Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)

1992-09-01 / 3. szám

102 Szemészet, 129 (1992) Beszámoló az Európai Szemorvos Társaság IX. kongresszusáról (Brüsszel, 1992. május 23—28.). Köszönet illeti a kongresszus szervezőbizottságát és a Belga Szemorvos Társaságot a kongresszus színvonaláért, a bátor újí­tásokért, a gazdag szociális program nyújtotta lehetőségekért, amelynek keretében Brüsszelt és környékét megismerhettük. A kongresszus címéhez csatlakozott még az Európai Szemé­szeti Akadémia első ülése is. Ennek célja és működési sza­bályzata ezután kerül kidolgozásra; magába foglalná az európai szemészeti tudományos társaságokat, működését tanács koor­dinálná a többi szemészeti akadémiákhoz, mint pl. az Amerikai vagy a Nemzetközi Szemészeti Akadémiához hasonlóan. Az Európai Szemorvos Társaság kongresszusának egyik fő célja, a továbbképzés, különleges hangsúlyt kapott Brüsszelben. Az Európai Egyetemi Szemészprofesszorok Szervezete (EUPO) kapcsolatot keres a Szakorvosok Európai Egyesülete (UEMS)* szemészeti tagozatával, a cél - egyelőre az Európai Közösség országaiban, majd a többi európai országban is - a szemészeti szakorvosképzés követelményeinek azonos szintű kidolgozása és ennek megfelelően a szemészeti posztgraduális oktatás közös alapjainak megteremtése. Ennek egyik első lépése a kongresz­­szus keretében tartott EUPO-tanfolyam volt, amelynek hallga­tói a kongresszusi részvételre is támogatásban részesültek. A kongresszus szervezőbizottsága hangsúlyt fektetett arí a, hogy a szatellita-üléseket és a tudományos, valamint a kereskedelmi kiállítást a kongresszussal kapcsolatban, annak helyén és idő­pontja körül tartsák. Az így megrendezett 15 szatellita-ülésen résztvevőknek a kongresszusi részvételt megkönnyítették. Ezek a lépések azt eredményezték, hogy a kongresszusi részvé­teli díj más nagy kongresszusokhoz képest kisebb volt, a fiatalo­kat adományokkal is segítették. így a kongresszuson és a szatel­­lita-üléseken 3005 regisztrált résztvevő volt - a legtöbb az eddigi európai kongresszusok létszámához képest. A kongresszus nyi­tóünnepségén adták át H. Henkes professzornak a Helmholtz érmet, és az idén elhunyt G. Meyer-Schwickerath professzor­nak a pro memoriam Charamis-érmet. A financiális könnyítéseken kívül a fiatalokat a kongresszus tematikája is vonzotta. A meghívott előadók - témájuk elismert szaktekintélyű előadói - a fő témához kapcsolódó 72, és az egyéb témákhoz kapcsolódó 218 előadást tartottak. Ezeken kí­vül 236 előadás hangzott el, videodemonstrációk voltak és 120 posztert mutattak be. A kongresszus fő témája a szemlencse és cataracta volt. A cataractogenesis sokrétű témáját Hockwin és Maraini professzorok vezették be, a műtéti technikáról többek között J. Barraquer, Kwitko, Kelman, Taylor, Sinskey, Choyce beszéltek. Szó volt a különböző műtéti technikákról, pl. a seb­készítés különböző méreteiről, a varratnélküli műtétekről, nagyfokú myopiában a lencsebeültetés problémájáról, ennek a refraktív corneasebészettel való kombinációjáról, a különböző technikával végzett műtétek eredményeiről és komplikációiról. A beültetett lencsék anyaga, konstrukciója, felületi kezelése olyan sokrétű, hogy felvetődött kialakításuk európai és nemzet­közi szabványosításának szükségessége. Több előadás foglal­kozott a műtéti érzéstelenítés különböző módszereivel, az am­buláns szemsebészet kérdéseivel. A cataracta és a fejlődő orszá­gok problematikájához csatlakozik a WHO cataracta program­ja, aminek célja a magas szintű technika kis költségggel (Worst). A program szükségességét az a tény támasztja alá, hogy a Földön 