Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-08-01 / 3. szám
Szemészet, 130 (1993) 179-182 A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Kovács Bálint egyetemi tanár) közleménye Cataracta electrica; esetismertetés és az irodalom áttekintése Biró Zs., Pámer Zsuzsanna Nagyfeszültségű áramütést követően matur cataracta (cataracta electrica) alakult ki egy 22 éves férfi mindkét szemén. A sérülés miatt mindkét kézfejét és az egyik lábfejét is amputálni kellett. Bár a traumás cataracták csak kis százalékát okozza áramütés, illetve villámlás, az irodalmi adatok tanulmányozásából kitűnik, hogy előfordulásával mind a házi, mind az üzemi elektromos balesetek után számolni kell. Az esetek többségében szürkehályogmütéttel jó funkcionális eredményt sikerül elérni, de a végleges látásélességet egyéb, az elektromos áram okozta szemészeti károsodás ronthatja. Kulcsszavak: áramütés, cataracta electrica, lencsetok, lencsevacuola, subcapsularis cataracta Electrically induced cataract; a case report and review of the literature A case report of a 22 years old man is presented, who developed bilateral mature cataract due to high-voltage. Both of his hands and one of his foot had to be amputated because of the severe injury. Although electrically induced cataract due to high voltage or lightning is rare, we have to take it into consideration after industrial or home electrical injuries. Even if the functional result of cataract extraction and artificial lens implantation is successful, the final visual acuity can be disturbed by other ocular damage of the electric current. Keywords: electric cataract, electric injury, lens capsule, lens vacuola, subcapsular cataract Áramütésről akkor beszélünk, ha két érintkezési pont között elektromos áram halad át a testen. Az elektromos sérülések igen változatos klinikai képét számos tényező befolyásolja; a feszültség (volt), áramerősség (amper), ellenállás (ohm), a szöveti érzékenység, az áram típusa (egyen- vagy váltóáram), az árammal történt érintkezés időtartama, helye, illetve nagysága, az áram áthaladásának iránya a testen keresztül [4, 14]. A feszültség, ellenállás és áramerősség viszonya az ún. Ohmtörvény szerint alakul (áramerősség=feszültség/ellenállás). Elektromos sérüléseknél legtöbbször csak a feszültséget sikerül meghatározni. Az áramerősség, ami a mélyebb szöveti károsodásért, esetleg a bekövetkezett halálért felelős meghatározhatatlan, mivel nem ismerjük az ellenállást. A száraz, megvastagodott bőr ellenálása kb. egymillió ohm, míg a nedves tenyér ellenállása akár ezer ohmra csökkenhet. A váltóáram sokkal veszélyesebb, mint az egyenáram, mert tetániás izomgörcsöt okozhat, ami az áldozatot az áramforráshoz „ragasztja”, ezenkívül váltóáramra a szív és a légzésközpont is sokkal érzékenyebb. A háztartásokban alkalmazott 50-60 Hz-es áram arrythmiát és légzésbénulást okozó hatása nagyobb, mint a magasabb frekvenciájú áramoké. A cataractaképződéssel járó áramütéseknél az egyik érintkezési pont legtöbbször a fej vagy a nyak, és minél közelebb van a szemhez, annál nagyobb a szürkehályog kialakulásának valószínűsége. Cataractaképződést 220-80 000 volt feszültségű áramütések után észleltek. Esetismertetés K. J., 20 éves férfi alkoholos állapotban magasfeszültségű (24 000 volt) villanypóznára mászott, ahol áramütést szenvedett. Rövid ideig tartó eszméletvesztése volt. A területileg illetékes kórház égés-traumatológiai osztályán sérülései miatt primaeren mindkét kézfej és a bal lábfej amputációját végezték (1. ábra). 1. ábra. Nagyfeszültségű áramütés miatti sérülések következményei a 22 éves férfi betegen A beteg látásromlást sérülése után 2-3 hónappal vett észre, erről szemészeti adat nincs. A sérülés után 8 hónappal más intézetben végzett szemészeti vizsgálatakor látásélessége o. u.; 0,1, fényérzés, fénylokalizáció jó volt. Klinikánkra fokozódó látásromlás miatt sérülése után 10 hónappal került. Látásélessége o. u.; 0,04. Réslámpás vizsgálattal szemhéj, kötőhártya, szaruhártya ép, csarnok kp mély, tiszta, pupilla kp. tág, kerek, centrális, fényre jól reagál. A lencsékben tágított szembogár mellett sok elülsőkérgi, subcapsularis foltos borússágot, diffúz maghomályt és tömött hátsókérgi borússágot láttunk. Szemfenéki vizsgálat során a papilla és a nagyobb erek megsejthetőek voltak, de a szemfeneket érdemben megítélni nem lehetett. Az első szem műtétjére sérülése után 12 hónappal került sor. Látásélessége addigra fényérzésre romlott, mindkét lencse tejfehér színű volt, a szemfenék nem volt vizsgálható. A műtét előtt el
