Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)
1992-03-01 / 1. szám
12 Szemészet, 129 (1992) A megfigyelés nyolcadik napján betegünk másik szemén is jelentkeztek a tünetek. így célunk - a biztos diagnózis tudatában - elsősorban a szubjektív tünetek megszüntetése volt. Bár az irodalombán hasonló próbálkozást nem találtunk, conjunctivális kryoapplikációt alkalmaztunk, a limbushoz közeli kötőhártyán és felette, két sorban, a conjunctiva-elváltozás területén, egyenként öt másodpercig. A beteg szubjektív tünetei másnapra elmúltak, a további klinikai megfigyelés során a szaruhártyán újabb festődő pontok, ill. filamentumok nem jelentek meg. Az ezt jelző átmeneti látásromlásról a beteg - a követési idő alatt (8 hónap) - nem számolt be. Ezért nem végeztünk conjunctiva rezekciót, ill. hisztopatológiai vizsgálatot. Megbeszélés A keratoconjunctivitis limbi superioris féloldali folyamatként indul, gyakori a társuló blepharospasmus, később majdnem minden esetben kétoldalivá válik. Leggyakoribb a 30 és 60 év közötti nőbetegeken. Általában pajzsmirigy-anomáliához társul (mint thyreotoxicosis, thyreoiditis, Basedow-kór), önálló előfordulása esetén specifikus etiológiát igazolni nem sikerült (1, 2, 11, 12, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20). A beteg panaszai változatosak: idegentestérzés, fájdalom (szúró vagy égő jellegű), az érintett szem viszketése, átmeneti - sokszor csak egy-két óráig vagy rövidebb ideig tartó - látásromlás. A tarsalis kötőhártya gyulladt bársonyos, esetleg kifejezett papilláris belöveltséget mutat. A felső bulbaris kötőhártyán szektorszerűen, legalább 1 cm szélesen conjunctivális és episcleralis erek haladnak a limbus corneae felé, maga a limbus azonban nem látható, mert a kötőhártya „ráesik”, eltakarja (2, 6,11, 13, 14,15,16,17,18, 19, 20). A bulbaris kötőhártya ezen nem specifikus papillaris hipertrófiája, a szaruhártya felső szélén pannus-szerű képletként mutatkozhat (6). A gyulladt kötőhártyán és a szaruhártya felső harmadának hámjában - időlegesen - festődő pontok jelennek meg, ritkábban filamentumok képződnek, melyek órák alatt eltűnhetnek, addig azonban átmeneti látásromlást idéznek elő. Fluoresceinnel, Rose-bengallal ezek az elváltozások festődnek mind a szaruhártyán, mind a kötőhártyán (1, 6, 11, 12, 14, 15,16,17,19,20). Az érintett cornea terület hip-, ill. anaesztéziája jellegzetes (2). A könnytermelés általában jó (6). A conjunctiva kaparékban polimorf és normális epiteliális sejteket találtak, a filamentumokéban pedig keratinizált epitelsejteket (6). A lézió területéből terápiás céllal kimetszett kötőhártyában az epiteliás sejtek polimorfiáját és kifejezett keratinizációját írták le (18). További fénymikroszkópos vizsgálatok során akantózis, nagy, üresnek tűnő sejtmagok, enyhén ödémás stroma volt látható a kötőhártya epiteliális sejtjeiben, a sejtek közötti térben pedig tágult limfatikus erek, limfociták, neutrofil- és plazmasejtek (7). Transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatokkal a conjunctiva epitélium normálisnak minősíthető, eltekintve attól, hogy sejtmagjai üresnek tűnnek. Igen szűk az intercelluláris rés. A felső perilimbális conjunctiva sejtjeiben alig található sejtorganellumok a citoplazmában (3, 4, 7,10). Az elváltozás egy-két év alatt elmúlhat, majd recidivál, éveken át. A 0,5%-os ezüstnitrát-oldat helyi alkalmazására a festődő foltok eltűnnek, a szubjektív panaszok is csökkennek - vagy megszűnnek - a csepp kihagyása után azonban kiújulnak (16). Emellett javasolják lokális kortikosteroid és antibiotikum, valamint műkönny adását (6), illetve mások A-vitamin-olaj helyi használatát (9). Viszonylag jó eredményeket értek el a felső limbális kötőhártya rezekciójával (3,4, 7,10,18), illetve termokauterizációjával (21). Próbálkoztak terápiás kontaktüveg alkalmazásával is (8). Végül mielőtt keratoconjunctivitis limbi superiorisnak nyilvánítanánk egy elváltozást, gondolnunk kell arra is, hogy a szemhéj faggyúmirigy eredetű carcinomája megtévesztésig utánozhatja azt (5). Irodalom 1. Aronson, S В;Elliott, J H: Ocular Inflammation pp. 140-141. Saint- Louis (1972). 