Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)

1991-12-01 / 4. szám

Szemészet, 128 (1991) 143 berg R J: Ocular rosacea. Am J Ophthalmol 88, 618 (1979). 8. Kanski J J: Clinical opthalmology. The cornea and sclera. 107. old. Butterworth and Co. Ltd. 1989. 9. Katavisto: Acta Ophthalmol 25, 347 (1947). cit. Duke-Elder: System of ophthalmology. Vol. VIII. Diseases of the outer eye. Part I. Conjunctival diseases. 543. old. Henry Kimpton, Lon­don, 1965. 10. Khatminskii Iu F, Kobzeva VI, Bobkova T G: Case of unusually severe rosacea keratitis. Vestn. Ophthalmol. 21, 72 (1983). 11. Lazarides E: Intermediate filaments as mechanical integrators of cellular space. Nature 283, 249 (1980). 12. Leibowitz H M: Corneal di­sorders (clinical diagnosis and management). 254. old. W. B. Sanders Company, Philadelphia, USA, 1984. 13. Lemp M A, Mahmood M A, Weller Fl H: Association of rosacea and keratoconjunctivitis sicca. Arch Ophthalmol 102, 556 (1984). 14. Marks R: Concepts in the pathogenesis of rosacea. Br J Derm 80, 170 (1968). 15. McComb R D, Jones T R, Pizzo S V, Bigner D D: Localization of Factor VIII/von Willebrand Fac­tor and Glial Fibrillary Acidic Protein in the hemangioblastoma: Impli­cations for stromal cell histogenesis. Acta Neuropathol 56, 207 (1982). 16. Naumann G О H, Gloor B: Wundheilung des Auges und ihre Komplikationen. Allgemeine Einführung in das Thema: Wundheilung des Auges und ihre Komplikationen. 4. old. J. F. Bergmann Verlag, München, 1980. 17. Risen L A, Binder P S, Nayak S K: Intermediate filaments and their organization in human corneal endothelium. Invest Ophthalmol Vis Sci 28,1933 (1987). 18. Süveges I, Vincze P, Alberth M: Hisztopatológiai vizsgálatok humán corneákon mészsérülés után. Sze­mészet 117, 71 (1980). 19. Thiel HJ, Richter U, Zierhut M, Müller C: Immunreaktionen der Bindehaut und Hornhaut nach schweren Verät­zungen des äußeren Auges. Klin Mbl Augenheilk 193, 565 (1988). 20. Timpl R, Martin G R: Components of basement membranes. Immuno­­chemistry of the extracellular martix. Vol. II. 137. old. CRC Press, Flo­rida, USA, 1982. 21. Thomas C1: The cornea. Corneal manifestations in diseases of the skin. Keratitis rosacea. 651. old. C. C. Thomas Publis­­ner Springfield, Illinois, USA, 1955. 22. Varga M, Fehér J:Polarizing microscopic studies of the regeneration behaviour of perforating cor­neal wounds. Acta Ophthalmol 48, 1080 (1970). Cím: Dr. Módis László, 4012 Debrecen, Szemészeti Klinika, Pf.: 29. Egy híres szemész a páduai és a bécsi egyetemen (Rózsás Antal - Anton von Rosas 1791-1855) A Wiener Klinische Wochenschrift 1991. évi 103/16. számában jelentős angol nyelvű tanulmányban emlékezik prof. Kari Ho­­lubar, a bécsi egyetem orvostörténeti intézetének igazgatója és E. Midena, a páduai egyetem szemészeti klinikájának munka­társa Anton (von) Rosas születésének kétszáz éves évfordulója alkalmából erről a kiváló tudósról, aki a modern szemészet tu­dományának kiemelkedő alakja, a páduai és a bécsi egyetem szemészeti klinikájának igazgatója, azok tudományos igényű kifejlesztője, felszerelője, az orvostudomány különböző ágai­nak művelője volt. Anton (von) Rosas néven világhírűvé vált tudós szemész Pé­csett született 1791. december 23-án. A pécsi belvárosi plébánia anyakönyve