Szemészet, 1995 (132. évfolyam, 1-4. szám)
1995-05-01 / 2. szám
Szemészet 132 (1995) 121 a b 2. ábra. Progresszív myopias szemek konfigurációjának változása az életkorral összefüggésben a. a szábályos,ű. a szabálytalan (staphylomás) alakú szemek esetén. tás, ami a szem további tágulását hivatott megakadályozni. A kérdés az, hogy ezt a beavatkozást mikor célszerű és érdemes elvégezni. Az orvos számára a legnagyobb dilemmát az jelenti, amikor a tengelyhosszértékek egyértelmű növekedést mutatnak még teljes látóélesség és ép, vagy minimális elváltozást mutató szemfenék mellett. Tegyünk-e ki egy gyereket az általános anesztézia veszélyeinek, az esetleges műtéti komplikációknak, szövődményeknek és az előre nem látható későbbi következményeknek, vagy hagyjuk, hogy tovább táguljon a szem, romoljon a visus, degenerálódjon a hátsó szegmentum csaknem minden része, amikor is sietve elvégezzük a műtétet, de lehet, hogy már későn. A döntés a felnőtt korú betegek esetében sem könnyű. Ilyenkor gyakran arra gondolunk, hogy magasabb életkorban már nem tarthat sokáig a progresszió, nem érdemes operálni, azonban a betegek elmondásából is sokszor kiderül és a mi eredményeink is azt támasztják alá, hogy növekedés, sőt ennek hirtelen felgyorsulása is előfordulhat idősebb korban. A műtét ilyenkor a retinaleválás megelőzését is szolgálhatja, és akkor is érdemes lehet elvégezni, ha a macula már károsodott. Eredményeinkből túl messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, mivel nem egy meghatározott betegcsoport szemének időbeli változását követtük nyomon, és a vizsgált populáció aligha lehetne reprezentánsa a teljes myopiás népességnek. Tendenciákat azonban megfigyelhetünk, annál is inkább, mert a 600 feletti mintaszám ezt már megengedi, és mert a feldolgozás minden előzetes hipotézis felállítása nélkül, retrospektive történt. Eszerint 1. a progresszív myopiás szemek esetleg az élet végéig növekedhetnek, sőt bizonyos életszakaszokban a növekedés átmenetileg felgyorsulhat; 2. minél hosszabb ideig nő a szem, annál „szűkebb lesz számára a hely” az orbitában, így antero-poszterior irányban megnyúlhat, ovális formát vehet fel, ill. annál gyakoribb a staphyloma képződés, ami a hátsó pólus változatos formáit idézi elő. A hátsó pólus szabálytalan kontúrját mutató szemek tengelyhosszának mérésekor tapasztalt nagy szórás, bár logikus jelenség, figyelmet érdemel. Kellő számú méréssel ugyanis, nem esünk abba a hibába, hogy néhány nagyobb tengelyhosszértéket kapva tévesen progressziót állapítunk meg. Végül meg kell említeni, hogy jelenleg az ultrahangos tengelyhosszmérés a legpontosabb és legmegbízhatóbb, ugyanakkor viszonylag olcsó, gyors és ártalmatlan módszer annak megállapítására, hogy a bulbus tágul-e még, vagy már stabilizálódott, hiszen a látóélesség ettől függetlenül is romolhat a gyakori maculadegeneráció miatt, a refrakció értékét idősebb korban pedig befolyásolja a phacosclerosis. Irodalom 1. Boros B., Kettesy A., Kukán E: Rövidlátás (közellátóság, myopia). Szemészeti tankönyv 76-80, Medicina, Budapest (1976). 2. Fledelius H. C.: Ultrasound (А-mode) in a case of nasal posterior scleral ectasy. Acta Ophthalmol. 48, 502-507 (1970). 3. Hidasi V, Kolozsvári L, Nagy Z.: A szemgolyó hátsó pólusának konfigurációi progresszív myopiában. Echográfiai vizsgálatok. Szemészet 128, 57-60 (1991). 4. Svirin A. V, Serebriakova T. V, Balmanov U. E„ Nesterov A. P: Dvuhmernaia echografia issledovanii glaz s miopiei. Vestn Oftalm. 5,40-42(1982). 5. Tabbara F. K.: Anatomy and embryology of the eye. General Ophthalmology 18, Appleton & Lange, Prentice-Hall International Inc., East Norwalk (1989). 6. Utkin V. P: Nekatorie dannie biometrii glaz so sferitseskoj i asferitseskoj miopiei. Oftalm. Z. 160, 34—38 (1979). 7. Ward B., Thompson F.B.: Pathology of myopia. Myopia surgery 7- 9, Thompson F.B., Macmillan Publishing Co., Inc., New York (1990). Cím: Dr. Hidasi Vanda Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinika 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.
