Szemészet, 1995 (132. évfolyam, 1-4. szám)

1995-02-01 / 1. szám

Szemészet 132 (1995) 7-10 A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinika (igazgató: Berta András egyetemi tanár) közleménye Ruthenium 106 izotóppal irradiált intraocularis daganatok kiegészítő lézerkezelésével nyert tapasztalataink Damjanovich Judit, Berta A. A debreceni Szemklinikán 1986 és 1993 között intra­ocularis daganat miatt Ruthenium-irradiációval kezelt be­tegeink közül 24 esetben végeztünk kiegészítő lézerkeze­lést. Betegeinket átlagosan 3 évig követtük, de 14 esetben a követési idő 3 évnél hosszabb volt. Minden betegnél sikerült a látást is megőrizni. Nyolc betegünknél alakult ki lapos heg az irradiált tumor terüle­tén. Két betegünknél enucleatiora kényszerültünk, egyiküknél távoli metasztázist találtunk. Kulcsszavak: Ruthenium-irradiáció, kiegészítő lézerke­zelés Our experiences with the additional laser photo­coagulation of intraocular tumours treated by Ruthe­nium irradiation Between 1986 and the end of 1993 24 patients with intra­ocular tumor were treated with Ruthenium irradiation and additional laser photocoagulation, in the Department of Ophthalmology University Medical School of Debrecen. The average follow up period was 3 years. The tumours in 14 patients were controlled for more than 3 years. All the patients are alive and have a seeing eye, eight developed flat scars. The irradiated eyes of two patients had to be enucleated one of them has distant metastasis. Keywords: Ruthenium irradiation, additional laser photocoagulation Bevezetés Az arra alkalmas szemfenéki daganatok kezelését világszerte egyre gyakrabban végzik sugárzó izotópot tartalmazó app­­likátorokkal [1, 2, 7, 9, 10, 13, 14, 15]. Adebreceni Szemklinikán 1986 óta foglalkozunk intraocularis daganatok Ruthenium 106 izotópot tartalmazó applikátorokkal történő konzervatív kezelésével. Ezen terápiás eljárással a beteg életkilátásának rontása nélkül a szem, és gyakran a látás is megőrizhető. Az applikációt követő rendszeres kontrollok során az irradiá­­ció kiegészítésére szükség esetén lézer fotokoagulációt végzünk. A fotokoaguláció során az abszorbció mértékét elsősorban a lézerfény hullámhossza, illetve az elnyelő közegben levő "•entanyagok színe határozza meg [3, 12, 16]. " lézer kékeszöld, vagy zöld sugarai a szemfenéken ‘■na és a chorioidea nagyobb ereket és kapillá­risokat tartalmazó rétegeiben (a hemoglobin jól abszorbeálja az argon lézer fényét). Az argon lézer viszonylag alacsony penetranciája miatt gyakorlatilag csak a daganat felszínének koagulálására alkalmas. A krypton lézer vörös fénye kisebb részben a retina pigmentepithel rétegében, nagyobb részben a chorioidea pigmentsejtjeiben nyelődik el. Nagyobb a penetráló képessége, a tumor mélyebben fekvő részeinek elpusztítására is alkalmas [3, 8]. A retina daganatainak lézerkezelése vagy a daganatot tápláló erek lezárásával, vagy a daganat direkt koagulálásával lehetsé­ges. A chorioidea melanomái, retinális angiomák és angio­­matózisok kezelhetők jól fotokoagulációval. Az erek elzárására inkább argon lézer, a tumorszövet elpusztítására inkább a kryp­ton lézer alkalmas [3, 8, 12]. A krypton vörös fény abszorbcióját az erekben a hemoglobin oxigéntelítettsége befolyásolja, a redukált hemoglobin nagyobb mértékben képes elnyelni, mint az oxidált hemoglobin. Minden olyan hatás, amely a lézerrel kezelendő területen stázist tart fent, javítja a krypton vörös fény elnyelődését a chorioideális erekben [3, 8]. Ezzel magyarázható az, hogy a kiegészítő lézerkezelés hatásfokát maga a Ruthenium-irradiáció által okozott hegesítő hatás - stázis keltése révén - fokozza [3]. A krypton lézer vörös fénye jól abszorbeálódik a melanint tartalmazó sejtekben is, így a daganatsejtek közvetlen elpusztítá­sára is alkalmas. A chorioidea melanomák sugárérzékenysége oxigénellátott­ságuktól függ. Ha az irradiációt megelőzően fotokoaguláció történik, akkor az ronthatja a későbbi besugárzás esélyeit, ezért célszerű a kezelést az irradiációval kezdeni [3]. Betegek és módszerek 1986-tól 1993 végéig a debreceni Szemklinikán 24 betegen végeztünk irradiáció mellett kiegészítő lézerkezelést. Tizenhat férfi és nyolc nőbetegünk közül 23 esetben mela­noma malignum, egy betegünknél von Hippel angiomatosis volt a klinikai diagnózis. Öt betegünkön az applikációt megelőzően történt fotokoaguláció. Három esetben más intézményből lézerkezelést követően érkeztek klinikánkra irradiáció céljából a betegek. Egy betegünkön - a kisméretű tumor miatt - mi végeztünk fotokoagulációt, majd a daganat növekedése következtében Ru­­thenium-applikációt végeztünk. Egy monoculus betegünkön pe­dig az applikációt megelőzően, demarkációs céllal, a macula védelmében, argon lézer fotokoaguláció történt, a posztirradiációs serosus ablatio megelőzésére. Két betegünk esetében az irradiációt követő fotokoagulációk után - a daganat regresszió megállása miatt - reapplikációra kényszerültünk. Betegeink esetében a daganat leggyakrabban a temporális retinafélen helyezkedett el. A kezelésekhez a CILCO-Lasertec kombinált Ar-Kr lézerké­szülék 690 nm hullámhosszú vörös fényét használtuk. Ha a demarkálódást kívántuk elősegíteni a macula, vagy a papilla felé, vagy a táplálóerek elzárására törekedtünk, akkor a daganat mentén az ép retina területet koaguláltuk 200-500 pm átmérőjű gócokkal (1. ábra). A gócokat két sorban helyeztük el, viszonylag alacsony energiát (0,2—0,5 W) és hosszú expozíciós időt (0,6-0,1 sec) alkalmazva. Ha a daganatmaradványok közvetlen elpusztítása, vagy a hegesedés gyorsítása volt a célunk, akkor egymással összeérő 500 pm átmérőjű gócokat helyeztünk el, 0,6-1,0 W energia és 0,6-3,0 sec expozíciós idő alkalmazásával (2. ábra). A gócokkal a tumor rcsiduumot szélről indulva körkörösen hegesítettük el

Next

/
Oldalképek
Tartalom