2. Cher, I: Clinical features of superior limbic keratoconjunctivitis in Australia. A probable association with thyrotoxicosis. Arch. Ophthalmol, 82, 580 (1969). 3. Collin, H B, Donshik, P C, Borunchoff, S A, Foster C S, Cavanagh, H D: The fine structure of nuclear changes in superior limbic keratoconjunctivitis. Invest. Ophthalmol, Vois, Sei, 17, 79 (1978). 4. Collin, H B, Donshik, P C, Foster, CS, Borunchoff, S A, Cavanagh, H D: Keratinization of the bulbar conjunctival epithelium in superior limbic keratoconjunctivitis in humans. An electron microscopic study. Acta Ophthalmol, (Copenh.) 56, 531 (1978). 5. Condon, G P, Browmnstein, S, Codere, F: Sebaceous carcinoma of the eyelid masquerading as superior limbic keratoconjunctivitis. Arch. Ophthalmol, 103, 1525 (1985). 6. Corvin, M E: Superior limbic keratoconjunctivitis. Am. J. Ophthalmol, 66, 338 (1968). 7. Donshik, PC, Collin, H B, Foster CS, Cavanagh HD, Borunchoff S A: Conjunctival resection treatment and ultrastructural histopathology of superior limbic keratoconjunctivitis. Am. J. Ophthalmol, 85, 101 (1978). 8. Mondino, В J, Zaidmann, G IT, Salamon, S W: Use of pressure patching and soft contact lenses in superior limbic keratoconjunctivits. Arch. Ophthalmol, 100, 1932 (1982). 9. Ohasi, Y, Watanabe, H, Kinoshita, S, Hosotani, H, Umemoto, M, Manabe, R: Vitamin A eyedrops for superior limbic keratoconjunctivitis. Am. J. Ophthalmol, 105, 523 (1988). 10. Passons, G A, Wood, T O: Conjunctival resection for superior limbic keratoconjunctivitis. Ophthalmology, 91, 966 (1964). 11. Sutherland, A L: Superior limbic keratoconjunctivitis. Report of a case. Trans. Ophthalmol, Soc. N. Z. 21, 89 (1969). 12. Tenzel, R R: Comments of findings of elevated protein bound iodine in superior limbic keratoconjunctivitis (letter to the editor) Arch. Ophthalmol, 79, 508 (1968). 13. Tenzel, R R: Tesistant superior limbic keratoconjunctivitis Arch. Ophthalmol, 79, 439 (1973). 14. Theodore, F H: The collected letters of the International Correspondence Society of Ophthalmologists and Otolaryngologists Series 6, 69 (1961). 15. Theodore, F H: Superior limbic keratoconjunctivitis Eye Ear Nose Throat Monthly, 42, 25 (1963). 16. Theodore, F H: Further observations on superior limbic keratoconjunctivitis. Trans. Amer. Acad. Ophthalmol, Otolaryngol, 71, 341 (1967). 17. Theodore, F H: Comments of findings of elevated protein bound iodine in superior limbic keratoconjunctivitis (letter to the editor) Arch. Ophthalmol, 79, 508 (1968). 18. Theodore, FH, Ferry, A P: Superior limbic keratoconjunctivitis. Arch. Ophthalmol, 84, 481 (1970). 19. Thygeson, P: Further observations on superficial punctate keratitis. Arch. Ophthalmol, 66, 158 (1961). 20. Thygeson, P, Kimura, SJ: Chronic conjunctivitis Trans. Amer. Acad. Ophthalmol, Otolaryngol, 67, 497 (1963). 21. Udell, I J, Kenyon, К R, Sawa M, Dholman, С H: Treatment of superior limbic keratoconjunctivitis by thermocauterization of the superior bulbar conjunctiva Ophthalmology, 93, 162 (1986). Cím: Dr. Damjanovich Judit DOTE Szemészeti Klinika 4012 Pf. 29.
