Szemészet, 1995 (132. évfolyam, 1-4. szám)
1995-02-01 / 1. szám
62 Szemészet 132 (1995) A neuritis retrobulbaris korszerű kezelése Bleck és mtsai a New England Journal of Medicine 1993. decemberi számában jelentették meg multicentrikus, randomizált, placebokontrollált, a neuritis retrobulbaris kezelésére vonatkozó vizsgálatuk eredményeit [2]. A cikkben közölt adatokat több okból tartjuk fontosnak ismertetni: 1. számos alkalommal találkozhatunk hazánkban, főként a szemorvosi gyakorlatban a neuritis retrobulbaris elégtelen, olykor veszélyeket is magába rejtő kezelésével (pl. alacsony dózisú per os, vagy parabulbaris prednizolon adása), 2. a cikk korszerű vizsgálati körülményeknek megfelelve a neuritis retrobulbaris sokszor anekdotikus beszámolókon alapuló kezelési próbálkozásaival szemben egy akutan is ható, és hosszú távon (azaz több éven keresztül) is hatékony és biztonságos kezelési sémát nyújt, 3. a tanulmány hatására azóta szerkesztőségi közlemények jelentek meg [4,5,7], melyek a kezelést a későbbi gyógyszerkipróbálások követendő mintájául is ajánlják, hatékonysága és biztonságossága alapján. Az egyéb (azatioprin, ciklofoszfamid, ciklosporin) kezeléseket nem javasolják. Az összesen 389 betegre vonatkozó vizsgálatokban olyan 18 és 46 év közötti, sclerosis multiplexre utaló tünettel nem rendelkező betegek kerültek be, akiknek neuritis retrobulbarisa 8 napon belül indult, az érintett oldalon nem zajlott korábban neuritis retrobulbaris, korábban nem kaptak szteroid kezelést, és nem szenvedtek szisztémás betegségben. A betegeket három csoportba osztották: 126 beteg kapott placebót, 129 beteg per os prednizolont 12 napig, és 134 beteg 1 g metilprednizolont 3 napig iv., majd per os 11 napig prednizolont. Mindkét szteroiddal kezelt csoport a 15. napon 20 mg, a 16. és a 18. napon 10-10 mg prednizolonnal fejezte be a kezelést. A szteroid lökéskezelés akut látásromlást mérséklő hatása ismert [1], ezt e tanulmány megerősítette. A vizsgálat értéke a betegek hosszú távú kezelésében rejlik. A szerzők döntően kétéves követési eredményeikről számolnak be, az újabb neuritis retrobulbaris, illetve sclerosis multiplexre (SM) jellemző tünetek jelentkezését követték. Az első két év alatt a nagy dózisú iv. metilprednizolonnal kezelt csoportban az SM kialakulásának valószínűsége a placebó csoport 16,7%-ával szemben csak 7,5% volt, azaz 57%-kal kevesebb (szignifikáns, p=0,03), míg csak a per os prednizolonnal kezelt csoport a placebóhoz hasonló eredményt nyújtott: 14,7% (p=0,54). A metilprednizolon protektiv hatása a követés 3. évében is nem szignifikánsan fennállt. Az újabb neuritis retrobulbaris jelentkezésének valószínűsége a nagy dózisú iv. metilprednizolonnal kezelt csoportban (10,4%) a placebó csoporté alatt maradt (15,0%), viszont a csak per os prednizolonnal kezelt csoportban majdnem kétszeresére növekedett a kockázat (30,2%)! Tapasztalatok szerint a neuritis retrobulbaris jelentkezését követő 2 éven belül a betegek 20, 15 éven belül 45-80%-ában fejlődik ki SM [8]. A hazai neurológiai gyakorlatban is egyre inkább elterjedt a nagy metilprednizolon dózissal (1 g/nap 3 napig iv.) indított, majd további 11 napig 1 mg/kg per os metilprednizolon adaggal folytatott kezelés, amely a betegek akut tüneteinek biztonságos mérséklésén túl hosszú távú esélyüket is javítja [3,6]. A tanulmány ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a szteroid dózisának és fajtájának kiválasztása is alapvető jelentőségű, hiszen a per os prednizolon kezelés után az újabb neuritis retrobulbaris kétszeres valószínűséggel jelentkezett. A neuritis retrobulbaris és az SM szoros öszefüggése elengedhetetlenné teszi e betegek kezelésénél az ideggyógyász és a szemorvos együttműködését. Irodalom 1. Beck R. W., Cleary P. A., Anderson mM. et al: A randomized controlled trial of corticosteroids in the treatment of acute optic neuritis. N. Endl J Med 326, 713 (1992). 2. Beck R. W., Cleary P. A., Trobe J. D. el all: The effect of corticosteroids for acute optic neuritis on the subsequent development of multiplex sclerosis. N Eng J Med 329, 1764 (1993). 3. Cuseo A.: Új utakon a sclerosis multiplex komplex kezelésében Kórház 7, 8 (1994). 4. Ebers G. C.: Treatment of multiplex sclerosis. Lancet 343, 275 (1994). 5. Hughes R.: Immunotheraphy for multiplex sclerosis (Editorial J Neurol Neurosurg Psych 57, 3 (1994). 6. Komoly S.: A sclerosis multiplex metilprednizolon kezeléséről. Ideggy Szle 47, 280 (1994). 7. Kupersmith M. J. Kaufman D. O., Paty D. W. et al: Megadose corticosteroids in multiples sclerosis (editorial) Neurology 44, 1 (1994) 8. Sandberg-Wellheim M., Bynke H., Crongvist S. et al.: A longterm prospective study of optic neuritis evaluation fo risk factors. Ann Neurol 27, 386 (1990). Cím: dr. Somlai Judit MÁV Kórház Ideggyógyászati és Idegsebészeti Osztály, Neuroophthalmológia
