Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)
1996-05-01 / 2. szám
Szemészet 133 (1996) 103 ■ в t; «««»мм.«» iS 4 «жШ!» 4. ábra. Hanna-szerinti 3,0-es fokozatú szubepitheliális homály UBM- es képe. A kezelési területben hiányzik a Bowman-membrán echója, az elülső stromarész reflektivitása jelentősen fokozott a stroma mélyebb részeihez, illetve a normál kontroll szemekhez képest. 5. ábra. Hanna-szerinti 4,0-es szubepitheliális homály képe, az elülső stromaharmad hyperreflektív, az elváltozás szélei szabálytalanok. (5. ábra). A reflektivitás-fokozódás a centrumra korlátozódott (korrelálva a réslámpás képpel), a széli részek felé haladva a vizsgált cornea normál UBM-es anatómiai szerkezetet mutatott. Megjegyezzük, hogy a centrumot ábrázoló ábrán a Descemet és az endothelium lemeze is megvastagodást mutat, amit a megemeltvizsgáló frekvenciának és a merőleges sugárhaladási iránynak tulajdonítunk. Megbeszélés A myopiás excimer PRK kezelések célja a centrális cornearész vékonyítása révén a szaruhártya törőerejének csökkentése, amelynek hatására a keletkező kép fókuszpontja a retina síkja felé, azaz hátrafelé tolódik el. Refrakciós hatása csak a stromában történő PRK kezelésnek van, sajnálatosan ezzel szükségszerűen együttjár a Bowman-hártya eltávolítása is. Korábbi ultrahangtechnikán alapuló pachyméteres vizsgálatainkból ismert, hogy a Bowmanhártya vastagsága 8-14 pm közölt változik [8], ilyen vastagságváltozást körülbelül -1,5 D myopia lecsiszolása okoz. Ez az adat jól alátámasztja azt a megfigyelésünket, hogy mivel a Bowmanhártya nem képes regenerálódni, viszonylag kis fotoablációs mélység (alacsony dioptriaszámú PRK kezelés) esetén sem lehet a PRK-t követően a Bowman-hártyát az ultrahang-biomikroszkópos eljárással a későbbiekben kimutatni. Ultrastrukturális tanulmányokból ismert, hogy az excimer lézerkezelés hatására a kezelés közvetlen környezetében a keratoeyták normál nyugalmi syneieiális kapcsolata megszűnik, továbbá néhány napig a keratoeyták száma jelentősen csökken [9, 10]. Ezt követően azonban gyulladásos sejtek és aktiválódott keratoeyták vándorolnak az előzetes fotoabláció területébe [9]. Az aktiválódott keratoeyták új extracellularis matrix képzését kezdik meg, amelynek legjelentősebb alkotórészét a glükózaminoglikán (GAG) molekulák képezik. A GAG adja a kollagénrostok legfontosabb sejtközötti állományát [9, 10]. Állatkísérletes modellünk révén szintén ismert [11, 12], hogy a szekunder UV-B expozíció (napfény/szolárium kezelés) a corneális sebgyógyulási választ tovább fokozza, amely makroszkópos szinten is a hegesedési folyamat súlyosbodásához vezet. Transzmissziós elektronmikroszkópos (ТЕМ) vizsgálatainkkal igazoltuk, hogy a szekunder UV-B expozíció nem változtatja meg minőségében a sebgyógyulás morfológiáját, azonban a szinergisztikus jellegű morfológiai kooperáció révén az extracelluláris matrix termelés megsokszorozódik, a TEM-elváltozások a cornea jelentősebb vastagságára terjednek ki, a kollagénrostok dezorganizációjajelentősen és tartós mértékben fokozódik [11,12]. A sebgyógyulási válaszreakció „lecsengése” időben tovább elhúzódik [11]. Az extracellularis mátrix mennyiségének növekedése az elülső stromalis kollagén lamellákat széttolja, a dezorganizált, szabálytalan rostrendszerű kollagén szerkezetben a beeső fény szabálytalanul törik, egyrésze reflektálódik, ezért hegként objektivizálható. Állatkísérletes tapasztalataink szerint a transzmissziós elektronmikroszkópos kép alapján a 60 pm stromális vastagságot meghaladó heg már UBM-mel objektivizálható [12]. Eredményeink alapján a Hanna-szerint osztályozott réslámpás lelet súlyossága az UBM-mel megállapított elülső stromális reflektivitás-fokozódással jól korrelált. Jelen vizsgálatunkban megkíséreltük összhangba hozni aPRK kezeléseket követő réslámpás szubjektív értékelési rendszert egy új, objektív vizsgáló eljárással. Leírtuk a cornea lényeges UBM- es morfológiai változásait: acentrális kezelési zónában a reflektív Bowman-hártya tartós eltűnését, a centrális szaruhártya-leriilet elvékonyodását, amely a myopiás fotorefraktív kezelések célja, illetve 2,5 Hanna-szerinti stromaheg esetén az elülső stromarcszek jelentős reflektivitás-fokozódását. Eredményeink alapján az ultrahang-biomikroszkópiás vizsgálat kiegészíti a réslámpás vizsgálatot, azonban nem pótolja azt. A hegképződés objekti vizálására csak nagyobb homályfokozódás kapcsán alkalmas, ezért esetkövetésre csak a nagy fotoablációs mélységű, illetve jelentős homályfokozódással járó esetekben ajánljuk a módszert. Irodalom 1. Németh J., Süveges /., Nagy Z. Zv., Füst Á.: Excimer lézeres fotoreiraktív keratectomia eredményei myopiás szemekben. Szemészet 131. 73-76 (1994). 2. Nagy Z. Zs., Süveges /., NémethFüst Á.: The surgical correction of refractive errors of the eye. Acta Chirurg. Hung. 34, 103-113 (1994). 3. NagyZ. Zs., Süveges I., Németh J., FüstÁ.: Excimer lézeres fotorefraktív keratectomiák során szerzett tapasztalataink. Orvosi Hetilap 136, 1035-1041 (1995). 4. Nagy Z. Zs., Németh./., Süveges /., Füst Á.: A fotorefraktív excimer lézerkezelések tapasztalatai nagyfokú myopiás szemekben. Szemészet 132, 147-152 (1995). 5. Hanna K. D., Fouliquen Y. M., Waring G. O., Savoldelli M., Fantes F; Keith P., Thompson K. P.: Corneal wound healing in monkeys
