pialis artériák és a hátsó rövid ciliáris artériák között, 17: a pia materből eredő szegmentális kisartériák, 18: az arteria centralis retináéból eredő szegmentális kisartériák, 19: az arteriacentralis retináéból eredő, rekurráló ág. 1
