Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)

1991-12-01 / 4. szám

Szemészet, 128 (1991) 143

berg R J: Ocular rosacea. Am J Ophthalmol 88, 618 (1979). 8. Kanski J J: Clinical opthalmology. The cornea and sclera. 107. old. Butterworth and Co. Ltd. 1989. 9. Katavisto: Acta Ophthalmol 25, 347 (1947). cit. Duke-Elder: System of ophthalmology. Vol. VIII. Diseases of the outer eye. Part I. Conjunctival diseases. 543. old. Henry Kimpton, London, 1965. 10. Khatminskii Iu F, Kobzeva VI, Bobkova T G: Case of unusually severe rosacea keratitis. Vestn. Ophthalmol. 21, 72 (1983). 11. Lazarides E: Intermediate filaments as mechanical integrators of cellular space. Nature 283, 249 (1980). 12. Leibowitz H M: Corneal disorders (clinical diagnosis and management). 254. old. W. B. Sanders Company, Philadelphia, USA, 1984. 13. Lemp M A, Mahmood M A, Weller Fl H: Association of rosacea and keratoconjunctivitis sicca. Arch Ophthalmol 102, 556 (1984). 14. Marks R: Concepts in the pathogenesis of rosacea. Br J Derm 80, 170 (1968). 15. McComb R D, Jones T R, Pizzo S V, Bigner D D: Localization of Factor VIII/von Willebrand Factor and Glial Fibrillary Acidic Protein in the hemangioblastoma: Implications for stromal cell histogenesis. Acta Neuropathol 56, 207 (1982). 16. Naumann G О H, Gloor B: Wundheilung des Auges und ihre

Komplikationen. Allgemeine Einführung in das Thema: Wundheilung des Auges und ihre Komplikationen. 4. old. J. F. Bergmann Verlag, München, 1980. 17. Risen L A, Binder P S, Nayak S K: Intermediate filaments and their organization in human corneal endothelium. Invest Ophthalmol Vis Sci 28,1933 (1987). 18. Süveges I, Vincze P, Alberth M: Hisztopatológiai vizsgálatok humán corneákon mészsérülés után. Szemészet 117, 71 (1980). 19. Thiel HJ, Richter U, Zierhut M, Müller C: Immunreaktionen der Bindehaut und Hornhaut nach schweren Verätzungen des äußeren Auges. Klin Mbl Augenheilk 193, 565 (1988). 20. Timpl R, Martin G R: Components of basement membranes. Immunochemistry of the extracellular martix. Vol. II. 137. old. CRC Press, Florida, USA, 1982. 21. Thomas C1: The cornea. Corneal manifestations in diseases of the skin. Keratitis rosacea. 651. old. C. C. Thomas Publisner Springfield, Illinois, USA, 1955. 22. Varga M, Fehér J:Polarizing microscopic studies of the regeneration behaviour of perforating corneal wounds. Acta Ophthalmol 48, 1080 (1970).

Cím: Dr. Módis László, 4012 Debrecen, Szemészeti Klinika, Pf.: 29.

Egy híres szemész a páduai és a bécsi egyetemen

(Rózsás Antal - Anton von Rosas 1791-1855)

A Wiener Klinische Wochenschrift 1991. évi 103/16. számában jelentős angol nyelvű tanulmányban emlékezik prof. Kari Holubar, a bécsi egyetem orvostörténeti intézetének igazgatója és E. Midena, a páduai egyetem szemészeti klinikájának munkatársa Anton (von) Rosas születésének kétszáz éves évfordulója alkalmából erről a kiváló tudósról, aki a modern szemészet tudományának kiemelkedő alakja, a páduai és a bécsi egyetem szemészeti klinikájának igazgatója, azok tudományos igényű kifejlesztője, felszerelője, az orvostudomány különböző ágainak művelője volt.

