Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)

1993-03-01 / 1. szám

Szemészet, 130 (1993) 9

II. táblázat

Nem, kor, idő

Preop. visus

Postop. visus

Követési

1. ffi 14 é

kml

0,8 (IOL)

11 hónap

2. ffi 28 é

0,15

1,0

22 hónap

3. ffi 51 é

0,6

1,0

15 hónap

4. ffi 42 é

kml

1,0 (corr.)

12 hónap

5. nő 72 é

kml

0,15 (corr.)

17 hónap

6. ffi 14 é

kml

0,02

25 hónap

jó (II. táblázat). A kettős perforáció esetében a maculához közel eső heg trakciója miatt a látásélesség 0,02.

A kettős perforáció esetében késői komplikációként szilikon katarakta alakult ki, amelyet később intracapsularisan távolítottunk el a szilikonolaj bennhagyása mellett. Egy esetben (1. eset) szekunder elülső csarnoklencse-beültetés történt.

Megbeszélés

A vitrectomia során végzett endolézer-kezelés rutinná vált az elmúlt 10 év alatt [2, 3,4]. Manapság alig van olyan vitreoretinalis beavatkozás, ahol ne lehetne előnyeit kihasználni. Ezek az előnyök megmutatkoznak egyrészt a transzpupilláris lézerkezeléssel, másrészt a korábban kizárólagosan alkalmazott endokryokoagulációval szemben. Az intraoperativ endolézer-kezelés korai posztoperatív szakban feleslegessé teszi a transzpupillaris kezelést, amely sérülések kapcsán gyakorta lehetetlen az elülső szegment felszínén húzódó sebzés, a fájdalom, a törőközegek borússága miatt. Bár kétségtelen, hogy endokryokoagulációval sok esetben ugyanazt az effektust érhetjük el, mégis a lézer hatása pontosabban kiszámítható, jobban dozírozható, vele finomabb koaguláció lehetséges. Ez utóbbi tulajdonsága különösen alkalmassá teszi a hátsó pólus területén történő koagulálásra. A retinába ékelődött, vagy a retina felszínén fekvő

III. táblázat

Az endolézer-kezelés előnyei

1. Könnyen és gyorsan lezárja a hátsó pólus retinotomiáit (iatrogen lyuk, endodrainage helye)

2. A közöpperiférián egy új barrier képezhető vele, az elülső abnormalitások (anterior PVR) előtt, ami képes megakadályozni a szubretinális folyadék visszaszivárgását a hátsó pólusra

3. Segít izolálni az elülső trakciók effektusát anterior PVR eseteiben

4. Intraoperative alkalmazható módszer, amely megelőzi a posztoperatív lézerkezelés szükségességét, a beteget és a kezelőorvost újabb megterheléstől mentesíti

5. A hagyományos lézerkezelést nehezítő akadályokat kiküszöböli (a törőközegeket megkerüli)

6. Az endokryokoaguláció hátrányai elkerülhetők az alkalmazásával: nem okoz chorioidea oedémát, kóros mértékű pigmentkiszabadulást (macular pucker, további PVR veszély prevenciója), direkt chorioretinális adhéziót hoz létre.

7. A retinát nem szükséges direkt módon érinteni, ezért a retina mechanikai rongálásának veszélye elkerülhető

8. A koagulumok az előző bedomborítás helyén is elhelyezhetők

idegentestek környékének vagy alapjának koagulálására is alkalmasabb a lézerkezelés [2, 3, 4]. Hasonló megállapítást tett Vine[ 11] 10 i. o. idegentest eltávolítása kapcsán alkalmazott endolézer-kezelés vonatkozásában. A kryoapplikáció könnyen okoz chorioidealis oedémát, kiterjedt koaguláció esetén gyulladásos tüneteket a korai posztoperatív időszakban. Az endolézer előnyeit mutatja a III. táblázatunk az endokryokoagulációval szemben.

Az endolézer-kezelés elengedhetetlen eszköze lett a retinotomiának is, ahogy ezt Parke és Aaberg [6] megállapították. Nemcsak a hátsó pólus retinotomiáit, de a relaxatiós retinotormák előkészítésében [10] és a retina új helyre való rögzítésében is fontos szerepe van az endolézernek. Mint már említésre került egyaránt alkalmazható folyadékon, gázon, szilikonolajon és perfluorodekalinon keresztül. Különösen fontos ez utóbbi esetében, ahol az endokryokoaguláció nem alkalmazható. Kétségtelen előnye továbbá az, hogy az endolézer szondával nem szükséges a retina direkt érintése, mint a kryoszonda esetében. A kryoszonda elmozdulása a retina felszínén a teljes felolvadás előtt a retina durva sérülését vonhatja maga után és chorioideális vérzést okozhat.

Az endolézer hátrányai az endokryokoagulációval szemben nem lényegesek. Kétségtelen, hogy a túl erős energia könnyen okozhat perforációt a nem teljesen fekvő retinán. Az endodrainage retinotomiás nyílása jobban elzárható endokryokoagulációval különösen szilikonolajjal feltöltött bulbus esetén, amikor a szonda minimális nyomása a retina bulbusfalra történő visszafektetését elősegíti.

Az i. o. idegentestek eltávolításának, műtétéinek jó eredményeit nem korlátozhatjuk kizárólag az endolézer alkalmazására. A perforáló sérülések jobb ellátása elsősorban az üvegtesti mikrosebészet adta lehetőségeknek köszönhető, amelyek egyik hasznos kiegészítője az endolézer-kezelés.

Irodalom

1. Charles, S: Endophotocoagulation. Ophthalmol. Times 4, 68

(1979) .

2. Highlights of Ophthalmology, 30th Anniversary Vol. I. pp. 624-647 (1985).

3. Landers MB, Trese MT, Stefansson E, Bessler M: Argon laser photocoagulation. Ophthalmology 89, 785 (1982).

4. Mackensen G, Neubauer H: Augenarztliche Operationen. Springer Verlag, XII: Lasereingriffe an den vorderen Augenabschnitten und am Glaskörper 289-291 (1989).

5. Országos Szemészeti Intézet: Újabb eredmények a szemészetben 1989/1.

6. Parke DW, Aaberg TM: Intraocular argon laser photocoagulation in the management of severe proliferative vitreoretinopathy. Am. J. Ophthalmol. 97, 434 (1984).

7. Peyman GA, Grisolano J, M Palacino, MN: Intraocular photocoagulation with the argon-krypton laser. Arch Ophthalmol. 98, 2062

(1980) .

8. Peyman GA, Salzano TCV, Green JL: Argon endolaser. Arch. Ophthalmol. 99, 2037 (1981).

9. Peyman GA, Conway MD, Ganti S, Viherkoski E: A neodymium- YAG endolaser. Ophthalmic Surg. 14. 309 (1983).

10. Ryan SJ: Retina, Vol. III. Chapter 139. pp. 437-439. The С. V. Mosby Co. (1989).

11. Vine AK: Endolaser photocoagulation in penetrating and perforating intraocular foreign bodies. European J. Ophthalmol. 1, 119 (1991).

Cím: Dr. Nagy Zoltán Zsolt

SZOTE Szemészeti Klinika 6701 Szeged, Pf. 407