Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-05-01 / 2. szám
Szemészet, 130 (1993) 89 Eltérések —1— Regresszió Pol.reg. 10. ábra. T->GT sorrendű mérések (T-GT) eltérések lineáris és polynomiális regressziós görbéje Kooner és munkatársai [11] egészséges szemek, nem orvos asszisztens által végzett mérési sorozatról számoltak be. Az aszszisztensek előbb a Tono-Pen-mérést végezték el, ezután orvos végzett Goldmann-tonométerrel mérést, a két eszközzel való mérés között legalább 30 perc telt el. Az egyik vizsgáló a mérést végezte, a másik a leolvasást. A Goldmann applanációs tonometriához fluoreszceines érzéstelenítőt használtak. Két Goldmann-tonométeres mérést értékeltek, ha ezek 4 Hgmm-nél nagyobb mértékben különböztek egymástól, a mérést megismételték. A Tono-Pen-mérés eredményét akkor fogadták el, ha az értékek 10%-nál kisebb mértékben különböztek egymástól. A 0-15 Hgmm-es tartományban a két tonométeres mérés egyezett, 16-30 Hgmm között a Tono-Pen-es mérés alacsonyabb volt a Goldmann-tonométeres értéknél. Ezen irodalmi felsorolásból kitűnik, hogy a mérés módszere, az értékelés az egyes vizsgálók anyagában különbözött egymástól, így az eredmények nehezen hasonlíthatóak össze, és érthető, hogy egyes szerzők az alacsonyabb szemnyomástartományban találtak magasabb Tono-Pen-értékeket és a magasabb szemnyomástartományban alacsonyabb Tono-Pen-értékeket [2,6,11,12], míg mások éppen az ellenkező eredményre jutottak. Ugyancsak ez lehet az oka azon negatív véleményeknek is, hogy a műszer éppen szűrővizsgálatra nem alkalmas [11] vagy, hogy mérési bizonytalansága miatt klinikailag nem megbízható Pl-Saját eredményeinket is befolyásolta az, hogy a Goldmanntonométerrel az átlagos mérési hiba nem azonos a Tono-Pen szórásával (4 mérés átlaga 5%-on belül kb. ±1 Hgmm mérési hibát jelent). Azonban, a megelőző mérések okozta híbát kiküszöbölve, az első mért szemek értékeit tekintetbe véve, a 6-26 Hgmm-es szemnyomástartományban a Tono-Pen-es mérés megbízhatónak ítélhető. Ha több Tono-Penes mérésre kényszerülünk, az egyes méréssorozatok között legalább 4-5 perces szünetet kell tartanunk. Ez utóbbi tapasztalatunk megegyezik Farrar és munkatársai [2] azon közlésével, hogy az ugyanazon szemen 10 perces szünetekkel végzett Tono-Pen-es mérés jól reprodukálható értékeket eredményezett. Megjelentek már olyan közlemények is, amelyek a Tono-Pen megbízhatóságával foglalkoznak különböző cornealis eltérések esetén (keratoplasztika után, epikeratophakiában, corneahegek esetén, terápiás kontaktlencsén keresztül [10,13,14]), vizsgálták bulbust megnyitó műtété után is a műszer használhatóságát [11]. További vizsgálatok szükségesek azonban nagyobb fénytörési hibájú szemen, nagyobb asztigmatizmus esetén vagy a scleralis felhelyezéssel, esetleg érzéstelenítés nélküli Tono-Pen-es mérések értékelhetőségével kapcsolatban. Irodalom 1. DraegerJ, Rumberger E, Wirt H: Klinische und experimentelle Prüfung des sogenannten Tono-Pen Tonometers. Klin. Mbl. Augenheilk. 195, 196-202 (1989). 2. Farrar SM, Miller KN, Shields MB, Stoup CM: An evaluation of the Tono-Pen for the measurement of diurnal intraocular pressure. Am. J. Ophthalmol. 107, 411-416 (1989). 3. Frenkel REP, Hong YJ, Shin DH: Comparison of the Tono-Pen to the Goldmann applanation tonometer. Arch. Ophthalmol., 106, 750-753 (1988). 4. Goldmann, H., Schmidt, Th.: Weitere Beiträge zur Applanationstonometrie. Ophthalmologica (Basel) 141, 441-456 (1961). 5. Hessemer V, Roessler R, Jacobi KW: Comparison of intraocular pressure measurements with the Oculab Tono-Pen versus manometry in humans shortly after death. Am. J. Ophthalmol., 105, 678-682(1988). 6. Hessemer V, Roessler R, Jacobi KW: Tono-Pen, ein neues lageunabhängiges Tonometer. Klin. Mbl. Augenheilk., 193, 420-426 (1988) . 7. Hessemer V, Roessler R, Jacobi KW: Tono-Pen, a new tonometer. Int. Ophthalmol. 13, 51-56 (1989). 8. Hessemer V, Roessler R, Jacobi KW: Tono-Pen versus Manometer. Vergleichenden Augeninnendruckmessungen an menschlichen Leichenaugen. Klin. Mbl. Augenheilk., 195, 23-27 (1989). 9. Kao SF, Lichter PR, Bergstrom TS és mtsai: Clinical comparison of the Ocular Tono-Pen to the Goldmann applanation tonometer. Ophthalmology, 94, 1541-1544 (1987). 10. Khan JA, Legreca BA: Tono-Pen estimation of intraocular pressure through bandage contact lenses. Am. J. Ophthalmol., 108, 422-425 (1989) . 11. Kooner KS, Cooksey JC, Barron J В és mtsai: Tonometry comparison: Goldmann versus Tono-Pen. Ann. Ophthalmol., 24, 29-36 (1992). 12. Minckler DS, Baerweldt G, Heuer DK, Quillen-Thomas В, Wallonker AT, Weiner J: Clinical evaluation of the Ocular Tono-Pen. Am. J. Ophthal., 104, 168-173 (1987). 13. Panek, WC, Boothe WA, Lee DA és mtsai: Intraocular pressure measurements with the Tono-Pen through soft contact lenses. Am. J. Ophthalmol., 109, 62-65 (1990). 14. Rootman DS, lnsler MS, Thompson HW, Parelman J, Poland D, Unterman SR: Accuracy and precision of the Tono-Pen in measuring intraocular pressure after keratoplasty and epikeratophakia and in scarred corneas. Arch. Ophthalmol., 106, 1697-1700(1988). 15. Stamper RL, Gardner ID, Bron AJ: Evaluation of a new, portable tonometer with digital display. Ophthalmology, 94. (Suppl), 133 (1987). Cím: Dr. Follmann Piroska Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemészeti Klinika 1083 Budapest, Tömő u.-25-29.
