Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)

1996-05-01 / 2. szám

Szemészet ]33 (1996) ИЗ

logás is gyengítheti és késleltetheti a VEP választ [7, 15]. A felnőttek fixációja, figyelme kontrollálható a kezükben tartott, az ernyő közepére irányított, és a vizsgáló utasítására ki-be kapcsolt pontszerű (lézer) fénnyel [15]. Kisgyerekek figyelmének fenntartására jól beváltak a fixáló pont helyére helyezett kisméretű (lO’-nál kisebb) állatképek vagy rajzfilm figurák. Az általunk vizsgált egyéneket felvilágosítottuk a fixálás fontosságáról, így a kapott eredmények megbízhatónak mondhatók.

Ismertetett eseteink jól demonstrálják a VEP vizsgálat hasznát kisgyermekek ismeretlen eredetű látásromlásának diagnosztizálásában (első eset), egyéb klinikai vizsgálatok mellett [9, 10] szimuláló egyének leleplezésében (második eset). Az ép VEP válaszok azonban nem minden esetben jelentenek teljes pszichofizikai visust, hiszen csak a primér látókéregig terjedő vizuális pálya ép működését jelzik [2]. Harmadik esetünknél a visusromlás hátterében depressziós alapszemélyiség talaján létrejövő konverziós mechanizmus állt, mely a funkcionális látásromlások 50%-áért [9] felelős. Megfelelő pszichiátriai kezelés után a visus normalizálódott. Betegünknél a gyors visusjavulás felveti szimuláció lehetőségét is. Utolsó esetünkben az EEG lelet és a klinikai vizsgálatok alapján nagy valószínűséggel felsőbb látóközpontok zavara okozta a visusromlást, a látott információ tudatosodását.

A transiens PVEP válaszokból történő potenciális visusbecslés egyetlen hátránya a „zoom módszer”-rel szemben relatív időigényessége. A gyakorlatban lényegesen lerövidíthető a vizsgálati idő, ha a következő sémát követjük. Közepes mintanagysággal (a mi esetünkben 14’) kezdjük a vizsgálatot, és normális válaszok esetén már csak kicsi (a mi esetünkben 7’) mintanagysággal ismételjük a mérést. Amennyiben kioltott a PVEP a közepes mintanagysággal, akkor nagyobb mintával (ami esetünkben 28’) ismételjük meg a vizsgálatot. A teljes mérési idő így nem több 10 percnél. Amennyiben szimulációra van gyanúnk, úgy a legkisebb mintanágysággal (a mi esetünkben 7’) kezdünk, mely időt takarít meg, és megakadályozza a beteget a csalásban (rájöhet, hogy a kisebb minta jobb látásélességet jelez).

Vizsgálataink alapján az elektrofiziológiai laboratóriumokban rutinszerűen alkalmazott lassú frequenciájú mintaváltással, 2-3 mintanagysággal végzett VEP vizsgálat alkalmas a látópálya felbontóképességének vizsgálatára és így a potenciális látásélesség megítélésére, noha további klinikai vizsgálatok szükségesek a visusbecslési módszer szenzitivitásának és specificitásának meghatározására. A különböző visusszintekhez tartozó normál értékek laboronként és műszerenként meghatározandók. Ép VEP eredmény mellett mindig kizárandók a felsőbb látóközpontok zavarai, illetve a pszichogén visusromlás [2, 9, 10].

Irodalom

1. Bodis-Wollner /., Atkin A., RuabE., Wolkstein M.: Visual assotiation cortex and vision in man: pattern-evoked occipital potentials in a blind boy. Science 198, 629 (1977).

2. Bailey 1. L. andLovie J. E.: New design principles for visual acuity letter charts. Am .J. Optom. Physiol. Optics. 53, 740 (1976).

3. Brindley G.: The variability of the human striate cortex. J. Physiol. 225, IP (1972).

4. Chan H., Odom J. V., Coldren J., Dove C., Chao С. M.: Acuity estimated by visually evoked potencials is affected by scaling. Doc Ophthalmol 62, 107 (1986).