Anton (von) Rosas néven világhírűvé vált tudós szemész Pécsett született 1791. december 23-án. A pécsi belvárosi plébánia anyakönyve szerint édesapja Frnaciscus Rósáss, vármegyei komisszárius, vármegyei tiszt. A keresztségben Antal (Antonius) nevet kapja keresztapja után. A keresztszülői tisztet a vármegye első tisztviselője, Kajdacsy Antal alispán és felesége tölti be, és a keresztvíz alá azok Mihály fia, ill. Julianna lánya tartotta. A meglevő adatok alapján szülei jelentős vagyonnal rendelkezhettek. Az 1792-es nemesi összeírás - conscriptio - szerint Rózsás Ferenc vármegyei biztos köteles volt az insurrectiohoz, a nemesi felkeléshez pénzben hozzájárulni, 1802-ben az akkori pécsi királyi gimnázium I. éves grammatikai osztályában (vagy a gimnázium első osztályában) találjuk Rózsás Antoniust, és ebben a gimnáziumban végzi tanulmányait mindvégig „eminens” - kiváló - minősítéssel. A gimnáziumi tanulmányai befejezte után szülei a pesti egyetemre küldik, ahol az ún. filozófiai tanfolyamot végzi. Ez a tanfolyam alakul majd 1850-ben át a gimnázium VII. és VIII. osztályává, és ez szolgált minden egyetemi vagy akadémiai tanulmány alapjául. Ezt követően szülei a bécsi egyetemre irányítják. Itt szerez 1814-ben szemészi, majd sebészi és végül 1816-ban orvosdoktori oklevelet. Az anyakönyvi bejegyzés szerint: „Anton Rosas Doktor Medizin und Chirurgie, Augenarzt und Operateur”. Anyagi helyzete lehetővé teszi, hogy az orvostudomány igen széles körében folytasson

tanulmányokat, de a legtöbbet és a legjelentősebbet a szemészet terén alkotott.

Kiemelkedő szakmai és tudományos munkája alapján 1819- ben meghívást kapott a paduai egyetemre, és ott saját költségén megszervezi a szemészeti osztályt. A bécsi egyetemen mestere Beer professzor, aki 1821-ben meghal. Ekkor Rosas - ahogy akkor a nevét írja - pályázat útján elnyeri a megüresedett tanszéket, és hozzálát annak nagyarányú fejlesztéséhez. Saját vagyonából és jövedelméből műszerekkel és hatalmas könyvtárral látja el klinikáját.

Tudományos munkássága elismeréseként több természettudományi és orvosi társaság választja tagjává. így az erlangeni, a heidelbergi és breslaui tudományos társaság is. Sokirányú szakmai munkásságát a hivatkozott folyóiratban a szerzők részletesen ismertetik. A laikus történészt egy Bécsről elindult kisnemes származású ifjú tudományos munkássága mellett annak életpályája is érdekli. így érdekességképp megemlítem, hogy az Anton Rosas-sá vált Rózsás Antal akkor, amikor Magyarországon nagy nemzeti felbuzdulással kibontakozik az ún. reformkor, osztrák nemességért folyamodik, és azt az orvostudományra utaló címeres levéllel (Aesculapius) 1836-ban meg is kapja. Érdekes lenne megtudni, mi késztette a magyar nemes Rózsást osztrák nemesi cím kérésére. Netán emberi hiúság a „von” megtisztelő szóért, vagy maga a címeres levél, mellyel talán magyar nemesként nem rendelkezett?

1848/49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatban Anton von Rosasról semmi adatunk nincs. Valószínűnek látszik, hogy a magyar politikai és tudományos élettől is távol tartotta magát. 1855-ben Bécsben halt meg. Nevét Bécs városa utcanévben örökítette meg: Wien XII. Rosas Gasse. A szemészek sebészi műszerei között egy discissios kés őrzi nevét.

Dr. Rajczi Péter ny. gimn. tanár,

a Baranya Megyei Levéltár tudományos munkatársa