Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)
1991-03-01 / 1. szám
Szemészet 1 Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának (igazgató: Imre György egyetemi tanár) közleménye Az érújdonképződés mechanizmusáról Imre György Összefoglalás Szerző vizsgálatai bizonyítják, hogy a tartósan fokozott tejsav-koncentráció az érújdonképződés legfontosabb feltétele. A tejsav aktiválhatja az érképző endothelsejteket azáltal, hogy azok önvédelemből fel kell használják a megromlott vénás elvezetés miatt bennük is fokozódó koncentrációjú tejsavat. Az endothelsejtek emiatt aktiválódnak, majd proliferálnak, így indul el az érújdonképződés folyamata. Kulcsszavak: érújdonképződés, tejsav-koncentráció, biokémiai vizsgálatok érújdonképződésben The mechanism of neovascularization Authors examinations prove that the prolonged increase in lactic acid concentration is the most important condition of neovascularization. The lactic acid activates the endothelial cells they are compelled as a defence to use up the lactic acid, hereby they will be activated and will proliferate forming new vessels. Keywords: neovascularization, lactic acid concentration, biochemical investigations of new vessels A szemben kialakuló érújdonképzódések tulajdonképpeni reparativ, regenerációs jellegük ellenére gyakorlatilag minden esetben súlyos komplikációt jelentenek. A cornea ereződése önmagában rontja a cornea átlátszóságát, de lipoid lerakódásokhoz is vezethet, és az erezett leukomák eseteiben rossz a keratoplastika prognózisa. Az iris és csarnokzug rubeosisa nehezen befolyásolható sekunder glaukomát okoz. A koraszülöttek szemében a már kialakult „retrolentalis fibroplasia”, tehát érdús kötőszövet retrolentális proliferációja gyakorlatilag vakságot jelent. Az ilyenkor elvégzett legheroikusabb műtétekkel is gyakran csak a közel normális anatómiai viszonyok helyreállítását lehet elérni a funkciók javulása nélkül. A diabeteses vagy más eredetű proliferativ retinopathiák pedig tractiós ideghártya-leváláshoz vezetnek, és bár jó eredményei vannak a vitrektomiának ilyenkor, a vitrektomia után is kialakulhat a rubcosis iridis és goniorubeosis. E súlyos következmények miatt kezdtem el foglalkozni 1963- ban az érújdonképzódések mechanizmusával. Vizsgálataim addigi eredményeit 1969-ben foglaltam össze a „Szemészet”-ben (Imre, 1969), de azóta - eltekintve egyes részeredmények ismertetésétől - nem foglaltam össze magyarul vizsgálataimat. Ezt a mulasztásomat kívánom most pótolni. Vizsgálataim megkezdésekor azokból a jól ismert tényekből indultam ki, hogy a hypoxiás szövetek és a biztosan nem hypoxiás anyagcseréjű daganatszövetek egyaránt jól ereződnek. Megvizsgálva, hogy mi lehet e két látszólag ellentétes szövettípus anyagcseréjének közös jellemzője, kiderült, hogy az a fokozott glykolysis. Hypoxiás szövetekben ugyanis fokozott az anaerob glykolysis, míg a daganatszövetekben ismerten fokozott az aerob glykolysis. Ha pedig megromlott e szövetek vénás keringése, ami szintén fontos feltétele az ereződésnek (Ashton, 1957), felhalmozódik bennük a glykolysis végterméke, a tejsav. Azt kívántam megvizsgálni, hogy van-e szerepe a tejsavnak az érképződés mechanizmusában. Sorra következő kísérleteim egyértelműen a tejsav fontos szerepére utaltak. A következőkben 5 pontban összefoglalva ismertetem kísérleteim eredményeit és azokat a tényeket, melyek együtt bizonyítják az ereződő szövetek tartósan fokozott tejsav-koncentrációjának fontos szerepét az érújdonképzódések folyamatában. 1. Az ereződő érmentes szövetek tejsav-koncentrációja fokozott. A corneára vonatkozóan ennek direkt bizonyítékai is vannak (Levene, Shapiro és Baum, 1963; Csernova, 1968). Saját kísérletünkben nyúlcorneák izolált súlyos maródását idéztük elő normál NaOH-oldattal (1. kép). Az ereződés kezdete után (2. kép) a maródott corneák érmentes részét és a kontrollszem corneájának azonos darabját kivágtuk, és homogenizálásuk után Hohorst (1971) módszerével meghatároztuk tejsav-koncentrációjukat. Az ereződőben lévő maródott corneák még avascularis részének tejsav-koncentrációja szignifikánsan magasabb volt, mint a kontrollcorneáké. (I. táblázat, Imre, 1980). Rubeosis iridis eseteiben, valamint ablatio retinae és intraocularis malignus melanomák eseteiben, amikor gyakran kialakul az iris és csarnokzug rubeosisa, a csarnokvízben találtunk fokozott tejsav-koncentrációt (Imre, Hudomel és Salacz, 1974; Imre, 1977). Iris rubeosis eseteiben (II. táblázat), irisdaganatok, valamint a chorioideából kiinduló nagy daganatok eseteiben szignifikánsan fokozott volt a csarnokvíz tejsav-koncentrációja (III. táblázat). E vizsgálatok során azt is megállapítottuk, hogy a csarnokvíz tejsav-koncentrációjának fokozódása a csarnokvíz perctérfogatától, a csarnokvíz-átáramlás sebességétől is függ. Elsősorban akkor fokozódhat ugyanis a csarnokvíz tejsav-koncentrációja, ha csökkent a csarnokvíz átáramlása, tehát termelése. Ezt 28 iris rubeosisos szemen végzett tonográfiás vizsgálatokkal állapítottuk meg. A 28 rubeosisos szem csarnokvíztermelésének átlaga 0,6±0,72 ul/min volt, ami a tonográfiás meghatározás hibaforrásai ellenére kifejezetten csökkentnek tekinthető. A csökkent csarnokvíztermelés fontos szerepét bizonyítja az a 3, a v. centralis retinae törzsocclusiójában szenvedő betegünk kortörténete is, akiken a betegség kezdetekor elvégzett tonográfiás vizsgálat kifejezetten csökkent csarnokvíztermelést mutatott és a rubeosis korán kialakult (IV. táblázat), valamint az is, hogy kétoldali diabeteses retinopathiás betegek egyik szemében a hályogmütétet követően alakult ki hamarosan az iris és a csarnokzug rubeosisa (V. táblázat, Imre, Bőgi, 1986), és ismert, hogy szemmegnyitó műtétek után tartósan csökkent lehet a csarnokvíztermelés (Goldmann, 1951; Lee és Trotter, 1957; Miller, Keskey és Becker, 1957). Végül a csökkent csarnokvíztermelés fontos szerepét igazolja az is, hogy carotis keringészavarok következtében gyakori a hypotonia bulbi és a rubeosis iridis, illetve ennek következtében a haemorrhagiás glaukoma. Anyagunkban 14 ilyen beteg szerepel (Imre, 1986). Ezt igazolja az is, hogy Langham és Ridge (1954) megállapították: féloldali carotis lekötés után a kísérleti állatok azonos oldali csarnokvizében a tejsav-koncentráció fokozódott, amit ők is a csökkent csarnokvíztermelésre vezettek vissza. 2. Érmentes szövetek tejsav-koncentrációjának fokozása ereződésüket okozza. Egyhetes macskakölykök üvegtestébe a retina közelébe másod
