Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)
1990-02-01 / 1. szám
alfa-2 makroglobulin (g Л) 3, ábra excavatio létrejöttében [13]. Mai ismereteink alapján a műtétileg, vagy gyógyszeresen rendezett szemnyomás mellett jelentkező glaucomás funkciókárosodás részben vaszkuláris eredetű folyamatnak tekinthető, így indokoltnak láttuk nyitott zugú glaucomás betegek hemoreológiai státuszának felmérését. A vizsgált 65 simplex glaucomás betegnél szignifikánsan magasabb átlagos plazma és teljes-vérviszkozitást, fibrinogén, hematokrit és koleszterin szintet találtunk a korban, nemben, dohányzási és ivási szokásokban hasonló kontrollcsoporthoz képest. A glaucomás betegek 29 %-ánál a kellően kontrollált szemnyomás ellenére fokozatos látótérprogressziót észleltünk. Ezen alcsoport betegeinél — a plazma és teljes-vérviszkozitást nagyfokban befolyásoló — magasabb fibrinogén, alfa-2 globulin és hematokrit értéket észleltünk a változatlan látóterű csoporthoz képest. Az észlelt eltérések alátámasztják feltételezéseinket, hogy simplex glaucomás betegeknél a szemnyomás és egyéb, részben még ismeretlen faktorok mellett hemoreológiai eltérések is meghatározó szerepet játszhatnak a funkciókárosodások létrejöttében. A papilla vérellátását normális körülmények között elsősorban az őt ellátó kiserek átmérője, a bennük uralkodó perfúziós nyomás, a vascularis rezisztencia, az erek autoregulációs képessége határozza meg. Gyors áramlási feltételek mellett a vérviszkozitás szerepe elhanyagolható [13, 18]. Az emelkedett vérviszkozitásnak is minimális a hatása, ha az erek intakt vazomotoros alkalmazkodásukkal fenn tudják tartani a gyors véráramlást [6]. A glaucomás papillakárosodás kiváltó oka a tartósan igénybe vett kiserek autoregulációjának elégtelenné válása, vagy összeomlása [4, 16]. Ebben a stádiumban a már 5
