Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-05-01 / 2. szám
Szemészet, 130 (1993) 83 13. Németh J, Végh M, Süveges I: Echographie detection of perfluorodecalin. 16th Alpe-Adria International Ophthalmological Meeting. Győr, 1992. 14. Németh 3, Süveges I: Echographie signs of perfluorodecalin. Am J. Ophthalmol (közlésre elfogadva). 15. Reibaldi A, Avitabile T, Franco L, Fabbri G, Manfré L, Pero G: Echography and N. M. R. in vitrectomized eyes with intenal tamponade. XIV SIDUO Congress. Tokyo, 1992. 16. Shapiro MJ, Resnick KI, Kim SH, Weinberg A: Management of the Dislocated Crystalline Lens with a Perfluorocarbon Liquid. Am J. Ophthalmol 112, 401 (1991). 17. Süveges I, Szabó Á, Facskó A: Removal of lens dislocated into the vitreous. IXth Congress of SOE. Brussels, 1992. Cím: Dr. Németh János Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemészeti Klinika 1083 Budapest, Tömő u. 25-29. Jegyzőkönyv a Magyar Szemorvostársaság 1992. november 27-én tartott tudományos üléséről 1. Berta A. (Debrecen): Computeres cornea topographia A szerző előadásában ismertette a computeres cornea topographia működési elvét, a debreceni Szemklinikán használt topográf (Eyesys Corneal Analysis System) felépítését és használatát. A keratoscopos felvételek és színkódos topogramok bemutatásával szemléltette a módszer alkalmazását különböző szaruhártya-betegségek diagnosztikájában és a szaruhártyán végzett műtétek formájának és optimális helyének meghatározásában. 2. Módis L. (Debrecen): Normális és dystrophiás corneák keratoscopos vizsgálata A DOTESzemklinikán az Eyesys computeres keratoscoppal 36 ember 36 normális corneáját vizsgáltuk. A színkódolt topogramok alapján 5-féle típust tudtunk kimutatni: kerek, ovális, szimmetrikus csokornyakkendő, aszimmetrikus csokornyakkendő és szabálytalan formákat. Közös jellemzőjük, hogy a törőerő- és a rádiuszértékek megegyeztek a konvencionális, tankönyvi adatokkal. A különböző formák életszakaszokon belüli megoszlása a csokornyakkendő alakok javára tolódott el. A felszíni analízis alapján a normális variánsokon belüli több forma megjelenése ellentmondani látszik a klasszikus két fő részből (szferikus-centrális; aszferikus-perifériás) felépülő corneamodellnek. Dystrophiás corneák a felszínt körülírtan nem, csak összességében változtatták meg. 3. Lampé Zs. (Debrecen): A keratoplasztika utáni astigmia változásáról Az utóbbi években mind eredményesebben végzett szaruhártya-átültetések kapcsán egyre inkább előtérbe kerül a műtét utáni astigmia jelentősége. Munkánk során a varratszedés hatására bekövetkező astigmia és visus változását vizsgáltuk 98 beteg kapcsán. A varratszedés hatására a 7,9 D átlagos astigmia közel fél D-val csökkent, az átlagos látóélesség 0,53-ról 0,6-ra javult. Az astigmiaváltozás mértéke 13 D csökkenés és 5,5 D növekedés között változott. A corneatopográf használatával választ kaptunk arra, hogy bizonyos esetekben az astigmia csökkenése miért jár visusromlással, illetve az astigmia növekedése mellett hogyan válhat a látóélesség jobban korrigálhatóvá. 4. Vámosi P. (Debrecen): A cornea topográf kontaktlencse illesztő programjáról A cornea topográf kontaktlencse illesztő programja nagymértékben megkönnyíti a 2 és 3 alapgörbületü, valamint az aspherikus kemény kontaktlencsék illesztését. A spherikus és cylinderes korrekció, a corneaátmérő és a pupillaátmérő megadása után a cornea topográf számítógépe javaslatot tesz az illesztendő lencse és az optikai zóna átmérőjére, az optikai és perifériás zóna rádiuszára, 3 alapgörbületü lencse esetén az intermedier zóna rádiuszára, ill. az aspherikus lencse excentritására. A cornea topográf nagy segítséget jelent a félkemény gázpermeabilis és a lágy kontaktlencsék illesztésében is. Hozzászólások: Papp L. T.: Vizsgálták-e cornea topográffal a cataracta műtét utáni astigmia változását? Ismeretes, hogy varratszedés után megfordul az astigmia. Berta A.: Tapasztalataik hasonlóak, és a különböző varrási technikáknak megfelelően több alcsoportot tudtak elkülöníteni. Prof. Imre Gy.: Az ismertetett módszer magyarázatot ad arra, hogy különböző Javal-értékek mellett miért változik a javítás mértéke. Salacz Gy.: A módszerrel nyomon lehet követni a korral járó egyéni elváltozásokat. Tapasztalták-e cornea topográffal is a korral járó invers astigmia kialakulását? Segített-e műtéti indikáció felállításában a módszer? Berta A.: Ismeretes a szemhéj tágasságával változó topogram, vizsgálni fogják az invers astigmia kialakulását is. Módis L.: Vizsgálták a corneákat különböző életszakaszokon belül, nem változott jelentős mértékben azok felszíne, és egy beteg két szeme is szimmetrikus volt. Lampé Zs.: A módszer relaxációs incisio indikációjában segített, keratoplasztikánál nem. Prof. Alberth B.: A cornea topográfia gyakorlati haszna azokban az eddig nehezen megmagyarázható esetekben rejlik, mint pl. jó transzplantátum rossz visus, vagy a relaxatiós incisió visust különbözőképpen befolyásoló hatása. Kerek Andrea
