Szemészet, 1994 (131. évfolyam, 1-4. szám)
1994-11-01 / 4. szám
Szemészet 132 (1994) 195 11. Hány műtét történt 1993-ban? Az I. táblázat tartalmazza az 1993-as állapotot. E számokból kiderül, hogy a hályogműtétek 82%-ában lencsebeültetés történik, és 72%-ban hátsó csarnoklencse kerül beültetésre. Az elülső csarnoklencse-beültetések néhány helyen még intracapsularis hályogműtét kapcsán történnek, nyilván azért, mert az extracapsuláris műtét technikai feltételei még nem biztosítottak. Ezeket a műtéteket a sec. ACL csoportba soroltam be, mivel valójában erről van szó, s eredményét tekintve nincs lényeges különbség a primer és szekunder elülső csarnoklencsebeiiltetés között. Jelenleg az összes lencsebeültetés 7,4%-a sec. ACL és 4,5%-ban ECCE kapcsán kialakult tokruptura miatt kellett ACL-t beültetni. Ez az arány tulajdonképpen elfogadható, ha tekintetbe vesszük, hogy sok helyen a lencsebeültetés feltételei csak rövid ideje adottak. I. táblázat 22 398 hályogműtét megoszlása 1993-ban Intracapsuláris műtét átlagosan 8,7%-ban történt, ebben, mint már említettem, különböző szempontok érvényesülnek. Kicsit magasnak tűnik a lencsebeültetés nélkül végzett ECCE műtétek száma (9,5%). Nagyobb forgalmú intézetekben ez a műtét l-3%ban fordul elő. Nem zárható ki, hogy egyes kollégák ezt a műtétet ebben a rubrikában és az ECCE+PCL rubrikában is feltüntették. Sclera fixatiós hátsó csarnoklencse beültetése 18 intézetben történt összesen 156 esetben. Ez a korszerűnek tekintett műtéti mód még nem túl széles körben terjedt el, s ennek nem kizárólag a technikai feltételek hiánya az oka. Az irodalom sem teljesen egységes ennek megítélésében, s a számos ajánlott fixálási mód is arra utal, hogy igazán meggyőző, a komplikációkat maximálisan kiküszöbölő mód még nem ismeretes. Addig viszont az ACL beültetése még mindig járható út marad. 12. Tokruptura esetén milyen lencsét ültet be? Az intézetek 32,8%-ában tokruptura esetében eltekintenek bármiféle lencse beültetésétől, 64,6%-ában ACL beültetését végzik (5-100% között), 35%-ban mód nyílik a PCL beültetésére, ami az esetek többségében nem sclerafixációs módszerrel történik, hanem tokzsákba, vagy sulcusba. 13. Mennyi a betegek várakozási ideje? Néhány intézetnél várakozási idő egyáltalán nincsen, ez azonban nem általános. Általában 1 hónapot kell a betegeknek várakozniuk, egyetlen intézet adott meg 4-6 hónapos várakozási időt. Úgy tűnik, ebben a vonatkozásban jobban állunk Németországnál, ott ugyanis 1989-ben 3 hónap volt az átlagos várakozási idő [4]. 14. A lencsebeültetés utáni átlagos ápolási idő? A megadott adatok szerint az átlagos ápolási idő 7,7 nap (5-14 nap). 15. Milyen esetekben tartja a lencsebeültetést kontraindikáltnak? Erre a kérdésre igen változatos válaszok érkeztek. A legsajátosabbak a következők voltak: „ahol az irodalom is”, „egyéni elbírálás alapján”, „egyre ritkábban”, „abszolút kontraindikáció nincs”, „a beteg negatív hozzáállása” stb. A legtöbb operatőr egyetértett abban, hogy krónikus uveitisben, súlyos diabeteses retinopathia proliferativ stádiumában, ha már rubeosis is fennáll, ne ültessünk be műlencsét. Viszonylag sokan említik a cornea dekompenzációjára való hajlamát, a primer glaukómát, kihangsúlyozva annak dekompenzált voltát típusmegjelölés nélkül. Mások a zártzugú glaukómát, cornea dystrophiát, macula corneae-t zárják ki a lencsebeültetés sorából. Szerepel még elülső synechia + corpus csarnok, subluxált, luxált lencse, számottevő corpusveszteség, microphthalmus, buphthalmus, amblyopia, „vízusjavulás nem várható”, fényérzés nélküli szem, a társszem előzetes komplikációi, valamint monocuius állapot közelebbi megjelölés nélkül. A gyermekkori lencsebeültetések vonatkozásában csak kevés válasz érkezett: 16 éves kor alatt, 10 éves kor alatt, 4 éves kor alatt, 8-10 hónapos kor alatt nem ajánlott a lencsebeültetés. A sort a nem szemészeti okok zárják: legyengült általános állapot, csökkent értelmi képesség, psychiátriai gondozott. 16. Milyen százalékban fordul elő eltérés a tervezett és a posztoperatív refrakciában ? Erre a kérdésre csak nagyon kevés értékelhető válasz érkezett, ezért ezt feldolgozni nem sikerült. Az UH-biomclria még sok helyen nem áll rendelkezésre, ennek folytán az operatőrök vagy kénytelenek betegeiket erre a vizsgálatra máshová irányítani, s ezáltal ki vannak szolgáltatva egy idegen kéznek, vagy kénytelenek tapasztalati úton megbecsülni a műlcncse dioptriaértékét, s ez tudvalevőén nem a legpontosabb módszer. De még azon intézetekből, ahol évek óta végeznek UH-biometriát, s a posztoperatív refrakciót tudatosan tervezik, sem érkezett pontos válasz, mert ezek az adatok valószínűleg nincsenek pontosan feldolgozva, s a kérdőívek kitöltésére megadott határidő ezt nem is tette lehetővé. Irodalmi adatok szerint és saját tapasztalatok alapján ismeretes, hogy a biometriának számos buktatója van, s a pontos mérés azon is múlik, többek között, hány kéz végzi azt. Ebben a tekintetben a kisebb intézetek előnyben vannak, hacsak nincsen nagyobb intézetekben erre szakosodott munkacsoport. A köztudatban elterjedt, hogy az UH-biometria könnyen elsajátítható vizsgáló eljárás, de ahol egy teamnek több operatőrt, s különböző posztoperalív refrakciós elveket kell kiszolgálni, könnyebben csúszik be hiba. Irodalom 1. Bucher P. J. M.: The status of European cataract surgery. Eur J Implant Ref Surg 2, 95-100 (1990). 2. Learning D. V.: Practice styles and preferences of ASCRS members - 1989 survey. J Cataract Refract Surg /6, 624-632 (1990). 3. Nover A., Rachels R.: Explantierte Kunstlinsen - Ergebnisse einer Umfrage. Der Augenarzt 23, 57-59 (1990). 4. Reim M., Wenzel M., Bucher P. J. M.: Zum derzeitigen Stand der Kataraktchirurgie im deutschsprachigen Europa, ln: Wenzel H., Reim M., Freyler H.. Hartmann Ch. (Editor) 5. Kongress der DG1I 1991. Springer, Wien, New York, 19-30 o. (1991). 5. WenzelM., ReimM.: Kataraktoperationen und Linsenimplantationen 1983-1985 - Ergebnisse einer Umfrage anlässlich der 84. Tagung der DOG in Aachen.. Fortschr Ophthalmologie 84, 450^152 (1987). Cím: Dr. Salacz György 1092 Budapest, Erkel u. 20.
