Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)
1991-03-01 / 1. szám
18 Szemészet A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemklinikájának (igazgató: Varga Margit egyetemi tanár) közleménye Glaucomás papillát utánzó látóidegfőváltozat egy főként cigánylakosságú terület gyermeknépességében Holló Gábor, Varga Márta Összefoglalás A szerzők panaszmentes gyermekek egészséges szemein észlelt, glaucomás papillát utánzó papilla variánst mutatnak be. Ismertetik a normális és a glaucoma-szerű látóidegfővariánsra vonatkozó irodalmi adatokat, közük saját morfometriai vizsgálataik eredményét. A leírt változatot a megvizsgált populációra jellemző, normális variánsnak tartják. Kulcsszavak: glaucomásat utánzó papillavariáns, normál papillavariáns. cigánynépesség Glauconui-like optic disc variation on children in a mainly gipsy population. A glaucoma-like, normal optic disc variation in normal eyes of healthy children is described with morphometric data. Data of normal optic discs and simalar variants from other authors are also shown. The studied variation is thought to be a characteristic of the examined population. Keywords: glaucoma-like optic disc, normal optic disc variation, gipsy-population. Egészséges szemek glaucomáshoz hasonló papillájának és korai állapotú, primer nyílt zugú glaucomás szemek látóidegfőinek elkülönítése gyakran igen nehéz (3). Normális szemnyomású, funkcióveszteség nélküli szem papillája is rendelkezhet glaucomásra emlékeztető, mély, nagy excavatióval, nasal felé tolt éreredéssel. Az ilyen látóidegfók morfometriás értékei gyakran a normálisnak tartott értékek felső határán, sőt az átlag +2SD értéken túl helyezkednek el. Mivel az átlagosnál nagyobb papillákhoz tartozó excavatio rendszerint az átlagosnál nagyobb (3), a glaucomásat utánzó látóidegfő is leginkább a nagy, ill. a normális felső határát meghaladó méretű papillákon fordul elő. Ezt a variánst tünetmentes, congenitalis pseudoglaucomás macropapillának nevezik (Jonas), európai népességben mintegy 2,28%-ban fordul elő (6). Az ilyen esetekben a normálisnak megfelelően a peremterület szélessége alul nagyobb, mint felül, temporalisan a legkisebb, a vízszintes C/D érték pedig szignifikánsan nagyobb a függőlegesnél (6). A papilla jellegzetességei jelentős részben genetikailag meghatározottak, öröklődnek (1), a peremterület mérete egészséges szemen az életkorral nem változik (3). Erkkilá és Laatikainen egészséges 7-15 éves gyermekek papilláit vizsgálva 0,4 feletti C/D arányt 17,6%-ban, 0,6 feletti C/D értéket pedig csak 0,2%-ban találtak (5). Beck és munkatársai egészséges észak-amerikai néger és fehér vizsgáltak között a C/D arány significans különbségét észlelték (2). Maiséi és munkatársai a genetikailag izolált népességű mikronéziai Marshall-szigeteken 36 megvizsgált felnőtt személy közül 15 fő 22 egészségesnek tartott szemén észleltek pseudoglaucomás óriás papillát (7). Jelen közleményünkben egy a fentihez hasonló, Magyarországon észlelt változatot ismertetünk. Bemutatását azért tartjuk lényegesnek, mert tudomásunk szerint sem gyermekeken, sem cigány etnikumhoz tartozó személyeken glaucomásat utánzó, normális papilla variáns halmozott előfordulását még nem írták le. Vizsgált személyek és módszer Vizsgálatainkat 1990 januárjában egy dél-baranyai, döntően cigánylakosságú, apró falvas terület körzeti általános iskolájában végeztük, ahol szemészeti szűrés során 124 6-16 éves gyermek közül 44 személy esetében (35,5%) észleltünk normális nyomású, tünet- és panaszmentes szemeken kétoldali, glaucomásat utánzó látóidegfőt. A későbbiekben a papillaeltéréssel bíró gyermekek közül 17 személyt klinikánkon részletesebben is módunk volt megvizsgálni. 5 méterről távoli visus vizsgálatot, centrális kritikus fúziós frekvenciavizsgálatot, cornea átmérő mérést, AP-125 (KOWA) automata perimeter glaucoma II. szűrő és macula küszöbérzékenység programjaival látótérvizsgálatot végeztünk. Zeiss Retinophot fundus kamerával a papillákról színes diapozitív felvételeket készítettünk tágított pupilla mellett. A szemnyomást Goldmann applanációs tonometerrel mértük. A kivetített fényképeken meghatároztuk a vízszintes és függőleges C/D arányokat, a papilla területében lévő legnagyobb vénaág átmérőjét, a papilla és az excavatio vízszintes és függőleges átmérőjét, a peremterület szélességét alul, felül, temporalisan és nasalisan. A papilla legnagyobb vénájának átmérőjét 0,125 mm-nek elfogadva (4,7) aránypár segítségével meghatároztuk a mért képletek valódi méreteit a szem optikai hatását kiküszöbölve (7). Az átlagos radiusok meghatározása után a kör területének kiszámítása alapján határoztuk meg a papilla, az excavatio területét, a kettő különbségeként pedig a peremterületet (7). A fenti számításokat technikai okokból 13 szemen tudtuk elvégezni. Eredmények Az átlagos és a variáns papillákkal rendelkező szemek visus és fénytörés megoszlását az I. táblázatban hasonlítottuk össze. A szűrővizsgálat során a szemnyomást minden esetben normálisnak tapintottuk. A klinikánkon is megvizsgált valamennyi, papilla variánssal bíró szem cornea átmérője 12 mm alatt, szemnyomása 8 és 16 Hgmm között volt. Az életkornak megfelelő, normális cCFF értékeket és ép látótereket találtunk. A papillaméretek szempontjából értékelt szemek látóidegfő-adatait és a peremterületrészek egymáshoz viszonyított méreteit a II. és a III. táblázatban tüntettük fel. Az 1. ábrán egy jellegzetes papilla képét mutatjuk be (7. eset). Megbeszélés Egyetlen vizsgált szem sem bizonyult glaucomásnak, a vizsgált funkciók valamennyi esetben normálisak voltak. Az értékelt papillák között normális méretűek és megalopapillák (6) egyaránt előfordultak. A vízszintes és függőleges C/D arányok minden értékelt, gyanús esetben az átlagos normális értéket jelentősen meghaladták, a vízszintes C/D érték a függőlegesnél -