13,5 millió ember vak cataracta miatt, ezek 95%­­a a fejlődő országokban él és pl. Ázsiában mindössze 2%-uk jut beültetett lencséhez! A vitreoretinális sebészet hangsúlyozott kérdései a rhegma­togen retinaleválás első ellátásának módszerei, a szilikonolaj és perfluorocarbon származékok helyes és helytelen használatá­nak problémái, a vitreoretinális sebészet traumában, prolifera­tiv diabeteszes retinopátiában, a pseudophakiás retinaleválás ellátása voltak. A cornea refraktív sebészetével foglalkozó előadások a cor­nea szerkezete, biokémiája, betegségei témakörbe illeszked­tek. Az előadások kb. fele az excimer laserrel szerzett tapaszta­latokról számolt be. Természetesen a gyermekszemészeti előadások egy része is a cataracta és ennek megoldása problematikájával foglalkozott. Helyet kaptak azonban az egyéb fejlődési rendellenességek, a myopia, a látásfunkció fejlődése, a retinopathia prematurorum is tárgyalásra került témák között. A tárgyalt témák között voltak még a kontaktlencse, az er­­gophthalmológia, neuroophthalmológia, a szemészeti vírusbe­tegségek, az uveitis, a glaukóma, az ophthalmopathológia és az újabb vizsgálóeljárásokkal különböző szemészeti kórképekben szerzett tapasztalatok is. Szerepeltek az előadások között a sze­mészeti tumorokkal, az allergiás conjunctivitisszel, maródások­kal foglalkozók is. Magyarországot népes csoport képviselte, közel száz szemor­vos vett részt a kongresszuson. A közlemények 1/3-a a fő témá­hoz csatlakozott, ezek biokémiai problémákkal (a lencse­membrán in vitro és in vivo foszforilációja, az ép és kataraktás lencse transzglutamináz aktivitása), műtéti kérdésekkel (hypo­tonia és viszkoelasztikus anyagok szinergista hatása, az üveg­testbe diszlokálódott lencse eltávolítása), a mülencse-beültetés aspektusaival (binokuláris látás kétoldali pseudophakiában, PMMA-lencsék elektrosztatikus viselkedése) foglalkoztak. A patológiai közlemények témái a mucopolysaccharidosis szemé­szeti kórszövettana, a diabeteszes külső szemizmok és a m. le­vator palpebrae superioris finom szerkezete oculopharyngealis szindrómában, az orbita desmoid daganata voltak. A műtéttani közlemények a varratkivétel hatására mutattak rá a posztope­ratív asztigmia alakulásában perforáló keratoplasztika után, a nekrotizáló sclerokeratitis mikrosebészi megoldását mutatták be. Kísérletes témával foglalkozott az elülső csarnokba injiciált Healon hatásának leírása és akut pancreatitisben a retinopathia és a pankreász enzimek okozta granulocyta embolisatio össze­függését megkérdőjelező munka. A szem konzervatív kezelésé­ről volt szó az allergiás conjuctivitis cetirizine kezelésének és a dextromer gyöngyök bemutatása során. Diagnosztikai közle­mény foglalkozott a szembetegségek során észlelhető haemo­­rheológiai elváltozások részletezésével és egy közlemény fel­hívta a figyelmet az opticus atrophiára, mint mitochondriális betegség első jelére. Statisztikai munka mutatta be Tolna me­gyében a fő vaksági okokat és a vakság megelőzését célzó terá­piás próbálkozásokat. Financiális okok miatt a közlemények gyűjteménye nem fog megjelenni; néhány kézirat közlését a Documenta ophthalmo­­logica vállalta, egyébként a szerzőkre bízzák a közlemények megjelentetését, és arra buzdították a szerzőket, hogy használ­ják ki a most induló European Journal of Ophthalmology nyúj­totta lehetőségeket. A következő Európai Szemorvos Kongresszus színhelye Mi­lánó lesz (1995. június 25-29.), ahol a Brüsszelben tapasztalt újításokat szándékoznak továbbfejleszteni és szeretettel várják az érdeklődő szemorvosokat. Follmann Piroska

Next

/
Oldalképek
Tartalom