Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)

1991-06-01 / 2. szám

Szemészet, 128 (1991) 57—60

A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának közleménye (igazgató: Alberth Béla egyetemi tanár)

A szemgolyó hátsó pólusának konfigurációi progresszív myopiában. Echográfiai vizsgálatok.

Hidasi Vanda, Kolozsvári L. és Nagy Z.

A szerzők 338 progresszív myopiás szem ultrahangos vizsgálata során talált hátsópólus-konfigurációkat két fő és hét alcsoportra osztották. A tengelyhosszmérések alapján megállapították, hogy nagyfokú myopiás szemeken az А-módszerrel mért értékek nagy szórást mutatnak. Összefoglalják a progresszív myopiás szemek ultrahangos vizsgálatának jelentőségét.

Kódszavak: progresszív myopia, echográfia, hátsópólus-konfigurációk, scleramegtámasztás, tengelyhosszmérés.

Posterior pole configurations of the globe in progressive myopia. Echographie examinations.

The authors classified the posterior pole configurations of 338 progressive myopic eyes by ultrasound examinations. Two main types and seven subtypes were distinguished. The axial length measurements with A-method showed the ranging of the values between rather wide limits. Finally the importances of the echographic examinations of progressive myopic eyes are summarized.

Keywords: progressive myopia, ultrasonography, posterior pole configurations, scleral support, axial length measurements.

Bevezetés

Klinikánkon 1979 óta végzünk seleramegtámasztó műtétet progresszív myopiás betegeken. Tekintettel arra, hogy a népesség igen nagy százaléka rövidlátó, illetve, hogy a nagyfokú rövidlátás számos, igen súlyos következménnyel járhat, nagyszámú rövidlátó beteg keresi fel intézetünket. Ennek kapcsán alkalmunk nyílt a myopiás szemek beható echográfiai vizsgálatára, a műtét utáni változások követésére és a nagyszámú adat birtokában bizonyos következtetések levonására.

Anyag és módszer

Az eltelt idő alatt 441 progresszív myopiás beteget vizsgáltunk ultrahanggal (157 férfi, 284 nő). A vizsgált szemek száma 719, ebből 581 nagyfokú (>8,0 D), 126 közepes (8,0-4,0 D) és 12 kisfokú (<4,0 D) myopiás volt. A betegek nagy része (98) 10 és 20 év közötti korcsoportba tartozott.

Saját vizsgálataink során is feltűnt, hogy a myopiás szemek hátsó pólusa többféle formát mutathat (7,12). Az utóbbi két évben ezért különös figyelmet fordítottunk a különböző konfigurációk elkülönítésére, hogy ennek alapján a myopiás szemeket csoportokba sorolhassuk.

A vizsgálat menete a következő volt: a szemeket először B- módszerrel minden síkban alaposan megvizsgáltuk (ügyelve arra, hogy a szemlencse által előidézett látszólagos hátsópólus konfiguráció-változást nehogy tévesen staphylomának véljük). Ezután tengelyhosszmérést végeztünk А-módszerrel. Minden szemről legalább öt értéket rögzítettünk. Mindehhez a Cooper Vision Digital ВIV gépet használtuk.

Eredmények

Végül is 338 szem horizontális síkú képe alapján a hátsópóluskonfigurációkat két fő és hét alcsoportba soroltuk.

Az első csoportba a diffúzé tágult szemgolyók tartoznak (1. ábra). Ezen belül az első alcsoport a szabályos gömbölyű forma. A második alcsoportba tartozó szemgolyók alapvetően szintén gömbölyűek, de kisebb-nagyobb kiboltosulást mutatnak a papilla területének megfelelően. A harmadik alcsoportban a kiboltosulás a hátsó pólus valamelyik részén látható, kivéve a papilla területét. Végül a negyedik alcsoportban a bulbusok hátsó falának lelapulása a jellemző (2. ábra).

A második csoportot az antero-poszterior irányban megnyúlt, ovális alakú szemgolyók alkotják (3. ábra). Ebben a csoportban is megtalálható a szabályos ovális forma (első alcsoport), a papillánál kicsúcsosodó forma (második alcsoport) és a hátsó pólus valamely területének - a papillától excentrikusán - kiboltosulását mutató forma (harmadik alcsoport) (4. ábra). Ebben a csoportban nem láttuk a hátsó pólus lelapulását.

Vizsgálati anyagunkban a 338 szemgolyó konfigurációjának megoszlása azt mutatja, hogy a gömbölyű bulbusok száma jóval meghaladta az oválisokét (2.) A gömbölyű szemgolyók között a legtöbb szabályos formájú volt. A hátsó pólus lelapulását csaknem minden esetben a közepes fokú myopiás szemeknél láttuk (5/a ábra). Az ovális formájú szemek legtöbbje szintén szabályos volt. Ebben a csoportban saját anyagunkban nem fordult elő közepes fokú myopiás szem (5/b ábra).

Érdekes jelenség, hogy ugyanazon myopiás szem eltérő konfigurációt mutathat horizontális és szagittális síkban (kivéve a szabályos gömb alakú szemeket). (6. ábra).

Anisometropiás, progresszív myopiás betegeknél előfordult, hogy a két szemgolyó eltérő formát mutatott (3, 4,10). 31 betegünknél a két szem refrakciója közti eltérés 3,0D-nál nagyobb volt. Ebből 9 esetben eltért a két szem hátsó pólusának konfigurációja. A 7. ábra egy betegünk jobb és bal szemét mutatja. Míg a jobb szabályos ovális (-16,0 D), a bal szabályos gömbölyű (-13,0 D). Ezen leletek alapján esetleg következtethetünk arra, hogy egyes formák hogyan alakulnak ki.

Az 5/a és 5/b ábrákon látható megoszlás - vagyis, hogy kevesebb az ovális alakú szemgolyó, mint a gömbölyű, és hogy az ovális szemek között nem találtunk közepes fokú myopiást - és az utóbbi betegünk példája alapján feltételezhető, hogy a megnyúlt formák egy része a gömbölyűkből alakul ki annak folytán, hogy az orbita alakja egy határon túl csak antero-poszterior irányú növekedést tesz lehetővé. Ezt támasztja alá az a jelenség is, hogy a nagyfokban tágult bulbus falának oldala lelapul a külső szemizmoknak megfelelően (8. ábra) (11). A tágulási, illetve a deformálódási folyamat követése ugyanazon a szemen igen nehéz, mivel nagyfokú myopiás betegeinken elvégezzük a scleramegtámasztást (8, 9), a kis- és közepes fokú myopiás betegeinket szoros kontroll alatt tartva a rövidlátás gyors progressziója (dioptria, tengelyhosszérték-növekedés) esetén még a deformálódás előtt beavatkozunk. A műtét azonban megváltoztatja az eredeti konfigurációt (9. ábra).

Tengelyhosszméréseink során azt tapasztaltuk, hogy ugyanazon a szemen mért értékek is igen nagy szórást mutathatnak nagyfokú myopiások esetében. Az egy-egy szemen mért öt ér-