Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-03-01 / 1. szám
42 Szemészet, 130 (1993) A Mohács Városi Kórház (igazgató főorvos: Debreceni László) Szemészeti Osztályának (osztályvezető főorvos: Dobszai Gyula) közleménye Szemészeti sérülések „vegyi fegyverek” által Dobszai Gy., Amberger Magdolna, Koronczay Eszter, Szünstein Mária A „vegyi fegyverek” (gázspray, gázpisztoly stb.) súlyos szemsérüléseket okozhatnak: ezek a jövő „szemészeti epidémiájává” lehetnek. A közlemény összefoglalja a témával kapcsolatos, eddig még nem publikált, alapvető tényeket és a szerzők saját tapasztalatait. Javaslatot tesz alapvetően új, szemkárosodást nem okozó lakrimátorra. Kulcsszavak: lakrimátorok, SH-enzimek, antidotumok, kapszaicin, „vegyi fegyverek”, könnygáz Eye injuries caused by „chemical weapons" The „chemical weapons” („mace”, gas gun, etc.) would cause serious eye injuries: these would be the „ophthalmological epidemic” of the future. The publication is summarizing the connected, so far not publicated, fundamental facts and the own experiences of the authors. The publication gives suggestion to use a fundamental new, not dangerous lacrimator. Keywords: lacrimators, SH-enzymes, antidotes, capsaicin, „chemical weapons”, tear gas Mérgező hatású gázanyagot (yperit: mustárgáz: diklóretilszulfid: S(CH2-CH2-C1)2) emberek harcképtelenné tételére első ízben az I. világháború során használtak. A belgiumi Ypres térségében a német hadsereg vetette be 1915. április 22-én: 5000 halott és 15 000 sebesült maradt a harctéren. A későbbiekben hasonló nagyságrendű akcióra szerencsére nem került sor történelmünkben, bár a „vegyi háború” veszélye még napjainkban is fennáll. Az ún. „harci gázok” (mustárgáz, nitrogén mustár, lewisite stb.) általános mérgező hatással bírtak: súlyos kémiai jellegű bőrégés, igen gyakran a szem égési sérülése, szöveti gyulladás, necrosis, tüdőoedema, a központi idegrendszer paraszimpatikus zavarai, általános mérgezés. Az 1960-1970-es évek táján kerültek először felhasználásra olyan kémiailag reaktív, gáznemű anyagok, melyek változatos formában és igen alacsony koncentrációban alkalmazva, főleg a szem és az orr nyálkahártyájára hatva „célzott”, reverzibilis hatásuk (az orrnyálkahártya, a kötőhártya, a szaruhártya érző idegvégződéseit izgatva) az általuk okozott, igen kifejezett, kellemetlen panaszok révén rendőri „tömegoszlatásra”, esetleg egyének időleges védekezésképtelenné tételére voltak alkalmasak. Ezekről az ún. „nem harci kémiai anyagokról”, kémiai jellemzőikről, hatásukról, hatásmechanizmusukról, a szemet érintő elsődleges következményeikről, a lehetséges ellenanyagokról eddig nem rendelkezünk számottevő ismerettel, publikációval - a csekély számú irodalmi hivatkozás ennek tudható be. (Bár az Edgewood Arsenal, az USA vegyiharcanyag-kutató központja 1956-ban négykötetnyi jelentést gyűjtött össze ebben a témában, s ez feltehetően megfelel Nagy-Britannia vegyifegyver-kutató állomása, Porton un, Piros Könyvének, mindkét ország a jelentést szigorúan titkosnak minősítette [7].) Közleményünk célja az általunk kiderített hazai és külföldi információk mozaikdarabkáiból összerakott alapvető tények, következtetések összefoglalása, ajánlások vázolása. Beteganyag és módszer Tizenegy betegünk esetét dolgoztuk fel, akik 1990-ben szenvedtek el „vegyi fegyverek” okozta szemsérülést valamelyik szemen. Kilenc beteg gázspray által, 2 beteg gázpisztoly által károsodott. A gyógytartam, a sérülést okozó eszközök és az elsődleges szemészeti következmények, elváltozások összefoglalását az 1. táblázat tartalmazza. I. táblázat Összefoglaló táblázat a „vegyi fegyverek” által 1990-ben szemsérülést szenvedett 11 betegről Betegszám: 11 8 napon belül gyógyult: 6 8 napon túl gyógyult: 5 (átlagos gyógytartam: 21 nap)- gázspray által sérült: 3 Jellemző szemelváltozások: kötőhártya-hyperaemia; kötőhártya-ischaemia, kötőhártya-chemosis, cornea erosio, recidiváló cornea erosio, iritis- gázpisztoly által sérült: 2 Jellemző szemelváltozások: kötőhártya-hyperaemia, cornea oedema, keratitis bullosa, szabályos, rácsos jellegű parenchymás corneaborússág, torpid cornea erosio, iritis, átmeneti hypotonia bulbi Megbeszélés A „nem harci vegyi fegyverek’’ egyes típusai az alábbi hatásokkal jellemezhetők:- gázspray (ún. „mace”: „buzogány”)- gázpisztoly - gáztölténnyel- riasztótölténnyel- „petárdával”- gázgránát- gázgyertya- kémiai hatás- kémiai hatás- mechanikai hatás- hőhatás- kémiai hatás- kémiai hatás A kémiai (lakrimátor: könnyeztető) hatás a leggyakoribb, legfontosabb és a legkevésbé ismert - a mechanikai és a hőhatás ritka, csupán a gázpisztoly kis távolságból való használatakor fordulhat elő. 1989 óta hazánkban egyre gyakrabban fordul elő „vegyi fegyver” alkalmazása. 1991-ben közel ezres nagyságrendben került sor gázspray vagy gázpisztoly használatára, s a tendencia erősen növekvő. Jövőnk szemészeti epidémiájának a lakrimátorok által okozott sérülések ígérkeznek - különösen, mivel a gázspray forgalmazása jelenleg ugyan tiltott, de tartása engedélyezett (?!) Megfigyeléseink szerint a lakrimátorok által okozott leggyakoribb panaszok a következők voltak: azonnali, igen erős könynyezés; kínzó, kibírhatatlannak érzett, égő jellegű szemfájda