5. Filchikova L. /., Novikova L. A., Kovalevsky Y. I., Dabovskaya L. A., Tatarinov S.A.: An objecti v method for examination of visual acuity in infants with amblyopia. Vestn Ophthalmol 106, 40 (1990).

6. Fishman G. A., Sokol S.: Elektrophysiologic testing in disorders of the retina optic nerve and visual pathway. Ophthalmology Monographs of American Academy of Ophthalmology pp: 121 (1989).

7. Gottlob /., FendickM. G., GuoS., ZubcovA. A., OdomJ. V., Reinecke R. D.: Visual acuity measurements by swept spatial frequency visual-evoked-cortial potentials (VECPs): Clinical application in children with various visual disordes. J. Pediatric. Ophthalmol, and Strabismus. 27, 40 (1990).

8. Harding G. F. A.: Visual evoked cortical potential components. Heckenlively J. R., Arden G. B.: Principles and practice of clinical electrophysiology of vision pp:397 (1991).

9. Kathnl R. G., Cox T. A., Corbett J. J., Thompson H. S., Clancy J.: Functional visual loss: I. A true psychiatric disorder? Psychol Medicine 13, 307 (1983).

10. Kramer K. K., La Plana F. G., Appleton B.: Ocular malingering and hysteria: diagnosis and management. Survay of Ophthalmol 24, 89

(1979) .

11. Marechal L., Faulherbe J.: Essai sur l’évaluation objective de l’acuité visuelle et de sa maturation par la méthode des potentiels évoqués visuels. Arch Internat de Physiol et de Biochimie 98, TD7 (1990).

12. Marg E., Freeman D. N., Pelzman P., Goldstein P. J.: Visual acuity development in human infants: evoked potential measurements. Invest Ophthalmol 15, 150 (1976).

13. Meredith J. T., Celesia G. G.: Pattern-reversal visual evoked potentials and retinal eccentricity. Electroenceph and Clinical Neurophys 53, 243 (1982).

14. Millodot M., Riggs L. A.: Refraction determined electrophysiologically. Responses to alternation of visual contours. Arch Ophthalmol 84, 272 (1970).

15. Prager T. C., Schweitzer F. C., Peacock L. W„ Garcia C. A.: The effect of optical defocus on the pattern electroretinogram in normal subjects and patients with Alzheimer’s disease. Am J Ophthalmol 116, 336 (1993).

16. Regan D.: Speedy assessment of visual acuity in amblyopia by the evoked potential method. Ophthalmologica. 175, 159 (1977).

17. Regan D.: Assessment of visual acuity by evoked potential recording: Ambiguity caused by temporal dependence of spatial frequency selectivity. Vision Res. 18, 439 (1978).

18. Schober H.: Das Sehen. Bd. 1. und II. 3. Auflage Fachbuchverlag, Leipzig, (1960, 1964).

19. Sokol D., Dobson V.: Pattern reversal visually evoked potentials in infants. Invest. Ophthalmol. 15, 58 (1976).

20. Sokol S.: Measurement of infant visual acutiy from pattern reversal evoked potentials. Vision Res 18, 33 (1978).

21. Sokol S., Moskowitz: Effect of retinal blur on the peak lateny of the pattern evoked potential. Vision Res. 21, 1279 (1981).

22. Taylor M. J., McCullogli D. L.: Visual evoked potentials in infants and children. J. Clin Neurophysiol 9, 357 (1992).

23. Török В.: Microcomputer-based recording system for clinical electrophysiology. Doc Ophthalmol 75, 189 (1990).

24. Tyler C. W., Nakayama K., Apkarian P., LeviM. D.: VEP assessment of visual function. Letter to the editors. Vision Research 21, 607

(1980) .

Cím: Dr. Páiner Zsuzsanna

РОТЕ Szemészeti Klinika 7643 Pécs, Ifjúság u. 13.