Szemészet, 1994 (131. évfolyam, 1-4. szám)

1994-02-01 / 1. szám

8 Szemészet 131 (1994)

Még azokban az esetekben is láttunk kezdeti nyomáscsökkenést, ahol a későbbiekben kombinált antiglaukómás kezelés mellett is 30-35 Hgmm-es szinten állt be a nyomás, de a szem fájdalommentessé vált.

Szerencsére ritkán fordul elő az, hogy a kriopexia hatására a szem hypotoniássá válik és az is marad. Corpus ciliare és chorioidea leválás is előfordulhat. A végeredmény ilyenkor phtysis bulbi is lehet. Egy esetünkben sérült szemen (contusio bulbi) keletkezett üvegtesti és csarnokvérzés, inbibitio cornaea és secunder glaukóma. Kíméletesen, csak 2 quadránsban végeztük a kriopexiát, mégis nagy hypotonia keletkezett és pár hét alatt phtysis bulbi alakult ki. A phtysis bulbi kriopexia utáni gyakoriságát az egyes szerzők 5-30%-ban adják meg. Ez nyilván a szem műtét előtti állapotától is függ, de kétségtelen összefügghet a fagyasztás erősségével és kiterjedésével is.

Megemlítendő még egy esetünk, ahol a kezdeti nyomáscsökkenés után a 14. napon hirtelen emelkedés következett be. Az UH vizsgálat kifejezett chorioidea duzzanatot mutatott. Általános corticosteroid kezelésre pár hét alatt achorioidea duzzanat visszafejlődött és a nyomás normalizálódott.

Megbeszélés

A cyclokryopexia indikációs területe nagyjából megegyezik a hőkoagulációs műtétek indikációs területével. Kezdetben a primer glaukómák gyógyítására is kipróbálták [7, 12, 14, 18]. A módszernek azonban vannak bizonyos veszélyei. A krioszondát, mint említettük, 2,5-3 mm-re a limbustól helyezzük el. A hosszú behatási idő alatt természetesen kifejezett, mélyre terjedő fagyás következik be a szonda alatt. E terület mellett azonban körkörösen még kb. 2 mm-es fagyásos gyűrű is keletkezik, amely kissé a corneára is ráterjed, így a keletkezett jéggolyó a csarnokzugi struktúrát is magában foglalja. Tehát valójában a corpus ciliare károsodása mellett a csarnokzug is károsodik, noha kevésbe, mert a fagyás zóna perifériáján helyezkedik el. Ez a tény óvatosságra int, és az indikációs területet korlátozza [13].

Imre és Bőgi [8] szerint centrális vénaelzáródás után rubeosis iridis csak olyan szemeken keletkezik, ahol a csarnokvíztermelés eleve csökkent. Ezeken a cyclocryopexia csak akkor eredményes, ha panretinális foto- vagy kriokoagulációval van kombinálva. 35 esetünkben végezték el a cyclocryopexiát panretinalis koaguláció nélkül, és 4 szemen fokozódott a rubeosis. A szemnyomás viszont csak 2 esetben normalizálódott. Nyilván a fagyasztás terjedelmétől és idejétől függ az eredmény. Mi az általunk alkalmazott módszert ajánlhatjuk és a 60%-ban elért eredményt jónak tartjuk. Diabeteses betegeink többségében előzetes lézer-koaguláció történt. A kriopexia elvégzésekor azonban nem voltak a szemek olyan állapotban, hogy panretinális kezelés kivitelezhető lett volna.

A legjobbnak tartjuk a 2 quadránsban elvégzett kriopexiát. Szükség esetén pár nap múlva a másik quadránsban is elvégezhető a műtét. Ez meglehetősen kíméletes eljárás, valószínűleg csökkenthető így a phtysis bulbik száma.

Posztoperatív nyomásemelkedéskor érdemes a szem állapotáról UH-gal tájékozódni. A magasabb nyomást ugyanis nem mindig a módszer elégtelensége okozza, hanem esetleg a beavatkozást követő chorioidea duzzanat, ami kezelhető.

A cyclocryopexiát szövetkímélőbbnek tartják, mint a diathermiát, noha posztoperatív scleraelváltozásokat és staphylomaképződést itt is leírtak [5,6,11 ]. Éppen szövetkímélő tulajdonsága miatt ismételhető. A már kezelt területen való ismételt

beavatkozást legkevesebb 6 hét várakozás után ajánlják elvégezni [Ц.

