Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-08-01 / 3. szám
132 Szemészet, 130 (1993) 1. ábra. Diffúz üvegtesti borússág réslámpával, diffúz megvilágításban. Az üvegtesti teret QuadrAsphaericus kontaktlencsével vizsgáltuk. A kép hasonlít az indirekt ophthalmoscoppal látott elváltozásokhoz 2. ábra. Ugyanazon beteg szűk résfénnyel vizsgálva. A résfényt az elemelkedett, sejtekkel súlyosan infiltrált hátsó üvegtesti határhártyára fókuszáltuk. A hátsó határhártya közepén szabálytalan alakú nagy szakadás figyelhető meg. A szakadás jobb oldalán tyndall-jelenség észlelhető (tyndall 2+, sejtek 3+) 3. ábra. Az első képhez hasonló módon, réslámpával, QuadrAsphaericus kontaktlencsével, diffus megvilágításban készített felvétel egy másik betegről 2+ mérsékelt: az üvegtesti struktúrák nem vehetőek ki tökéletesen, de mind az üvegtesti gél, mind az elfolyósodott területek, mind a retrohyaloideális tér szeparáltan vizsgálható. 3+ súlyos: az üvegtesti struktúrák nem figyelhetőek meg külön-4. ábra. Ugyanazt a szemet szűk résfénnyel vizsgálva gyulladásos jel nem mutatható ki (tyndall 0, sejt 0) külön, a lacunák, a hátsó üvegtesti leválás határai nem vehetőek ki, az üvegtesti teret egységes massza tölti ki. II. Az üvegtesti tér sejtes infiltrációja 0 semmi vagy nyomok: látóterenként 5 sejtnél kevesebb figyelhető meg. 1+ enyhe: mind az üvegtesti gélben, mind az elfolyósodott üvegtestben, valamint a retrohyaloideális térben észlelhetőek sejtek, de eloszlásuk nem egyenletes: a formált gélben nagyobb számban láthatók, mint az az elfolyósodott területeken vagy a retrohyaloideális térben. 2+ kifejezett: az üvegtesti gél sejtes infiltrációja egyenletes, látóterenként 50 sejtnél kevesebb észlelhető. 3+ kifejezett: az üvegtesti gél sejtes infiltrációja egyenletes, látóterenként 50 sejtnél több észlelhető. Megbeszélés A bevezetésre javasolt új osztályozási rendszer alapja a hátsó szegmentumnak a gyulladásos folyamat során leggyorsabban változó eleme [2]. Ezen szisztéma alkalmazásával mind az elülső, mind a hátsó szegmentumban azonos elvek szerint ítélhetjük meg az uveitises elváltozásokat. Az üvegtest bonyolult szerkezete miatt a változások a hátsó szegmentumban nem zajlanak olyan rapidan, mint az elülső csarnokban. Korábbi gyulladásos folyamat maradványai bizonyos esetekben zavarják az értékelést. A most tárgyalt osztályozás a friss elváltozásokra helyezi a hangsúlyt, és a zavaró jelenségek kiküszöbölésére törekszik. Segítségével a gyulladásos folyamat aktivitásának kezdő- és végpontját nagy pontossággal határozhatjuk meg, ami a korábbi módszerek alkalmazásával nem mindig volt egyértelmű [7]. A Hogan-Kimura-Tygeson uveitis osztályozási rendszer az elmúlt évtizedek során a gyakorlatban bizonyította a sejt és a fehérjetartalom szeparált vizsgálatának előnyeit a csarnokvíz elváltozásainak megítélésében. Segítségével nem csupán a fibrines és a hypopion iritis kialakulási mechanizmusát érthetjük meg [14], hanem krónikus folyamat esetén is helyesen dönthetünk a terápia alkalmazásának szükségességéről vagy fölösleges voltáról [14]. A lényegre törő és reprodukálható osztályozási rendszer különösen nagy szerepet játszik az új kezelési módszerek effektivitásának elbírálásánál [8,14]. Az utóbbi években kidolgozott laser flare cell meterrel végzett vizsgálatok mind kísérletesen, mind klinikailag megerősítették a sejt és a fehérjetartalom szeparált vizsgálatának jelentőségét a csarnokvíz gyulladásos elváltozásainak értékelésében [3, 12]. Az üvegtesti tér
