Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)

1992-12-01 / 4. szám

Szemészet, 129 (1992) 121-127 A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinika (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) közleménye A glaukóma hagyományos vizsgálómódszereinek érzékenysége és specificitása a komputerperimetria tükrében Németh János A szerző összesen 40 korai glaukómás, illetve glaukóma­­gyanús beteg 79 szemén végzett komputerperimetriát Octopus 2000 R automata periméterrel. A komputerpe­rimetria eredményét a betegeken elvégzett klinikai ki­vizsgálás eredményével és a glaukóma diagnosztikájában hagyományosan alkalmazott tesztek (tonometria, ten­­ziós görbe, tonográfia, Goldmann 2 isopteres kinetikus perimetria, terhelési próba, szemfenékvizsgálat) ered­ményeivel vetette egybe. A hagyományos módszerek szenzivitása és specificitása csak közepes értékűnek mu­tatkozott, ami jelzi ezen tesztek alkalmatlanságát a glau­kóma korai szakban való kimutatására. Kulcsszavak: glaukóma, komputerperimetria, Octopus Gl program Specificity and sensitivity of classical diagnostic tests of glaucoma determined by computerized perimetry Altogether 79 eyes of 40 patients with suspected or early glaucoma were examined by Octopus 2000 R automated perimeter. The results of computerized perimetry were compared with the results of the clinical judgment based on the classical diagnostic tests of glaucoma (tonometry, diurnal curve, tonography, Goldmann perimetry with 2 isopters, provocative test and ophthalmoscopy of the op­tic nerve head). The sensitivity and specificity of the clas­sical methods were found to be only medium level which indicates the unsuitability of these tests for early detec­tion of glaucoma. Keywords: glaucoma, computerized perimetry, Octopus Gl program A krónikus lefolyású glaukómák (glaucoma simplex, congesti­vum chronicum, capsulare stb.) hagyományos diagnosztikus vizsgáló módszerei a szembelnyomásmérés, tenziós görbe, to­nográfia, Goldmann látótérvizsgálat, a látóidegfő excavatio megfigyelése szemtükörrel, terhelési próbák. Hazánkban álta­lában a szemorvos ezen vizsgálatok eredményei alapján dönt a beteg konzervatív, lézeres vagy sebészi kezelésbe vételéről, il­letve visszatérő betegnél a gondozás feladatairól, terápiás átál­lításról. Az elmúlt évtized glaukómakutatásai azonban ezeknek a hagyományos vizsgáló módszereknek az értékét több esetben kétségbe vonták (16, 19, 35-37), és helyettük más, új, érzéke­nyebb funkcionális és morfológiai vizsgálatok kipróbálását és bevezetését javasolták. Jelen közleményünkben saját eredményeinket szeretnénk közreadni a fent felsorolt tesztek korai glaukóma esetében ész­lelhető diagnosztikus értékére vonatkozóan. A vizsgálat lénye­ge az volt, hogy a hagyományos tesztek alapján hozott klinikai véleményt összehasonlítottuk a számítógépesített látótérvizs­gálat alapján megállapítható véleménnyel, és ez alapján próbál­tunk következtetéseket levonni a hagyományos vizsgáló mód­szerekre vonatkozóan. Egyúttal elemeztük a komputerperi­metria során szerzett tapasztalatainkat is. A klinikai vizsgálatok a SZOTE Szemészeti Klinikáján, Szegeden zajlottak. Ugyan­azokon a betegeken a komputerperimetriás vizsgálatokat Bu­dapesten, a SOTE II. Számú Szemészeti Klinikán végeztük. Anyag és módszer Összesen 17 korai glaukómás beteg (15 glaucoma simplex, 2 glaucoma congestivum chronicum) és 23 glaukóma gyanúja miatt kivizsgált személy 79 szemén végeztünk komputerperi­metriát Octopus 2000 R automata periméterrel. Az A betegcso­portban két hónapnál nem régebben részletes osztályos kivizs­gáláson átesett betegeinkben a Gl látótérvizsgáló programot alkalmaztuk. Az eredményeket tenziós görbe, tonográfiás teszt, Goldmann 2 isopteres kinetikus perimetria és terhelési próba eredményeivel, valamint a látóidegfő excavatio szemfe­­néki vizsgálat alapján való minősítésével vetettük egybe. A kli­nikai adatokat a betegek kórlapjából gyűjtöttük retrospektív módon. А В betegcsoportban, ahol csak ambulanter mért szem­­belnyomás adatokkal és a Goldmann perimetria eredményével rendelkeztünk, a rövidebb 33 és 34-es programmal végeztük a számítógépes látótérvizsgálatot. A betegcsoportok adatait az I. táblázat tartalmazza. I. táblázat A vizsgált betegek adatai A csoport В csoport Összesen Szemek száma 57 22 79 Betegek száma 29 11 40 Életkor (év) 52,4±11,4 49,2±14,9 51,5±12,4 (min.-max.) 21-68 27-70 21-70 Férfi/Nő 6/23 8/3 14/26 Periméterprogramok Gl 33/34 A szembelnyomást Haag-Streit réslámpára szerelt, Gold­­mann típusú applanatiós tonométerrel (Haag-Streit AG., Svájc) mértük. A mért értéket 20 Hgmm alatt normálisnak, 20-22 között határértéknek, és 22 Hgmm fölött emelkedettnek tartottuk. A napi 4 mérésből álló (6, 9,15 és 20 óra) tensiós gör­be elemzésekor az 5 Hgmm-nél nagyobb napszaki ingadozást tekintettük glaukómára gyanúsnak (11). A kombinált terhelési próba során, egy ampulla coffein (20 %-os Coffeinum natrium benzoicum) per os és egy csepp Mydrum után, a vizsgált egyén 1 órán át sötét szobában tartóz­kodott, ahol az első 10 percben 1 liter folyadékot (tea, víz) fo­gyasztott el. A terhelés utáni szembelnyomás-növekedést 5 Hgmm alatt normálisnak, 5-8 Hgmm között határértéknek és 8 Hgmm fölött kórosnak minősítettük. (11, 23). A tonográfiás vizsgálatot, applanatiós tonometria után, a Taka­­ta Ophthalmie Instruments Co, Ltd. (Japán), IC Electric Tono­meter készülékével Grant módszere szerint végeztük. Az elfo­­lyási koefficienst (C) és a P0/C értéket számítottuk ki,. A klini­kánkon elfogadott gyakorlat szerint a C, illetve a P /С értéket 0,15 fölött, illetve 100 alatt normálisnak, 0,15-0,13, illetve 100-140 között gyanúsnak, és 0,13 alatt, illetve 140 fölött kóros­nak minősítettük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom