Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)
1992-03-01 / 1. szám
Szemészet, 129 (1992) 23 2. ábra: Ugyanazon beteg 1 évvel a Liodurával történő fedés után Megbeszélés A necrotizáló sclerokeratitis általában szisztémás gyulladásos megbetegedések, mint pl. krónikus reumatoid arthritis, Wegener granulomatosis vagy recidiváló polichondritis kapcsán lép fel. Néha azonban e betegségek nélkül, csupán helyi noxa hatására is kifejlődhet, például a limbus közelében végzett műtéti beavatkozás után (5, 6, 7, 10). A sclera sérülésének a szerzők többsége jelentős szerepet tulajdonít, a corneoscleralis sebkészítési módot, a seb hosszát hozzák összefüggésbe, mint kiváltó okot. Ezt látszik igazolni az a tény is, hogy egy ilyen esetben a másik szemen cornealis sebet készítve végezték a hályogműtétet, s nem lépett fel sclerokeratitis (5). A pathogenezis mind a mai napig tisztázatlan. Általános megbetegedés nem feltétlen játszik szerepet ezekben az esetekben. Kérdés azonban, valóban elkülöníthető-e a posztoperatív forma az általános megbetegedésekhez társuló formáktól, ugyanis a necrotizáló sclerokeratitis az általános megbetegedésekben is általában hályog-, vagy egyéb műtét után alakul ki. Betegünknek nem volt fent megnevezett megbetegedése. Mint lehetséges kiváltó ok szerepel még neurotrofikus zavar a műtét utáni részleges szaruhártyaérzékenység-csökkenés miatt, illetve az átmeneti ischaemia miatt (1). Felmerült lokális immunreakció lehetősége is a varróanyaggal szemben, ezt azonban mások cáfolják. Szóba jött autoimmun megbetegedés is a scleraszövettel szemben. Erre utalnak olyan leletek, amelyek szerint a beteg területen immunkomplexek (3), illetve lymphocyta és plasmasejtes infiltráció mutatható ki a sclerában (7). A műtétek során alkalmazott, olykor kiterjedt diathermiás vérzéscsillapítás valószínűleg hozzájárulhat a sclera necrosis kialakulásához. Esetünkben erre vonatkozó adat nincsen, de saját tapasztalat alapján ismeretes, hogy nagyobb kötőhártyafelfejtéssel végzett műtétek kiterjedtebb vérzéscsillapítást igényelnek. Ez magyarázatot adhat arra is, miért fordulhat elő necrotizáló sclerokeratitis trabeculektómiában, illetve pars plana vitrektómiában; mindegyik beavatkozásban közös lehet a gyakran nélkülözhetetlen diathermiás vérzéscsillapítás, illetve sclera-anaemisatio. Terápiás szempontból a helyileg és általánosan alkalmazott corticosteroid kezelés áll első helyen, melytől a folyamat remissiója általában bekövetkezik. Immunsuppressiv kezelés is szóba jöhet (2). A sebészi gyógymódok közül a homológ sclera-transzplantáció (9, 10), kötőhártyafedés (10), kötőhártyaexcisio (3), autolog periosteum transzplantáció (4) és lamelláris keratoplasztika (10) szerepelnek. Behrendt és mtsai (2) végeztek először Liodura-csíkkal való fedést, esetükben azonban a folyamat kiújult és phthisishez vezetett. Esetünkben az 1 éves megfigyelési idő, illetve panaszmentesség alapján a műtétet sikeresnek véljük és hasonló esetekben a Liodura-fedést alkalmas műtéti megoldásnak tartjuk. Az irodalmi adatok szerint a változatos terápiás próbálkozások ellenére az esetek 1/5-ében enucleatio vált szükségessé. Fontosnak tartjuk ezért a megelőzést: a műtéti terület kíméletes diathermizálását, esetleg olyan műtéti technikát, amely kevesebb vérzéscsillapítást igényel (pl. cornealis sebkészítés). Irodalom I. Arentsen, J., J. Christiansen, A. Maumenee: Marginal ulceration after intracapsular cataract extraction. Am. J. Ophthalmol. 81, 194 (1976). 2. Behrendt, S., C. Eckart: Postoperative nekrotisierende Sklerokeratitis. Klin. МЫ. Augenheilk. 197, 503 (1990). 3. Bloomfield, S., E., C. Becker, C. Christian, 1. Nauheim: Bilateral necrotizing scleritis with marginal ulceration after cataract surgery in a patient with vasculitis. Brit. J. Ophthalmol. 64, 170 (1980). 4. Breslin, C., J. Katz, H. Kaufmann: Surgical management of necrotizing scleritis. Arch. Ophthalmol. 95, 2038 (1977). 5. Gregersen, E., J.S. Jörgersen: Nekrotisierende Sklerokeratitis nach Kataraktextraktion. Klin. Mbl. Augenheilk. 193, 642 (1988). 6. Salamon, S., В. Mondino, G. Zaidman: Peripheral corneal ulcers, conjunctival ulcers and scleritis after cataract surgery. Am. J. Ophthalmol. 93, 334 (1982). 7. Schulz, E., D. v. Domarus: Bindehaut-Sklera-Hornhautulzeration nach Kataraktextraktion. Klin. Mbl. Augenheilk. 174, 694 (1979). 8. Theodore, F.H.: cit. Behrendt, S., C. Eckart. 9. Vajda P., P. Marczika M., Keresztúri I.: Hályogműtét után 1 évvel fellépő scleromalacia perforans ellátása scleroplasticával. Szemészet 110, 304(1973). 10. Young, R., P. Watson: Microscopical studies of necrotizing scleritis. Brit. J. Ophthalmol. 68, 770 (1984). Cím: Dr. Salacz György SOTE II. Szemklinika Bp. VIII. Mária u. 39.