A műtét hatásossága nyilván nemcsak a kivitelezéstől, hanem az esetek milyenségétől is függ. A tapasztalataink alapján állíthatjuk, hogy neovascularis haemorrhagiás, továbbá esetleg többször operált secunder glaukómák esetében a kriopexia gyakran eredménnyel alkalmazható. Az esettől függően tehát elérhető a nyomás regulálása, vagy magasabb nyomásértékek mellett a beteg panaszmentessé tétele. Jól látó szemeken, primer glaukóma esetében viszont nem ajánlatos a coipus ciliare és a csarnokzug eljegesítése.

Irodalom

1. Bellows A. R : Cyclocryotherapy. In: Chandler P. A., Grant W. M. (eds) Glaucoma Lea-Febiger, Philadelphia.

2. Bielti G. B.: Surgical intervention on the ciliary body JAMA, M 2, 889 (1950).

3. Blaskovics-Kreiker: Eingriffe am Auge Enke, Stuttgart (1959).

4. Busse H. et al.: Zur operative Therapie des Neovaskularisationsglaucoms Klin. Mbl. Augenhk. 189, 339 (1986).

5. Fast R., Oosterhuis ./. А.: A simple method of cryosurgery in desperate cases of glaucoma Trans. Ophthalmol. Soc. UK. 92, 843 (1979).

6. Faulborn Hosier K.: Ergebnisse der Zyclokryothcrapie beim hämorrhagischen Glaukom Klin. Mbl. Augenhk. 162, 313 (1973).

7. Hilsdotf C.: Kältebehandlung des Ziliarkörpers beim Glaukom Klin. Mbl. Augenhk. 156, 63 (1970).

8. ImreG., BögiJ. .Hämorrhagisches Glaukom: Enstehunsmechanismus und therapeutische Möglichkeiten Klin. Mbl. Augenhk. 183, 326 (1983).

9. Kettesy A.: Zyklanämisation, ein neues Verfahren gegen Glaukom Ophthalmologica, 120, 334 (1950).

10. KleinKühle H. .1.: Ergebnisse der Kryoanämisation des Ziliarkörpers bei prognostisch ungünstigen Sekundärglaukomen Klin. Mbl. Augenhk. /79, 470 (1981).

W.Krupon T., Mitschell К. B., Becker B.: Cyclocryotherapy in neovascular glaucoma Am. J. Phthalmol. 7/, 9! 1 (1978).

12. Lincoff H., Cavero R., Nadel A., McLean./. M.: Cryosurgery of the ciliary body Arch. Ophthal (Chic.) 79, 196 (1968).

13. Mackensen G., Harms II.: Chirurgie der Glaukome. In: Mackensen, G., Neubauer H.: Augenärzliche Operationen Bd. 2. Springer, Berlin-Heidelberg-New York (1989).

14. Palimeris G., Moschos M., Chimonidau E., Velissaropoulus P.: Einige Bemerkungen zur Anwendung der Zyklokryopexie in der Behandlung der verschiedenen Glaukomformen Klin. Mbl. Augenheilk. 169, 439 (1976).

15. Petkova N., Sjarov N.. Kostává S., Rankova Ch.: Kryotherapie bei fortgeschrittenem Glaukom Folia Ophthalmol. 15, 157 (1990).

16. De Roetth A.: Cryosurgery for the treatment of advenced chronic simple glaucoma Am. J. Ophthal. 61, 443 (1966).

17. Schnaudigel O. E., Doden W.: Kälteanwendung bei Glaukom Klin. МЫ. Augenhk. 172, 249 (1978).

18. Söllner F., Thunmt H. W. . Bisherige Erfahrungen mit der Kryokoagulation des Ziliarkörpers Klin. Mbl. Augenhk. 158, 207 (1971).

19. Vick H. P., Beck R.: Beitrag zur Kryochirurgie des Neovaskularisationsglaukoms Folia Ophthalmol. 14, 223 (1989).

20. Vogt A.: Cyclodiathermy puncture in cases of glaucoma Br. J. Ophthalmol. 24, 288 (1940).

21. Weve H../. M.: Clinische lessen Ned. T. Geneask 76, 5335 (1932).

Cím: Dr. Zajácz Magdolna

Debreceni Orvostudományi Egyetem 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.