Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-08-01 / 3. szám
154 Szemészet, 130 (1993) Évek 1. ábra. A véráramlás átlagos sebessége az a. ophthalmicában az egymást követő évtizedekben 6-80 év közötti egészséges egyéneken vizsgálva Évek 2. ábra. A vér átlagos áramlási sebessége az a. ophthalmicában életkor és nemek szerinti megoszlásban Megfigyeléseink szerint ez utóbbi értéke az első évtizedben a legmagasabb (27,6±3,07 cm/s). Az ezt követő korcsoportokban a véráramlás sebessége 60 éves korig fokozatosan 30%-kai, efölött ugrásszerűen további 10, majd ismét 12%-kai, az élet folyamán összesen 52%-kai csökken (/. táblázat és 1. ábra). A lineáris korrelációs koefficiens -0,96. A férfiak és nők a. ophthalmicájának átlagos áramlási sebessége 20,4+4,43 cm/s, ill. 21,5+3,81 cm/s. Korcsoportonkénti bontásban azonban a különböző nemű egyéneket tekintve a 40. év felett szembetűnő különbség észlelhető. A férfiak a. ophthalmicájában (2. ábra) 41-50 év között a véráramlás 10%-os, 51-60 év között 17%-os, majd később 11,5, ill. 14,5%-os meglassulását tapasztalhatjuk az azonos korú nőkéhez viszonyítva. Ugyanazon egyén kétoldali a. ophthalmicájának az áramlási paraméterei lényeges eltérést nem mutatnak. Tapasztalataink szerint a systolés csúcs- és a diastolés végsebesség hányadosa, az S/D értéke 60 éves korig 3-4 közötti, idősebb egyéneken ennél magasabb. Megbeszélés Anatómiai lefutása miatt az a. ophthalmica transcranialis Doppler-szonográfiával ideálisan vizsgálható ér. A fekvő beteg zárt felső szemhéjára merőlegesen felhelyezett szonda végét kb. 23°-kal kifelé döntve könnyen elérhető, hogy az ultrahang nyaláb és a canaliculus opticuson áthaladó ér egy tengelybe essék és így a mért és valós áramlási sebesség megegyezzék. Még 20-, illetve 30°-os mérési szög esetén is a maximális sebességi eltérés mindössze 8, illetve 14% (Hassler 1986, Michelson és mtsai 1990). Mivel az a. ophthalmica az orbita hátsó harmadában számos ágra oszlik - ezek közül a jelentősebbek az a. centralis retinae, a hátsó ciliaris artériák, az a. lacrimalis, az a. supratrochlearis és az a. supraorbitalis - transcranialis Doppler-szonográfiával célszerű az eredése utáni 1-1,5 cm-es szakaszát vizsgálni, azaz 40-55 mm-re a szondától. Csupán ekkor lehetünk biztosak abban, hogy azt mérjük, amit szándékozunk. Ezen szonda irányába futó ér a sebesség-pulzusgörbén pozitív jelet ad, azaz a 0 vonal felett ábrázolódik. Magas resistentiájú keringésre utaló gyors systolés és alacsony diastolés áramlás jellemzi. A S/D értéke 60 év alatt 3-4 közötti, idősebbeken ennél magasabb is lehet. Vizsgálataink során az a. ophthalmica átlagos áramlási sebességét 6-80 év közötti egészséges egyéneken 20,8+4,09 cm/snak találtuk. Ez a Canning és Restori (1988) 20 cm/s-os és a Muttaqin és mtsai (1992) által közölt 23,6 cm/s-os átlagos áramlási sebesség értéke közé esik, és magasabb Guthoff és mtsai (1991) értékelésétől, a 15,9+5,3 cm/s-tól. Maximális systolés áramlási sebessége Michelson és mtsai (1989) szerint 36,5 cm/s, a diastolés pedig 10,9 cm/s, Guthoff és mtsai (1991) megfigyelése alapján 31,6+9,0 cm/s, ill. 8,2+3,7 cm/s. Megfigyeléseink szerint a vér átlagos áramlási sebessége az a. ophthalmicában az élet folyamán csökken. Ezen észlelésünk egyezik a fenti szerzők által közöltekkel, ill. az agyi erek vonatkozásában leírtakkal. Harders (1986) ennek az okát abban látja, hogy a kor előrehaladtával az a. carotis communis és a Willis-kör erei tágabbakká válnak, bennük a perfúziós nyomás kisebb lesz. Míg azonban Hassler (1986) a 6-10 évesek és a 61-70 évesek korcsoportját összehasonlítva az agyalapi verőerekben a véráramlás 32%-os meglassulását észlelte az évek során, ez anyagunkban a 70. év végéig jelentősebb, 40%-os volt, 70 év felett pedig a véráramlás további 12%-os csökkenését igazoltuk. A vér áramlási sebességének 60 év feletti ugrásszerű (22%-os) csökkenése érrendszerünk hirtelen elöregedésére, az atherosclerosis fokozódására utal. Valószínűleg ezzel a pathológiás folyamattal függ össze az, hogy Magyarországon a várható élettartam még jelenleg is alig 70 év (a férfiaké 65,4, a nőké 73,8 év volt 1989-ben) (Józan 1992), jóval kevesebb, mint a fejlett ipari országokban (pl. Japánban, ahol 82 év), és magyarázza a keringési rendszer betegségei által okozott elhalálozás feltűnően magas százalékos arányát (52,4%) is 1991-ben hazánkban. Emelkedő tendenciát mutat az aktív korú képesség halálozása is. Knáb és mtsai (1987) az 1970-1984 közötti időszakban férfiaknál 65%-os, nőknél 24%-os növekedését bizonyítják. Ez összefügghet azzal a megfigyelésünkkel, hogy a 40 év feletti férfiak a, ophthalmicájának az áramlási sebessége 10-17%-kai kevesebb, mint az ugyanolyan korú nőké, tehát az érfal degeneratív betegsége, az atherosclerosis korábban érinti a férfiakat. Valószínűleg ez a genetikai adottságok, az életmód, a táplálkozási és dohányzási szokások stb. különbözőségéből is adódik. Irodalom 1. Aaslid R, Markwalder T-M, Nornes H: Noninvasive transcranial Doppler ultrasound recording of flow velocity in basal cerebral arteries. J Neurosurg 57, 769 (1982). 2. Arnolds BJ, von Reutern G-M: Transcranial Doppler sonography. Examination technique and normal reference values. Ultrasound Med Biol 12, 115(1986). 3. Balázs E, Rózsa L: Diagnosztikus lehetőségek a szemészetben transcranialis Doppler-szonográfiával. I. Vascularis megbetegedések. Szemészet 125, 168 (1988).
