Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)
1990-05-01 / 2. szám
Szemészet 127. 75—83. 1990. A Fővárosi Tanács Weil Emil Kórház-Rendelőintézet (főigazgató: Szendrényi János) Szemészeti Osztályának (főorvos: Marek Péter) közleménye 10(iRu applikátor terápiás alkalmazása után szerzett tapasztalataink melanoma malignum chorioideae kezelése során* T. SZABÓ MÁRTA, TAMÁS LÁSZLÓ, NÉMETH ÉVA A szemben keletkező, rosszindulatú festékes daganatok kezelésének legkedvezőbb módja a szemészet eldöntetlen kérdései közé tartozik. A probléma megítélésében többszörös szemléletváltozás zajlott le [1, 10, 3]. Mintegy száz évig az enukleáció volt az egyedüli kezelési mód abban a meggyőződésben, hogy a daganat mielőbbi eltávolítása a beteg életét meghosszabbítja. Áttételek keletkezésétől tartva, bizonytalan esetben is a legtöbben enukleáció végzése mellett döntöttek. Természetesen a betegek a csonkolással járó műtétet lelkileg nehezen viselik, s a szemorvos helyzete sem lett könnyebb, amikor a 60-as években közlemények jelentek meg arról, hogy a melanoma gyanújával eltávolított szemek 20%-ban nem volt rosszindulatú elváltozás [9], sőt a 70-es években Zimmerman és McLean felvetették, hogy az enukleáció növeli a mortalitást. Feltételezték, hogy a műtét elősegíti távoli metasztázisok képződését [28, 29]. Mások az enukleáció műtétjének különböző módosításait javasolták („no-touch” módszer). Az eltávolításra kerülő szem műtét előtti gamma, illetve röntgen besugárzását is többen ajánlották [5]. Ezenközben mások az ún. „konzervatív kezelés” lehetőségeit kezdték tanulmányozni annak reményében, hogy sikerül a tumort úgy elpusztítani, hogy a szem — és lehetőleg a látás — megmaradjon, mégse veszélyeztessék a betegek túlélési esélyeit. A tumor lokális kimetszése [11], a diatermia, krioajjplikáció, fotokoaguláció [20, 3], illetve ezek kombinációja válogatott esetben eredményes lehet [24]. A radioaktív cobalt piákkal végzett sugárkezelés szélesebb körben használatos [22, 12, 2], azonban a kezelés szövődményei számosak, elsősorban azért, mert a gamma-sugárzás gyakorlatilag az egész szemet éri, nemcsak a tumor szövetet. Lommatzsch és Vollmar által kifejlesztett ruthenium applikátor döntően béta-sugárzó [15, 16, 17]. A sugárzás kellően kemény ahhoz, hogy akár 5 mm magas tumorok csúcsára is megfelelő dózist adjon le, ugyanakkor a béta-sugárzás legnagyobb része az üvegtestben elnyelődik, a sugárzás okozta szövődmények ritkábbak, illetve kisebb mértékűek. A sclerára varrt radioaktív plakkokkal végzett sugárkezelés — bradytherapia — mellett a töltéssel bíró proton [13], illetve hélium-ionokkal [6, 7] végzett teletherapia előnye, hogy nagyméretű tumorok kezelésére is alkalmasak a környező szövetek relative kisfokú károsítása mellett. (Ezt az ún. ,,Bragg csúcs” teszi lehetővé: a töltött részecskék energiájuk legnagyobb részét a csúcs tartományában adják le, a csúcs testfelszíntől mért távolsága — a dózis mélysége — viszont a gyorsító feszültségétől függ, ezért tervezhető, irányítható.) Hátránya, hogy igen költséges gyorsító berendezéshez kötött. * Az 1988. évi Papolczy pályázat díjnyertes munkája alapján. 75
