Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)

1993-08-01 / 3. szám

182 Szemészet, 130 (1993)

Az elektroconvulsiv terápia nem okoz cataractát [6, 10], ennek oka ismeretlen.

Morfológiailag jellegzetes képet mutat a cataracta electrica. Az elsődleges elváltozások magára a lencsetokra, illetve a közvetlenül alatta lévő kéregre lokalizálódnak. A villámlás okozta cataracta általában a lencsének mind az első, mind a hátsó felszínét érinti, míg az ipari áramütéseknél elsősorban az elülső kéreg érintett (Igersheimer 1925). Kísérletes körülmények között mikroszkopikusan 15-30 perc után a subcapsularis epithelium desintegrációját lehet megfigyelni, az epithelt albumintartalmú folyadék választja el a lencsetoktól és a lencserostoktól is, és a kéregben vakuolák jelennek meg, melyek esetleg az epithel kidudorodását okozhatják. Ritkábban a kérget folyadék választja el a magtól. Az epithel sejtjei dehydrálttá és alaktalanná válnak [5]. Pikkelyszerű borússágok figyelhetők meg magában a tokban, a subcapsularis kéregrészben pedig enyhe borússágtol határozott homályig változhat a pontszerű borússágok tömege, azonban a sérülés erősségétől függően a borússágok részleges tisztulását is megfigyelték [1]. Leírták a lencse tok és a lencserostok fragilissé válását is.

Esetünkben az eltávolított elülső tokrészlet, illetve a lencsemag nem került szövettani vizsgálatra.

A biokémiai elváltozásokról a nemzetközi irodalomban is kevés adatot találtunk. Kísérletes cataracta electrica során a lencsetok permeabilitását glutathionra Friedenwald-technika szerint vizsgálva nem találtak különbséget az ép lencsetok permeabilitásához képest. Ugyancsak nem volt különbség a lencsék glutathion- és ascorbinsav-tartalmában sem összehasonlítva ép és cataracta electricás lencséket [2].

A cataracta fejlődése klinikailag lényeges különbségeket mutathat; megfigyeltek regressziót (Djacos), sőt ritkán a borússág részleges (Ebola, Alexandridis), vagy teljes (Godtfredsen) eltűnését is. Néha stacioner hályog keletkezik, és ilyenkor a látásélesség sokáig meglepően jó maradhat, az esetek többségében azonban átlagosan 6 hónap alatt matur cataracta alakul ki. Megfigyelték (Becker) intumescens cataracta és secundaer glaukóma kifejlődését is.

Az általunk ismertetett esetnél a cataracta mindkét oldalon fokozatosan progrediált, a sérülés után 10 hónappal progrediens stádiumban, 12 hónappal pedig érett stádiumban volt.

Kezelés: Tervezetten nyitott tokos szürkehályog-extrakció és hátsócsarnok múlencse-beültetés. Sikeres műtét után jó látásélesség várható, ha a szemet egyéb károsodás nem érte, mint ahogy az az esetek többségében lenni szokott.

A cataracta electrica pathogenesise sokat vitatott téma, a különböző teóriákat 5 fő csoportba lehet osztani [9,13]:

1. Az elektromos áram a lencse sejtjeinek fehérjét roncsolja (Leber, 1882), azok coagulációját idézve elő. A teória ellen szól, hogy ily módon a hatásnak azonnal kellene jelentkeznie, nem pedig több hónap múlva, mint azt az esetek jelentős részében megfigyelhetjük.

2. Galezowski (1881) és Knies (1886) szerint a musculus ciliaris erőteljes összehúzódása a lencserostok mechanikai károsodásához vezet. Néhány esetben a lencse subluxatiója is kimutatható, de felmerül a lencsetok szakadásának lehetősége is.

3. A szem elülső részében bekövetkezett keringésváltozás a társuló iritissel együtt az az etiológiai faktor, ami a lencse táplálkozásának zavarán keresztül hat (Vossious, 1886-92).

