Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)

1992-03-01 / 1. szám

28 Szemészet, 129 (1992)

2. ábra: A В-módszerrel is jól megítélhető a tengelyhossz rövidülése. A duzzadt chorioidea a nyíllal jelzett helyen levált, a lencse mögött proliferativ vitreoretinopathia.

3. ábra: A hypotonia miatt kialakult kisfokú papilla oedema.

4. ábra: Az oedemás, duzzadt sclera és chorioidea jól elkülöníthető egymástól. Az üvegtesti tér centrumában proliferativ vitreoretinopathia.

Guthoff személyes közlése és a mi vizsgálataink tapasztalata alapján azt mondhatjuk, hogy míg a chorioretinalis réteg oedemás duzzanata gyakran visszafejlődik, addig a sclera megvastagodása már a szemgolyósorvadás visszafordíthatatlan kezdetét jelzi, tehát mindenképpen kedvezőtlen prognosztikai tünetnek tekinthető.

Gyakran jelentkező elváltozás a retina és a chorioidea ablációja. (5. ábra) A levált ideghártya sok esetben összetapadva húzódik a papillától az üvegtesti tér centruma felé. A proliferativ retinopathia tünete mellett gyakran látunk az üvegtesti térben vérzéseket és cyclitikus membránképződést is. (1, 7.)

Speciális elváltozásnak tekinthető az intraoculáris csontképződés, amely jellegzetes echográfiai képet ad. (1, 8) Az A-képeljárással a csont helyének megfelelően igen magas tüske látható, ugyanakkor hiányozhatnak a csont mögött az orbita jellegzetes tüskéi. B-képeljárással a csont nagy intenzitású echopforrásként jelentkezik - 6. ábra -, a mögöttes területen akusztikai árnyékkal.

Az említett echográfiai kép esetén azonban - kivált, ha a szemgolyó sorvadása perforáló sérülés miatt jött létre - gondolnunk kell intraoculáris idegentest jelenlétére is.

5. ábra: A duzzadt chorioidea levált, egymással szemben két nagy, csaknem érintkező hólyagot alkot.

6. ábra: Az intraoculáris csont nagy intenzitású echoforrásként jelentkezik, a mögöttes területen akusztikai árnyékkal.