Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-08-01 / 3. szám
150 Szemészet, 130 (1993) észleltünk, a nagy kiterjedésű hátsó üvegtestleválás a műtét időpontjára teljessé vált (II. táblázat). Megbeszélés Endophthalmitis gyanúja miatt a kiváltó ok végleges tisztázása előtt meg kell kezdeni a nagy dózisú, széles spektrumú antibiotikum- és szteroidkezelést. Az endophthalmitises szemek ultrahangvizsgálata a vitrectomia bevezetésével vált jelentőssé. A borússá vált törőközegek miatt az echográfia alapján lehet eldönteni, milyen mértékben érintett az üvegtest és a hátsó fal, azaz valóban endophthalitisről, vagy inkább egy heves elülső szegmentreakcióról van-e szó [4]. A hypopyon megjelenésekor többnyire az üvegtesti tér elülső harmada-fele beszűrődött: sok pontszerű, közepes, vagy alacsony reflektivitású echoforrás figyelhető meg, mobilitásuk csekélyebb, mint az üvegtesti vérzés, ill. degeneratív elváltozások esetében tapasztalható [1, 2, 5]. Endophthalmitisben a beszűrődés órák alatt az egész üvegtestre kiterjedhet, kisebb-nagyobb konglomerátumok, membránok, hátsó falon tapadó kötegek képződhetnek [2,10]. A naponta többször, akár óránként végzett ultrahangvizsgálattal az intraokuláris gyulladás jobban monitorizálható, mint a klinikai kép hagyományos módszerekkel történő megfigyelésével. A progressziót az echoforrások reflektivitásának növekedése, mobilitásuk csökkenése is jelzi [3]. Nagyon súlyos esetekben a retinochorioideális réteg körülírtan vagy diffúzán megvastagodhat. E szokványos kórlefolyástól eltér egy perforált sérültünk esete: az elülső szegment felől tovaterjedő gyulladásos folyamat az üvegtestet viszonylag megkímélve a hátsó póluson retrovitreális tályogot okozott. 7. ábra. Hátsó csarnok műlencse echogramja A beültetett mülencse az echogram értékelését megnehezíti (7. ábra). Az A képen a mülencse magas, kétcsúcsú, széles hullám, mögötte egyenlő távolságokban ismétlődő, egyre alacsonyabb echók láthatók. А В képen függőleges, néha kettős kontúrú, nagyon erősen reflektáló lemezként jelenik meg, melyhez az üvegtesti tér elülső harmadában szabálytalan echokomplexum kapcsolódik. Ha az intenzitást csökkentjük, akkor tűnik fel, hogy szabályos, egyenlő távolságokban ismétlődő reduplikációs visszhangokról van szó. A lencse mögött az orbitában sokszor akusztikus üregek is megfigyelhetők az idegentestekhez hasonlóan [9]. Ezen műtermékek zavaró hatását a lencsét kikerülő hangnyaláb alkalmazásával küszöbölhetjük ki. Traumás esetekben előfordulhat, hogy az első ultrahangvizsgálattal nem lehet egyértelműen elkülöníteni az üvegtesti vérzést az akut endophthalmitistől. A kérdés eldöntésében a követéses vizsgálatok adhatnak segítséget [7]. A prognózist nagyon sok tényező befolyásolja, megítélésében szerepet játszhat az echográfia. Schepens [8] perifériás uveitises szemek vizsgálata alapján leírja, hogy sokkal ritkábban fordul elő cystoid macula elváltozás az olyan szemekben, melyekben a hátsó üvegtestleválás nagy kiterjedésű. Zajácz [11] szerint az időben elvégzett vitrectomia ellenére rossz prognózisra utal, ha a chorioidea megvastagodott. Megfigyeléseink azt mutatják, kedvezőtlen a kórlefolyás, ha az infiltrált üvegtesti gél nagy felületen érintkezik a hátsó fallal, azaz az üvegtest csak részben vagy egyáltalán nem vált le. Ezekben az eseteinkben az üvegtest teljes eltávolítása nem sikerült, a visszamaradt rész proliferativ vitreoretinopathiát indított meg. Eseteink közül háromban egyidejűleg chorioidea megvastagodást is észleltünk, mindhárom phtisis bulbival végződött. Irodalom 1. Buschmann W, Trier HG: Ophthalmologische Ultraschalldiagnostik. Springer Verlag Berlin (1989). 2. Guthoff R: Ultraschall in der ophthalmologischen Diagnostik. F. Enke Verlag Stuttgart (1988). 3. Hasenfratz G: Echografische Befunde mit standardisierter Echographie bei akuter Endophthalmitis Fortschr Ophthalmol. 84, 225 (1987). 4. KampikA, Dabov B: Akute Endophtalmitis. In: Lund OE, Waubke TN (Hrsg) Akute Augenerkrankungen, akute Symptome. Bücherei des Augenarztes, Band 109. Enke, Stuttgart (1986). 5. Kolozsvári L: Az üvegtesti tér echográfiája. Kandidátusi értekezés (1987). 6. Oksala A: The eghogram in vitreous opacities. Am. J. Ophthalmol. 49, 1301 (1960). 7. Rochels R: Ultraschalldiagnostik in der Augenheilkunde Lehrbuch und Atlas. Ecomed, Landsberg (1986). 8. Schepens CL, Neetens A: The vitreous and vitreoretinal interface. Springer Verl. New York (1987). 9. Scherer U, Rochels R: Artefakte im A- und B-Bild-Echogramm nach Implantation von Kunstlinsen. Ophthalmologica, Basel, 187, 192(1983). 10. Shammas HJ: Atlas of ophthalmic ultrasonography and biometry. С. V. Mosby Co. Toronto (1984). 11. Zajácz M, Boros A: A pars plana vitrectomia szerepe az endophthalmitisek gyógyításában. Szemészet 126, 129(1989). Cím: I)r. Récsán Zsuzsa Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Szemészeti Klinika 1085 Budapest, Mária u. 39.