4. Ultraibolya, illetve infravörös sugárzás játszik szerepet az

elváltozások létrejöttében Widmark (1891), Silfvast (1903), Dalén (1910) és Licsko (1922) szerint.

5. Hess (1888) véleménye, hogy a lencsetok permeabilitásváltozása a fő ok, amit néhányan kísérletesen is igazoltak; Kiribuchi (1900), Kuwabara (1909), Croci (1932), Bellows és Chinn (1941).

Az mindenesetre valószínű, hogy a leglényegesebb változások sejten belül játszódnak le, és összetett folyamatról lehet szó, melyben szerepet játszhat a fehérje coaguláció, a mechanikai rázkódás és nem lehet kizárni a hőhatást sem, ami a szöveti ellenállás miatt keletkezik az egyes szervekben.

Az utóbbi 5 év nemzetközi irodalmában nem találtunk cataracta electricáról szóló közleményt, a magyar irodalomban pedig mindössze egy, 1922-ben megjelent közlemény [11] foglalkozik a témával.

Esetünkben kétoldali matur cataracta alakult ki rövid idő alatt, és bár műtét után a látásélesség mindkét oldalon teljes lett, finomabb vizsgálatokkal (elektrofiziológia, CFF, látótér, kontrasztérzékenység) a nervus opticus károsodását igazolni lehetett.

Köszönetnyilvánítás

Köszönjük a Pécsi III. sz. Honvéd Kórház égéstraumatológiai osztálya orvosainak beteganyagunk kiválogatásában nyújtott segítségüket, és értékes szakmai tanácsaikat.

Irodalom

1. Alexandridis A, Fotiou F, Dimitriadis A: Neuropathia nervi optici nach Blitzschlagunfall - elektrophysiologische und computertomographische Befunde, Klin. Mbl. Augenheilk., 190, 56 (1987).

2. Bellows 1, Chinn H: Biochemistry of the lens XIV. Pathogenesis of electric cataract, Arch. Ophthal. 26, 606 (1941).

3. Duke-Elder WS: Textbook of Ophthalmology. St. Louis, CV MosbyCo.,6., 1954. 813. o., 829. o.

4. Fraunfelder F, Hampton R: Electrical injury. Current Ocular Therapy, W. B. Saunders Co; 1990. 320. o.

5. Fraunfelder F, Hanna C: Electrical cataracts I. Sequential changes, unusal and prognostic findings, Arch. Ophthal., 87, 179 (1972).

6. Godtfredsen E: Cataracta electrica and electrocardiographic changes after electric shock, Acta Ophthalmol., 20, 69 (1942).

7. Hanna C, Fraunfelder F: Electric cataracts II. Ultrastructural lens changes, Arch. Ophthal., 87, 184 (1972).

8. Hanna C, Fraunfelder F, Johnston G: Electrical induced cataract, Arch. Ophthal., 84, 232 (1970).

9. Johnson E, Kline L, Skalka W: Electrical cataracts: A case report and review of the literature, Ophth. Surg., 18, 283 (1987).

10. Koskenoja M, Runeberg C: Does electric convulsive therapy cause cataract? Acta Ophthalmol.,36, 102 (1958).

11. Licskó A: Cataracta electrica 3 esete, Szemészet, 56, 17 (1922).

12. LongJ: Electric cataract, A clinical and experimental study, Amer. J. Ophthal.,56, 108(1963).

13. Long J: Electrical cataract: Report of three cases, Amer. J. Ophthal., 61, 1235 (1966).

14. Solem L, Fischer R, Strate R: The natural history of electrical injury, J. of Trauma, 17, 487 (1977).

15. Thomas H, Hanna C: Electric cataracts III. Animal model, Arch. Ophthal. 91, 469(1974).

16. Török В: Kontrasztérzékenység vizsgálata Snellen „E”-teszttel, Szemészet. Közlésre beadva.

Cím: Dr. Bíró Zsolt

POTE Szemészeti Klinika 7643 Pécs, Ifjúság u. 13.