Szemészet, 1995 (132. évfolyam, 1-4. szám)
1995-02-01 / 1. szám
28 Szemészet 132 (1995) I. táblázat A HIV-fertózés terjedésében fokozott rizikójú csoportok- homoszexuális és biszexuális férfiak- parenterális drogélvezők- hemofiliások- transzfúziós és transzplantációs recipiensek- heteroszexuális kontaktok- HIV-fertőzött anya magzata II. táblázat A HIV-fertőzés terjedésének módjai- vér, vérkészítmények adagolásával- a fertőzött egyén bizonyos testnedveivel- vérrel szennyezett tűk, fecskendők révén- szerv-, szövetátültetések kapcsán- anyáról magzatra, újszülöttre Mivel nem létezik sem oltóanyag a fertőzés megelőzésére, sem hatásos terápia a betegség gyógyítására, ezért a terjedés megfékezésére kell fokozott figyelmet fordítani. Ehhez ismernünk kell a fertőzés terjedésének módjait, illetve azokat a csoportokat, amelyekben az átlagosnál nagyobb a betegség előfordulásai/., H- táblázat). Az egyik lehetőség a szerv- és szövettranszplantációval, ezen belül is a cornea transzplantációval való átvitel. Annak ellenére, hogy a vírus transzmissziója még nem bizonyított szaruhártyaátültetés során, mégis a HIV-fertőzés potenciális súlyossága, valamint azon tény miatt, hogy HIV-pozitív donor szemszöveteiből (conjunctiva, cornea), valamint könnyéből izolálták a kórokozó vírust [1, 3, 4, 5, 6], indokoltnak látszik minden cornea donornál a HIV-fertőzöttség szisztematikus keresése és az is, hogy tartózkodni kell az átültetéstől HIV-pozitivitás eseteiben [10]. Ezen megfontolásból végezzük a DOTE Szemklinikán 1992. november 1. óta a cornea donorok AIDS-szűrését. Közleményünkben beszámolunk eddig szerzett tapasztalatainkról. Anyag és módszer A HIV-fertőzöttség kimutatására többféle lehetőség kínálkozik. Ezen laboratóriumi vizsgálatok ellenanyagok, antigének, vagy közvetlenül a vírus kimutatásán alapulnak. Szűrővizsgálatra a gyakorlatban az antitestek kimutatását alkalmazzák. Az ellenanyagok 6-8 héttel a fertőzés után jelennek meg és válnak kimutathatóvá a fertőzöttek vérében. Pepose és mtsai [13] hatásosnak találták a cadaver szérum szerológiai vizsgálatát a jelenleg forgalomban lévő diagnosztikus tesztekkel. A vizsgálati idő alatt 1992. nov. 1. és 1993. december 31. között intézetünkben 111 keratoplasztika történt. Ehhez 90 donorból végeztük el a HIV-vizsgálatot. A szerológiai teszthez a donorbulbus enucleatiójával egy időben vért vettünkacadaverből. A leghatásosabb módszer a vena jugularis és a vena subclavia összeömlésénél végezni a punkciót. A szúrás közvetlenül a clavicula mögött, annak belső és középső határánál, a tűt lefelé és befelé irányítva, a clavicula felső szélével 45°-os szöget bezárva történt. A vérvétel végezhető mind jobb, mind bal oldalon. Az így nyert vért 15 percig centrifugáltuk. A teszt elvégzésére a szérumot használtuk. A savókat HIV-1 és HIV-2 ellenes antitestek kimutatására egyaránt alkalmas, enzimimmunoassay (EIA) módszerén alapuló ABBOTT gyártmányú gyorsteszttel vizsgáltuk (3. ábra). 3. ábra. Az általunk alkalmazott Abbott-gyártmányú teszt ■ szubsztrát ■ anti-humán IgG-enzim ■ anti-HIV a mintában ■ antigén (HIV-l/HIV-2) 4. ábra. Az enzimimmunoassay (EIA) módszer sematikus rajza 5. ábra. A reakciós lemezen megjelenő pozitív, illetve negatív eredmények Ennek lényege, hogy a vizsgálandó szérumot egy reakciós lemezre visszük fel, amelyben mikropartikulumok felszínére vannak lekötve a vírus antigének (HÍV Ag). A vizsgálandó savóval, majd az antihumán immunglobulinnal való inkubálás után, amennyiben HIV-ellenes ellenanyag van jelen (HÍV Ab), az antihuman Ig-enzim komplex a hozzáadott enzimszubsztrátot színes vegyületté alakítja át (4. ábra). Ezt a lemezen megjelenő lila színű pozitív jel mutatja. Ha nincs HIV-ellenanyag a mintában, negatív jelet láthatunk a reakciós lemezen. Minden alkalommal egy pozitív és egy negatív kontrollt is végeztünk (5. ábra). Negatív jel megjelenésekor a mintát negatívnak tartottuk, azaz a donort HIV-fertőzéstől mentesnek, tehát corneáját beültethetőnek ítéltük. Amennyiben pozitív eredményt kaptunk, a mintát
