Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)
1991-09-01 / 3. szám
108 Szemészet, 128 (1991) ják, majd strukturálatlan elasztikus anyaggá alakulnak át. Hasonló folyamat játszódik le a sugárizomból származó rostokban is. A trabeculum finomabb kötegeiben morfológiailag jellegzetes rugalmas rost már nem látható, de az elasztikus anyag még a legfinomabb kötegekben is kimutatható. Valamennyi készítményben kimutatható a kollagénanyag szaporodása. A kötegek megvastagodása legkifejezettebb a Schlemm-csatorna közelében. Ez a jelenség és az endothel sejtek bazális hártyájának megvastagodása együttesen az intratrabeculáris tér beszűküléséhez vezetnek. Az 1000-1200 nm keresztperiódusú „curly collagen” kis mennyiségben fiatalabb életkorban is megtalálható. A korral bekövetkező jelentékeny szaporodása ma már bizonyítottnak tekinthető, tehát elsősorban öregedési jelenségként értékelhető. Anyagunkban a „curly collagen” formája és elhelyezkedése igen változatos (2. ábra). Hosszmetszetben gyakran „valódi” kollagénrosthoz hasonlít, bár rajzolata és határa sohasem olyan éles, mint a 640 nm periódusú rostoké. A Descemet-hártya szomszédos részeiben a rácskollagén rendszerint csak rosttöredékek formájában fordul elő. 2. ábra: „Curly collagen" felhalmozódása a trabeculum kötegeiben. Sok „osmophil plaque”. Elektronmikroszkópos felvétel. Végnagyítás 6500 X Ozmiofil plaquok a corneoscleralis trabeculum valamennyi részében megtalálhatók. A plaquok a „curly collagen”-nel keverednek. Egy részükben az eredeti kollagénstruktúra foltokban sejthető. Más részükben viszont „cur$ collagen” töredékek láthatók. Mind a „curly collagen”, mind az ozmiofil plaquok kollagénanyagból származnak, a kollagénanyag degeneratív elváltozásairól van szó. Előrehaladott esetekben, vagyis neovascularis glaukóma miatt több éve vak szemekből származó trabeculumban a plaquok olyan tömegben jelentkeznek, hogy a trabeculum szerkezete csak foltokban ismerhető fel (3. ábra). Rohen és Straub (5) 1967-ben a trabecularis kötegek hialinizálódásáról leírt leletei helytállóak. A hialinizáció elsősorban a megvastagodott subendothelialis rétegekben látható. A hialinizált részek részben homogének, részben finoman csíkozottak. A hialinizált területeken sok „curly collagen” rakódott le. A rugalmas rostok mennyisége valamennyi anyagunkban jelentősen csökkent. A finomabb trabekuláris kötegekben kimutatható elasztikus anyag mennyisége kevesebb, töredezett, ozmiofiliája fokozódik. Az elasztikus anyag ozmiofil töredékei a „central core”-ban a betegség késői stádiumában is kimutathatók (4. ábra). 3. ábra: „Osmiophil plaquok" „curly collagen"-nel keveredve. Elektronmikroszkópos felvétel. Végnagyítás 6500 X 4. ábra: Elasticus anyag a „central core"-ban. Elektronmikroszkópos felvétel. Végnagyítás 8100 X A rubeosis sohasem korlátozódik az íriszre, hanem az újdonképzett érágak a trabeculum corneoscleralét is átszövik. A legtöbb kapilláris a trabeculum iridisben és cribriforméban látható. Egyértelműen megállapítható, hogy a prae- és postcapillarisok, valamint a capillarisok mennyisége valamennyi anyagunkban jelentékenyen megnőtt. Gyakori a kitágult lumenű kapilláris, bár az érlumen szűkülése a jellegzetes. A bazális hártyák minden esetben megvastagodtak és hialinizálódtak. Gyakori az endothelproliferatio. Az idegrostokban megfigyelhető kóros jelenségek morfológiailag enyhébbek, mint a kötőszövet vagy az erek elváltozásai. A betegség előrehaladtával az idegrostok mennyisége lényegesen csökken. A „curly collagen” csoportok és a plaquok területében idegrostok anyagunkban nem fordulnak elő. A velős hüvely szerkezetében viszonylag kevés kóros elváltozás mutatható ki. A lemezek helyenként vakuólizálódtak és töredezetté válnak. Teljes demielinizációt nem láttunk. Gyakori az idegrostok duzzadás és fellazulás utáni zsugorodása (5. ábra). A neurofibrillumok mennyisége minden esetben csökkent. Egyes idegrostokból a neurofibrillumok gyakorlatilag eltűntek (6. ábra). Néhány esetben „zebratest”-ek is megfigyelhetők. Ezek a lyzosomák elfajulása útján keletkeznek (7. ábra).
