Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)
1992-09-01 / 3. szám
66-73 Szemészet, 129 (1992) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Szemklinikája (igazgató: dr. Imre György egyetemi tanár) közleménye Szilikonolaj -implantáció. Klinikai tapasztalatok 109 eset kapcsán Salacz György, Győry József, Őri Zsolt, Récsán Zsuzsanna Szerzők 3 év alatt 109 szemen végzett vitrektómia és szilikonolaj-implantáció tapasztalatai alapján ismertetik a műtét indikációit, technikáját, az intra- és postoperativ komplikációkat és azok kezelésmódját. Kulcsszavak: vitrektómia, szilikonolaj-implantáció Silicone oil implantation. Clinical experiences with 109 cases. Authors report on their 3 years experiences with 109 cases of vitrectomy and silicone oil implantation. The indications, surgical methods and the management of intra- and postoperative complications have been discussed. Keywords: vitrectomy, silicone oil implantation. A szilikonolaj világszerte alkalmazott intraoculáris tamponáló eszköz a komplikált ideghártya-leválások gyógyításában. Cibis (2) 1962-ben fecskendezett először szilikonolajat az üvegtesti térbe azzal a szándékkal, hogy a levált, merev retinát mechanikusan visszafektesse. A 70-es években Scott (8) ezt a technikát tovább tökéletesítette, de ő is még indirekt ophthalmoscop segítségével ellenőrizte, hová jut a szilikonolaj a szem belsejében. A Machemer (6) által konstruált vitrektóm, illetve annak továbbfejlesztett változatai az üvegtesti sebészetet forradalmi fejlődéshez segítették, s az új műtéti technika a szilikonolaj implantációjának technikáját is módosította. Haut (4) 1978-ban a vitrektómia során először végzett szilikonolaj-implantációt. Az azóta eltelt 16 év során ez a műtéti technika kiérlelődött, világszerte elismert és alkalmazott műtéti mód a súlyos, az űn. extrém retinasebészetet igénylő ideghártya-leválások gyógyításában. A szilikonolaj implantációja Magyarországon is meghonosodott, az első eredményekről 1985-ben Süveges számolt be (10). A műtéti technika - az esetek súlyossága okán is - igen komplikált, nagy technikai és műszeres felkészültséget igényel, beleértve az operatőr sokoldalú felkészültségét és állóképességét. Az ilyen műtéten átesett betegek száma szaporodóban van, s bár a vitrektómiával foglalkozó centrumok (többnyire klinikák) igyekszenek betegeiket a műtétek után is rendszeresen ellenőrizni, mégsem érdektelen, sőt az egészségügyi ellátás átalakulása folytán egyenesen szükségszerű, hogy bizonyos alapismereteket olyan szemorvosok is elsajátítsanak, akik ilyen műtéttel nem foglalkoznak ugyan, de mindennapi munkájuk során találkozhatnak szilikonolaj-implantált beteggel. Szükségesnek tartjuk ezért saját tapasztalataink alapján összefoglalni azokat az ismereteket, amelyek segítenek eligazodni a témában. Klinikánkon 1983 óta végzünk vitrektómiát, de a technikai feltételeket csak több év alatt sikerült biztosítani, ezért a rutinszerű műtétek 1988 óta folynak. Ezen idő óta 1991. év végéig összesen 109 szemen végeztünk vitrektómiával kombinált szilikonolaj-implantációt. A vitrektómia és szilikonolaj-implantáció indikációit 1984- ben Süveges és Alberth (9) részletesen ismertették, az ott lefektetett elvek lényegében ma is érvényesek. Szilikonolaj implantációt a vitreoretinális sebészetben többnyire olyan esetekben alkalmazzák, amelyekben a pathológiás változásokat proliferativ folyamatok okozzák. Zivojnovic (13) szerint a leggyakoribb pathológiás állapotok, amelyekben a szilikonolaj alkalmazása indokolt, a következők: 1. Proliferativ vitreoretinopathia (PVR), amely spontán alakulhat ki hosszan fennálló ideghártya-leválás, vagy sikertelen műtét után. 2. Perforáló sérülések kapcsán kialakuló ideghártya-leválás PVR-rel. 3. Óriás-szakadások esetei. 4. Diabeteses retinopathiához társuló tractiós ideghártya-leválások. 5. Egyéb, pl. gyulladásos folyamatok után kialakuló tractiós ideghártya-leválások, valamint koraszülöttek retinopathiája. 6. Relatív indikációt képez a macula-lyukhoz társuló ideghártya-leválás. A műtéti eredmények összehasonlíthatósága miatt a Retina Society Terminology Committee 1983-ban közzétett klasszifikációját vesszük alapul (7), melynek leírása előző cikkünkben szerepel. A szilikonolaj fizikai tulajdonságai: A szilikonolajat (polydimetilsiloxán) a dimetilsiloxán molekulák polimerizálása útján állítják elő, s molekulasúlya és viszkozitása a primér lánc hoszszától függ. Az olajban különböző molekulasúlyú láncok vannak, az átlag 15 000 molekulasúlyú olaj viszkozitása 1000 mPa, ezt használják legelterjedtebben, de a klinikai gyakorlatban az 5000 mPa sűrűségű olajokat is alkalmazzák (Hatvani, 5). Az olajban jelenlévő alacsony molekulasúlyú láncok képesek a környező szövetekbe párologni és lecsapódva olajcseppekké összeállni (Gabel, 3). Ezt a jelenséget nevezik emulzifikációnak. Ez más módon is bekövetkezhet, melynek során az olajból apró cseppek sokasága bomlik ki és megjelenhet az elülső csarnokban, mint fordított hypopyon (1. ábra). A szérumban lévő protein-anyagok és a vörösvérsejtek foszfolipidjei azáltal okozhatnak emulzifikációt, hogy gyengítik az olaj felületi feszültségét. A szilikonolaj refrakciós indexe 1.404, ezért az implantáció után a fénytörés általában myopia irányába változik. Aphákiás szemben a fénytörés alakulása attól is függ, hogy az iris-diaphragma síkjához viszonyítva hol helyezkedik el a szilikonolaj elülső konvex felszíne, itt ugyanis a fénysugarak megtörnek. A szilikonolaj fajsúlya 25 °C-on 0,97 g/cm3, felületi feszültsége levegővel szemben 21 mN/m, vízzel szemben 40 mN/m. Mivel fajsúlya a víznél kisebb, ennek az implantáció, illetve a szemen belül való elhelyezkedése és viselkedése szempontjából jelentősége van. Bár a különböző indikációs csoportokban esetenként eltérő műtéti technikára van szükség, vannak a műtétnek olyan fázisai, amelyek valamennyi formában azonosak. Ezek a lépések és módszerek hosszú évek fejlődésének eredményei. A vitrektómia és szilikonolaj-implantáció kiérlelt műtét, amelyet világszerte hasonló elvek alapján végeznek. Apró fogásokban természetesen lehetnek eltérések, ezért a műtéti technika ismertetésében a klinikánkon kialakult módszert említjük elsősorban.
