Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-08-01 / 3. szám
Szemészet, 130 (1993) 189-191 A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: prof. dr. Alberth Béla) és a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórháza Szemészeti Osztályának (főorvos: dr. Keresztúri István) közleménye Ophthalmomyiasis externa (orbitalis) esete Kolozsvári L., Gurzó Evica A belső szemzugból 8,0 mm hosszú, a belső egyenes izom mentén beágyazódott légylárvát távolítottunk el, egy súlyos conjunctivitis miatt jelentkező, 43 éves férfi betegből. Az orbitális ophthalmomyiasist Wohlfahrtia magnifica okozta. Az obiigát parazita gyakran ophthalmomyiasis internát is okozó faj lárvája secunder módon, háziállatról került a szembe. Kulcsszavak: ophthalmomyiasis, Wohlfahrtia magnifica A case of ophthalmomyiasis externa (orbitalis) A 8 mm larva of a fly which was embedded along the medial rectus muscle was removed from the inner canthus of a 43-year-old male patient with severe conjunctivitis. The orbital ophthalmomyiasis was elicited by a Wohlfahrtia magnifica. The larva of the obligate parasite species, which often causes internal ophthalmomyiasis, got into the eye secondarily from a domestic animal. Keywords: ophthalmomyiasis, Wohlfahrtia magnifica fehér kukacokkal lett tele. Nyilvánvalóan a tolltépéssel járó hámsérüléseket, amelyek nem ritkák, legyek köpték be, és az állat nyűves lett. Pedig ezt elkerülendő a madarakat sebhintőporral kezelték. Betegünk sze/ne másnapra nagyon viszketett, gennyes lett, és bepirosodott. Csak a következő napon jelentkezett szakrendelésen, ahol a következő állapotot találtuk: A látóélesség mindkét oldalon 1,0, a bal szem ép volt. A jobb oldalon a szemhéjak duzzadtak, hyperaemiásak, a szemrés szűk, váladékos, a kötőhártya vérbő volt. A szemrést feltárva a belső zugban egy alig 1,0 mm átmérőjű, szürkés-fehér kerek képlet, közepén tűhegynyi fekete ponttal volt megfigyelhető. A képlet valamiféle idegentestnek hatott, de talán a feltárással járó fény- és mechanikai inger hatására hirtelen megmozdult és szemmel láthatóan a mélybe menekülni igyekezett. Helyi érzéstelenítés után, egy finom csipesszel történt többszöri próbálkozással sikerült egy kb. 8,0 mm hosszú, 2-3 mm átmérőjű, szürkés-fehér, gyűrűs ízekből álló lárvát kivonni. A helyén rózsaszín, sima falú, parabulbáris kráter látszott még egy óra múlva is. Óránkénti antibiotikum-cseppentés, éjszakai steroid kenőcs alkalmazása mellett a beteg egy hét múlva tünet- és panaszmentes volt. A látás továbbra is teljesnek, a fundus épnek mutatkozott. A formaiinban konzervált, minimálisan sérült lárva vizsgálata a Sarcophaginae alcsaládba tartozó, Wohlfahrtia magnifica speciest valószínűsített (1. ábra). Bevezetés Myiasis az élő emberi szervezet légylárvákkal (nyűvekkel) való fertőződése. A diptera rendbe tartozó mintegy 60 000 fajból alig több mint 20 jön számba, mint kórokozó [11,16,17]. Az élősködő életmód jellege szerint a légylárvák osztályozhatók. Az akcidentális myiasist okozó paraziták véletlenül, pl. táplálékkal jutnak a természetes környezetükből az emberi szervezetbe. A szemispecifikus myiasist okozó legyek ún. nekrobioták. Általában dögökben fejlődnek, de nyílt, nedvező, véres-gennyes sebekbe, testnyílásokba, élő szervezetekre is lerakják petéiket, lárváikat. (Calliphora, Lucilia, Sarcophaga fajok.) Teljesen az élősködő életmódra rendezkedtek be az obiigát parazita legyek lárvái (Wohlfahrtia, Oestrida fajok) [17]. Emberben a légylárva-betegség az egész világon elterjedt. Gyakoribb a melegebb vidékeken, állattenyésztéssel kapcsolatban és rossz higiénés viszonyok között. Nagyon súlyossá válhat háborúk, éhínség, természeti katasztrófák idején, amikor a magatehetetlenek száma jelentősen megnő [5]. Esetismertetés Tolltépés utáni harmadik napon hajtotta legelőre a libáit betegünk, egy 43 éves, egészséges gazda. A gúnárját sántítani látta, ezért megfogta és megemelte, hogy megvizsgálja. A nagy, erős madár védekezett, verdesett, és szárnyával a gazdája arcába és szemébe csapott, aki miután elengedte, észrevette, hogy ruhája 1. ábra. Az eltávolított légylárva (Wohlfahrtia magnifica) Megbeszélés Ophthalmomyiasisról beszélünk, ha légylárvák a szembe vagy a szem környékére kerülnek. A fertőzést okozó faj rágószervének erőssége, a rágásban segítséget jelentő proteolitikus enzimek jelenléte, vagy hiánya dönti el, hogy a nyüvek nyálkahártyákon, vagy a mélyben, a szövetekben élősködnek [16, 17]. Ophthalmomyiasis externa esetén a szem körül, a szem függelékeiben, vagy a kötőhártyán találjuk a nyűveket. A betegségnek ezt a formáját döntő módon az Oestrus ovis, magyarul a juhpöcsök vagy juhbagócs okozza, amelynek lárváját imelynek nevezzük. Az e faj által okozott fertőzésekről viszonylag gyakran szól a szakirodalom [2, 8, 10, 11, 12, 15, 16, 22]. Általában fülledt nyári napokon, munka vagy pihenés közben, a szabadban a szemébe csapódó rovart, vízcseppet vagy egyéb nedves anyagot érez a beteg. A légy ebben a pillanatban tojja lárváit a szemrésbe. Nemritkán alvó embert ér a fertőzés. A nyűvek száma 10-20 körül van, de jóval több is lehet, nagyságuk alig haladja meg az 1,0 mm-t. Természetes megtapadási helyük birka vagy kecske orrnyílása, esetleg annak közvetlen környéke lenne, ahonnan az orrjáratokon át a cél a garat és a melléküregek nyálkahártyája. Itt a megtelepedés, a kifejlődés helye [2,9,11,12,13, 17,22].
