Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-08-01 / 3. szám
144 Szemészet, 130 (1993) 6. ábra. Alsó felszínén viszkoelasztikus anyaggal bevont műlencse a fémlapon lévő vattaszálak felett. A múlencse viszkoelasztikus anyaggal borított alsó felszínéről a töltés a földelt csipeszen levezetődik. így az elektrosztatikai szempontból inaktív felület nem vonzza a vattaszálakat; a felső töltéssel rendelkező felszín - igen kozott. Az egyik lencse felső, nem bevont felszínére az ellenőrző demonstráció közben vattaszálcsa ugrott fel (6. ábra). Ez azt igazolja, hogy a szabadon hagyott területen töltések maradnak, míg a viszkoelasztikus anyaggal borított felszínről a töltés földelt csipesszel levezetődik. Megbeszélés, következtetések A korábban „toxikus lencse szindróma” néven ismert posztoperatív gyulladást a mülencse anyagának tulajdonították [15]. Újabb adatok a bakteriális infekció jelentőségét ugyan felvetik, de nem adnak választ arra a kérdésre, hogy miért és hogyan kerülhetnek mikroorganizmusok a műlencsére. Vizsgálatainkkal alátámasztott véleményünk szerint a PMMA-lencsék elektrosztatikus töltése révén érvényesülő corpusculumokat vonzó hatásnak szerepe lehet a műlencsék intraoperativ bakteriális kontaminációjában. Ez irányú eredményeink közlése folyamatban van. A múlencsék leggyakrabban használt csomagolóanyagaival kapcsolatban megállapítottuk, hogy a külső papír vagy az átlátszó műanyag doboz felülete csak kis mennyiségű töltést hordoz, és ez a felnyitás után lényegében változatlan marad. Ennek a rétegnek tehát nem lehet lényeges szerepe a műlencse feltöltődésében. A műlencse konténerét közvetlenül burkoló gázpermeábilis papírból és műanyag fóliából összehegesztett tasak felnyitásakor viszont nagy mennyiségű akcidentális töltés keletkezik, amikor a konténert a tasakból kicsúsztatjuk. Igazoltnak látszik, hogy a feltöltődött konténerben lévő lencsén töltés halmozódik fel. A múlencse nemcsak a kibontáskor, hanem már a gyártási folyamat (esztergálás, csiszolás, polírozás) során is feltöltődhet. Az egyes múlencséken mérhető töltés nagysága, polaritása és eloszlása - eddigi vizsgálataink során - akcidentális viselkedést mutatott. A töltés hatására a környezetben lévő apró lebegő részecskék a PMMA felszínére tapadhatnak, mert a műtők levegője sosem filtrálható annyira, hogy részecskementes legyen. A corpusculumok vonatkozásában a néhány kV/cm erőtér igen erős vonzást jelenthet. Öblítéssel az implantátum töltését nem sikerült teljesen lemosni, mert az utolsó csepp elválása újból töltést gerjesztett. A viszkoelasztikus anyaggal bevont felszínről a töltés a földelt csipeszen keresztül levezetődött, mert a viszkoelasztikus anyagok vezetőképessége jó. A nagy ellenállású anyagok (pl. PMMA) felületi töltése önmagában is úgy viselkedik, mint egy makacs szennyeződés, amely nem távolítható el lemosással. Mindezek alapján felvetődik egy új fogalom, az elektrosztatikai sterilitás bevezetésének igénye. A PMMA-lencse a gyártás, illetve a kibontás során töltésre tehet szert, ami műtét közben szennyeződések adhézióját okozhatja. Véleményünk szerint a műanyag szemlencséről a töltés műtéti körülmények között már nehezebben vezethető le, ezért a biztonságosabb implantáció érdekében inkább a gyártási folyamatban és a csomagolóanyagok kiválasztásakor [2] kellene figyelembe venni az elektrosztatikai szempontokat. Köszönetnyilvánítás: Köszönetét mondunk a Medicontur Kft-nek a vizsgálatok támogatásáért. Irodalom 1. Apple DJ, Mamalis N, Brady SE, etal: Biocompatibility of implant materials: a review and scanning electronmicroscopic study. J. Am. Intraocul. Implant. Soc. 10, 53 (1984). 2. Berta I, Czvikovszky Gy, Hatvani 1: Eljárás műanyag szemlencsék töltésmentesítésére a gyártás, csomagolás és a beültetés során. 4184/92. Magyar. 3. Cusumano A, Busin M, Spitznas M: Is chronic intraocular inflammation after lens implantation of bacterial origin? Ophthalmology 98, 1703 (1991). 4. Galin MA, Turkish L, Chowchuvech E: Detection, removal and effect of unpolymerized methylmetacrylate in intraocular lenses. Amer. J. Ophthalmol. 84, 385 (1979). 5. Holy к PR, Eifrig DE: Effects of monomeric methylmetacrylate on ocular tissues. Amer. J. Ophthalmol. 88, 385 (1979). 6. Ishibashi T, Sugai S, Kubota T, et al: Cellular adhesivness on implanted lenses in monkeys. Graefes Arch. Clin. Exp. Ophthalmol. 228, 356 (1990). 7. Ishibashi T, Sugai S, Kubota T, et al: Cytology of intraocular lens surface: a transmission elektron-microscopic study. Ophthalmologica 198, 30(1989). 8. Ishibashi T, Sugai S, Kubota T, et al: Cytopathology of early cellular reaction on implant lenses in monkeys: a transmission elektron-microscopic study. Graefes Arch. Clin. Exp. Ophthalmol. 227, 470 (1989). 9. Jansen B, Hartmann C, Schumacher-Perdreau F, Peters G: Late onset endophthalmitis associated with intraocular lens: a case of moleculary proved S. epidermidis aetiology. Br. J. Ophthal., 75, 440 (1991). 10. Kappelhof IP, Pameyer JH, Jong PTVM de, et al: The proteinaceous coating and cytology of implant lenses in rabbits. Amer. J. Ophthalmol. 102, 750 (1985). 11. Meisler DM, Pals tine AG, Vastine DW, Demartini DR, et al: Chronic Propionibacterium Endophthalmitis After Extracapsular Cataract Extraction and Intraocular Lens Implantation. Amer. J. Ophthalmol. 102, 733 (1986). 12. Ohara K: Biomicroscopy of surface deposits resembling foreignbody giant cells on implanted intraocular lenses. Amer. J. Ophthalmol. 99, 304 (1985). 13. Priest KL, Kincaid MC, Tetz MR, et al: Localized endophthalmitis: newly described cause of the so-called toxic lens syndrome. J. Cataract Refract. Surg. 13, 498 (1987). 14. Ridley F: Safety requirements for acrylic implants. Br. J. Ophthal. 41, 359(1957). 15. Shepard DD: The “Toxic lens” Syndrome. Contact Intraocular lens Med. J. 6, 158 (1980). 16. Sievers H, von Domarus, D: Foreign-body reaction against intraocular lenses. Amer. J. Ophthalmol., 97, 743 (1984). 17. Wolter JR: Foreign-body giant cells on intraocular lens implants. Graefes Arch. Clin. Exp. Ophthalmol. 219, 103 (1982). 18. Wolter JR: Lens implant cytology. Ophthalmic Surg. 13, 939 (1982). Cím: Dr. Vogt Gábor Orvostovábbképző Egyetem Szemészeti Klinika 1389 Budapest, Szabolcs u. 35.
