Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)

1992-09-01 / 3. szám

Szemészet, 129 (1992) 85

kezelést abbahagytuk. Szoros ellenőrzés mellett (hetente szemnyomásmérés, havonta látótér- és CFF-vizsgálat, kéthavonta terhelési próba) fél év múlva egy szemen, majd egy év múlva egy másik szemen kellett a magasabb szemnyomás miatt a helyi kezelést ismét elindítanunk. Az LTP után 15 hónap múlva 2 szemen további funkciókárosodás nélkül változatlanul alacsony szemnyomást mértünk.

II. táblázat:

Szemnyomáscsökkenés a kezelés után

szemnyohAscsökkenés szem

(Ндят)

5

2

6

3

8

5

9

A

10

4

12

2

16

1

18

1

III. táblázat:

Korai és késői eredményeink

MEGFIGYELÉSI IDŐ

SZEMNYOMÁS 0-3 hónap 4-15 hónap

Változatlan Maradt 2*

Konzervatív kezelés

«ellett kompenzált 16 20

Konzervatív kezelés

nélkül kompenzált 4 2

* trabeculectomia történt

Az LTP mellékhatásaként 16 szemen átmeneti szemnyomásemelkedést észleltünk (4. táblázat). A nyomásemelkedés a beavatkozás után 8-10 óra múlva jelentkezett a külsőleg békés szemen, a 6 Hgmm-t nem haladta meg és gyógyszeresen jól befolyásolhatónak bizonyult. Az első 24-48 órában az elülső csarnokban izgalmi tüneteket (tyndallisatio) láttunk 4 esetben.

IV. táblázat:

Argon laser trabeculoplastica szövődményei

SZEM

Átmeneti szemnyomásemelkedés 16

Tyndall-jelenség 4

Megbeszélés

A laser trabeculoplasticát létjogosultnak tartják olyan nyílt zugú glaukómában, ahol a maximális gyógyszeres kezelés mellett a szemnyomás kórosan magas, de a fistulaképző műtétnek nagy a kockázata (4, 20, 15, 19,). L’Esperance (1983) szerint az LTP indokolt: 1. primaer nyílt zugú glaukóma, 2. traumás zugi glaukóma, 3. aphakiás szemen másodlagos glaukóma esetén, ha a csarnokban nincs üvegtest, 4. progrediáló papilla és látótérelváltozás esetén, 5. a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként a sebészi beavatkozás előtt, 6. amikor a beteg általános állapota miatt egy hagyományos glaukómaellenes műtét nem kivitelezhető. Kontraindikált az LTP: 1. aphakiás szemen, ha az elülső csarnokot üvegtest tölti ki, 2. haemorrhagiás glaukóma, 3. uveitis miatt kialakult glaukóma, 4. a csarnokzug fejlődési rendellenessége miatt fellépő glaukóma esetén.

A csarnokzug lézeres kezelésében az első állatkísérletek Hallman és mtsai (1968) nevéhez fűződnek. A hazai irodalomban Krause és mtsai (1984) nyulak szemén végzett LTP szövettani eredményeit ismertette. Melanoma malignum chorioideae miatt enucleatiora váró szemeken Vogel és Schilberg (1973) elvégezte a laser trabeculoplasticát, majd a csarnokzugot szövettanilag feldolgozta.

Glaukómás betegek első gyógykezelését Hager végezte 1973- ban, aki 3-5 egyenként 50 /xm átmérőjű nyílást égetett a trabecularis rendszerben. Ennek kivitelezésére nagy energiára (800-1000 mW) és hosszú expositiós időre (1-3 sec.) volt szüksége. Krasznov (1973) hasonló módon Q-switched rubinlézert alkalmazott. Ticho és Zaubermann (1976) az energiát és az expositiós időt csökkentette, a gócok számát 50-re emelte. Wise és Witter (1979) dolgozta ki a ma is használatos technikát. Közölt eredményeik hatására a módszert többen átvették (1, 20,11, 3, 2, 12, 14, 22, 17). A kezelést végzők véleménye általában megegyezik abban, hogy az LTP szövődményei ritkák, szemnyomáscsökkentő hatása a hagyományos fistulaképző műtétek alatt marad, a kapott eredmény nem végleges, ugyanakkor viszonylag kockázatmentesen ismételhető (13). A glaukómaellenes gyógyszeres terápia egyes esetekben a kezelés után csökkenthető (15).

A laser trabeculoplastica indikációi közül osztályunkon a beavatkozást előrehaladt stádiumban lévő nyitott zugú glaukómában végeztük. Ilyen esetekben a maximális gyógyszeres kezelés mellett is magas nyomású szemeken a lézeres kezelést ajánljuk. A kevés esetszám miatt messzemenő következtetések levonására nem vállalkozhatunk, a visus és látótér maradványával rendelkező esetekben szereztünk vele jó tapasztalatokat.

Irodalom

1. Bergea B: Some factors affecting the intraocular pressure reduction after argon laser trabeculoplasty in open-angle glaucoma. Acta Ophthalmol. 5. 696 (1984). 2. Goldberg I: Argon laser trabeculoplasty in primary open angle glaucoma: longer-term follow-up. Ophthalmic Laser Ther.3. 135(1989). 3. GörneM, UfermnnnD: Zu Laserkoagulation des Trabekelwerkes beim primären Offenwinkelglaukom. Klin. Mbl. Augenheilk. 182. 125 (1983) 4. Grehn F, Schildwächter A: Laser-Trabekuloplastik oder Goniotrepanation. Eine prospektive vergleichende Studie. Klin. Mbl. Augenheilk, 190. 92 (1987). 5. Hager H: Erste Erfahrungen mit dem Argon-Laser Gerät 800 Klin. Mbl. Augenheilk. 162. 437 (1973). 6. Hallman V, Perkins E S, Watts G K: Laser irradiation of the anterior segment of the eye-rabbit eyes. Exp. Eye Res. 7. 481 (1968). 7. Jorizzo P A, Samples J R, Van Buskirk E M: The effect of repeat argon laser trabeculoplasty Amer. J. Ophthalmol. 106. 682 (1988). 8. Krasnov M M: Laserpuncture of anterior chamber angle in glaucoma. Amer. J. Ophthalmol. 75. 674(1973). 9. Krause A, Varga M,