szerint édesapja Frnaciscus Rósáss, vármegyei ko­­misszárius, vármegyei tiszt. A keresztségben Antal (Antonius) nevet kapja keresztapja után. A keresztszülői tisztet a várme­gye első tisztviselője, Kajdacsy Antal alispán és felesége tölti be, és a keresztvíz alá azok Mihály fia, ill. Julianna lánya tartot­ta. A meglevő adatok alapján szülei jelentős vagyonnal rendel­kezhettek. Az 1792-es nemesi összeírás - conscriptio - szerint Rózsás Ferenc vármegyei biztos köteles volt az insurrectiohoz, a nemesi felkeléshez pénzben hozzájárulni, 1802-ben az akkori pécsi királyi gimnázium I. éves grammatikai osztályában (vagy a gimnázium első osztályában) találjuk Rózsás Antoniust, és ebben a gimnáziumban végzi tanulmányait mindvégig „emi­nens” - kiváló - minősítéssel. A gimnáziumi tanulmányai befe­jezte után szülei a pesti egyetemre küldik, ahol az ún. filozófiai tanfolyamot végzi. Ez a tanfolyam alakul majd 1850-ben át a gimnázium VII. és VIII. osztályává, és ez szolgált minden egye­temi vagy akadémiai tanulmány alapjául. Ezt követően szülei a bécsi egyetemre irányítják. Itt szerez 1814-ben szemészi, majd sebészi és végül 1816-ban orvosdoktori oklevelet. Az anya­könyvi bejegyzés szerint: „Anton Rosas Doktor Medizin und Chirurgie, Augenarzt und Operateur”. Anyagi helyzete lehető­vé teszi, hogy az orvostudomány igen széles körében folytasson tanulmányokat, de a legtöbbet és a legjelentősebbet a szemé­szet terén alkotott. Kiemelkedő szakmai és tudományos munkája alapján 1819- ben meghívást kapott a paduai egyetemre, és ott saját költségén megszervezi a szemészeti osztályt. A bécsi egyetemen mestere Beer professzor, aki 1821-ben meghal. Ekkor Rosas - ahogy akkor a nevét írja - pályázat útján elnyeri a megüresedett tan­széket, és hozzálát annak nagyarányú fejlesztéséhez. Saját va­gyonából és jövedelméből műszerekkel és hatalmas könyvtár­ral látja el klinikáját. Tudományos munkássága elismeréseként több természettu­dományi és orvosi társaság választja tagjává. így az erlangeni, a heidelbergi és breslaui tudományos társaság is. Sokirányú szak­mai munkásságát a hivatkozott folyóiratban a szerzők részlete­sen ismertetik. A laikus történészt egy Bécsről elindult kisne­­mes származású ifjú tudományos munkássága mellett annak életpályája is érdekli. így érdekességképp megemlítem, hogy az Anton Rosas-sá vált Rózsás Antal akkor, amikor Magyarorszá­gon nagy nemzeti felbuzdulással kibontakozik az ún. reform­kor, osztrák nemességért folyamodik, és azt az orvostudo­mányra utaló címeres levéllel (Aesculapius) 1836-ban meg is kapja. Érdekes lenne megtudni, mi késztette a magyar nemes Rózsást osztrák nemesi cím kérésére. Netán emberi hiúság a „von” megtisztelő szóért, vagy maga a címeres levél, mellyel ta­lán magyar nemesként nem rendelkezett? 1848/49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatban An­ton von Rosasról semmi adatunk nincs. Valószínűnek látszik, hogy a magyar politikai és tudományos élettől is távol tartotta magát. 1855-ben Bécsben halt meg. Nevét Bécs városa utcanév­ben örökítette meg: Wien XII. Rosas Gasse. A szemészek sebé­szi műszerei között egy discissios kés őrzi nevét. Dr. Rajczi Péter ny. gimn. tanár, a Baranya Megyei Levéltár tudományos munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom